DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Ismételten elnézést kérek, hogy megálltunk ennél a kérdésnél, de nyilván ez egy nagyon jelentős kérdés, a véleménynyilvánítási szabadság kérdése. Pontosan fogalmaz az alaptörvény-módosítás szövege (Dr. Schiffer András: Nem.), szerintünk pontosan fogalmaz. Az első mondat arról szól, hogy a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. Azt gondolom, hogy ebből következhetne büntetőjogi igény, de itt akkor még mindig az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell, hogy a büntetőjogi megoldás a szükségességi és arányossági teszt alapján megengedhető-e.
A második mondat, amely ebben a körben szól, az pedig a közösségek méltóságáról szól, és ott világos, hogy a közösséghez tartozó egyén érvényesíthet a bíróság előtt igényt. (Dr. Staudt Gábor: Magánvádast.) Ez azt jelenti, hogy a közösséghez tartozó egyén nyilvánvalóan azt jelenti, hogy polgári jogi igénnyel léphet fel. Az más kérdés, egyébként jó helyen kapiskál Staudt képviselő úr, az más kérdés, hogy bizonyos személyiségi jogi sérelmek - becsületsértés például -, ennek van büntetőjogi változata, büntetőjogi alakzata is, de ott vannak olyan többlettényállási elemek, ilyen például a nagy nyilvánosság előtt való elkövetés, amelyek esetén már felmerülhet ennek a szükségességi és arányossági tesztje.
Mindenesetre nagyon érdekes volt közöttünk ez a vita, de a még hátralévő húsz másodpercben csak megkérdezem öntől mint a Jobbik képviselőjétől, hogy mi a problémája azzal, hogy a magyar nemzethez tartozó személyek bíróság előtt igényt érvényesíthetnek. Hadd kérdezzem már meg, hogy ez miért fáj önnek.
Köszönöm szépen.
(18.30)
