DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A médiaszabályozás 2010 óta két lényeges és több apró módosításon ment keresztül, részint az Európai Bizottság, részint az Európa Tanács aggályai és javaslatai alapján.
A legfontosabb fordulat azonban az Alkotmánybíróság 165/2011. (XII. 20.) Ab-határozata volt, amely egyfelől ugyan szabályozási hiányokat állapított meg, másfelől azonban számos indítványt elutasított, és a médiatörvények koncepciójának alapvetően alkotmányos mivoltát igazolta. Az Alkotmánybíróság határozatának maradéktalanul megfelelő módosítás teremtette meg azt a légkört, amely a szabályozás további finomításához, az ezt érintő további konzultációk lefolytatásához szükséges.
A magyar médiaszabályozás 2010. évben történt megújításával szükségképpen együtt járó viták az elmúlt évben a korábbi zaklatott hangnemet meghaladva új fázisba, a nyugodt és szakmai jellegű tárgyalások és elemzések szakaszába jutottak. A kormány miniszteri, illetve szakértői szintű tárgyalásokat folytatott az Európai Tanács főtitkárával és munkatársaival, akiket az Európai Bizottság kért fel a magyar médiaszabályozás átfogó elemzésére. E tárgyalások során azonosították a felek azokat a problémákat, amelyek megoldásától a viták nyugvópontra jutását remélik. A törvényjavaslat e kérdések megoldására irányul, amelyeket a következőkben ismertetek. A javaslat alapvetően a médiahatóság függetlenségének intézményes garanciáit hivatott erősíteni.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke kinevezésének, illetve a Médiatanács elnöke és tagjai megválasztásának szabályait megváltoztatja. A hatóság elnöke kinevezéséhez, továbbá a Médiatanács elnöke és tagjai megválasztásához a hatályos szabályoknál magasabb személyi, szakmai feltételeket állapít meg, így például a jelenlegi 3 éves gyakorlat helyett legalább 10 éves, a média vagy a hírközlés hatósági felügyeletével összefüggő gyakorlatot ír elő, vagy a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban Magyarországon elismert tudományos fokozatot, illetve legalább 10 éves felsőoktatási gyakorlatot követel meg.
A javaslat a kinevezés jogát a miniszterelnök helyett a politikailag semleges köztársasági elnökhöz telepíti, aki a miniszterelnök javaslatára nevezi ki, menti fel a hivatal mint önálló szabályozó szerv elnökét, összhangban az alaptörvény 23. cikk (2) bekezdésével. A miniszterelnök köteles lesz kikérni a javaslattételét megelőzően a hírközlés és a média területén működő civil szervezetek személyi javaslatait, és mérlegelni is köteles lesz a javaslatokat. Természetesen azonban a demokratikus legitimáció követelményeivel összhangban a civil szféra javaslatai nem köthetik a miniszterelnököt. Megszűnik a hivatal elnöke ismételt kinevezésének, illetve a Médiatanács elnöke újraválasztásának lehetősége, ugyanakkor a megbízatási idő, a 9 év nem változik, és nem érinti a hivatalban lévő elnök megbízatását.
A javaslat emellett a média tájékoztatási kötelezettségével összefüggő követelményeket egyszerűsíti. Jelenleg az úgynevezett lineáris médiaszolgáltatások, mint a rádió és a televízió, a tájékoztató műsoraikban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan kötelesek tájékoztatni.
A javaslat e felsorolásokból csak a kiegyensúlyozottság követelményét tartja fenn, és elhagyja a további szempontokat megállapító kifejezéseket. Az Európa Tanács részéről egyértelmű igény volt az említett kifejezések elhagyása, mert a kiegyensúlyozottság követelményéhez képest ezeket értelmezési zavarokhoz vezetőnek tekintik. Mivel a magyar bírói gyakorlat már korábban tisztázta a kiegyensúlyozottság tartalmát, így a további jelzőkre valóban nincs szükség. A javaslat az Európai Unió Bizottságával való egyeztetés alapján a magyar mű médiatörvényi fogalmát igazítja az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvhez.
Tisztelt Ház! A javaslat elfogadása azokon a kritikus pontokon erősíti meg a médiahatóság függetlenségének garanciáit, amelyeket az európai intézmények fontosnak és elengedhetetlennek tartanak. Meggyőződésem, hogy a médiaszabályozás ezen módosítása a nagy koncepcionális viták lezárásához fog hozzájárulni, és elkövetkezhet a médiavilág nyugodtabb időszaka. Ebben az időszakban reményeink szerint már csak a jogalkalmazás valós tapasztalatai alapján válhatnak szükségessé esetlegesen további módosítások, ugyanúgy, mint bármely törvény esetében. Ezzel összefüggésben továbbra is készek vagyunk az európai intézményekkel tovább folytatni a médiatörvénnyel kapcsolatos együttműködést, amelynek igényét mindkét fél kölcsönösen kifejezte.
Kérem, hogy a javaslatot mindezek figyelembevételével támogassák. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
