DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Az a helyzet, hogy Staudt képviselőtársam helyesen szólt itt közbe, polgári jogi eszközökkel megvédeni, csakhogy az a probléma, hogy itt egy alaptörvény-módosításról van szó, és ez az alaptörvény-módosítás nem pusztán polgári jogi szankciókra vagy polgári jogi eszközökre korlátozódik, a természetéből adódóan büntetőjogi, közigazgatási, illetve egyéb jogági korlátozások előtt is megnyitja az utat.
Államtitkár úr, ne haragudjon, minden tiszteletem ellenére az a helyzet, hogy csúsztat. Ha csak az emberi méltóságról lenne szó, akkor azt mondanám, hogy értem, bár nem értek vele egyet, hiszen az Alkotmánybíróság az elmúlt húsz évben kimunkálta eléggé szépen, hogy az emberi méltósághoz fűződő jog mikor és mennyiben, milyen jogági szinten korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát. Itt viszont önök a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságáról, nem az egyén méltóságáról beszélnek. Ez a helyzet.
A véleménykülönbség ott van köztünk, államtitkár úr, hogy a jelenlegi hatályos joganyag, például a büntető törvénykönyv is a szélsőséges, fenyegető gyűlöletkeltés, rasszista megnyilvánulások ellen elégséges eszköztárat ad; ezt elmondtuk az előző kormánynak is. Alkalmazni kell ezeket a szabályokat, és annak a felelősségét, hogy a Fidesz adott esetben a saját soraiban megtűr olyan publicistát, aki uszít egy etnikai csoport ellen nyíltan, ennek a politikai felelősségét nem lehet átterhelni az alaptörvény szintjére. A vita ott van köztünk, hogy vannak bizonyos társadalmi konfliktusok, amiket nem jogi eszközökkel, politikai eszközökkel kellene megoldani, és ebben kéne önöknek jeleskedniük.
Köszönöm.
