DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Tisztelt Ház! Nem fogunk mindenben egyetérteni, de a 2002-2010 közötti korszak megítélésében teljes mértékben egyetértünk önnel. Ön csak gyakran ezt a korszakot Gyurcsány–Bajnai-önkényuralmi rendszernek szokta nevezni. Ha talán ezzel a megközelítéssel nem is tudok mindenben azonosulni, de azzal, hogy így minősíti, ilyen súlyosan minősíti az elmúlt időszakot, arra mindenképpen joggal hivatkozik.
Szeretném elmondani, hogy mit tett a kormány és a kormánypárti többség annak érdekében, hogy a 2002-2010 között jogsérelmet szenvedett személyek kárpótlást és jóvátételt kapjanak.
(8.40)
Ön is emlékszik arra, tisztelt képviselő úr, hogy 2010 júniusában elfogadott az Országgyűlés egy határozatot, a 33/2010. számú határozatot, amely megkövetett minden ártatlan áldozatot, és úgy rendelkezik a határozat bevezető része, hogy 2006. szeptember 19. és 22. között, valamint 2006. október 23-án a törvények betartására felesküdött rendőrök százai több különböző helyen, egymástól függetlenül, egyidejűleg, a rendőrségi törvényt sértő azonosíthatatlanság mögé bújva, törvénytelen brutalitással léptek fel a védtelen és békés polgárokkal szemben. Polgárai méltóságán, kiszolgáltatottságán keresztül az államba vetett bizalom is és az állam tekintélye is sérült. Az Országgyűlés mindezekért megkövetett minden ártatlan áldozatot, és bocsánatot kért az ország mindazon polgárától, akit akár állami vezetői mulasztások, akár törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért.
Mindezen országgyűlési határozat alapján összességében 149 károsult számára több mint 270 millió forint kártérítés került kifizetésre. Nagyon súlyos pénzébe került az adófizetőknek, hogy a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok megsértették emberek százainak az alapjogát.
A 2006 őszi jogellenes intézkedéseket elkövető vagy esetlegesen arra utasítást adó rendőrök közül 85 fővel szemben indult büntetőeljárás. A büntetőeljárások körülbelül egyharmada megszüntetésre került, mivel nem állapítottak meg bűncselekményt, másik egyharmadában felmentő ítélet született, és körülbelül a büntetőeljárások egyharmadában született marasztaló ítélet. Tehát nagyon sok büntetőeljárás indult, és még jelenleg is 9 fővel szemben folyamatban vannak büntetőeljárások.
Nem kívánom a kormány nevében az igazságszolgáltatást sem védeni, sem pedig bírálni, hiszen a hatalmi ágak elválasztása tekintetében világos a kormány pozíciója, azt szeretném önnek a figyelmébe ajánlani, hogy ezek az eljárások még most is folyamatban vannak, ezek a cselekmények nem évültek el, pontosabban a büntetőeljárások megindítása az elévülést megakadályozta ezekben az ügyekben.
Az ön által említett 2009-es esetekben és más további, tehát a 2006 utáni jogsértések ügyében számos eljárást indítottak a sértettek, érintettek a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon. Ezeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, és minden olyan esetben, ahol úgy látjuk, hogy a magyar állami szervek nem jártak el a magyar törvényeknek megfelelően, ezekben az esetekben igyekszünk egyezséget kötni az eljárásokban, de legalábbis az első fokon született strasbourgi bírósági ítéleteket nem fellebbezzük meg, nem indítványozunk jogorvoslatot a bíróságnál, hanem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium minden esetben kártalanítja a sértetteket.
Ezt teszi a kormány, ezt tette a kormánytöbbség, erre van alkotmányos felhatalmazása. Természetesen az igazságszolgáltatás befolyásolására nincs módja, azok a felszólalások, amelyeket önök folyamatosan megtették, remélem, eljutnak azoknak a fülébe is, akiknek dönteniük kell az ügyekben.
Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)
