DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban nagyon fontos ebben a vitaszakaszban a kommunizmus bűneivel kapcsolatos felelősségre vonást szorgalmazó módosító javaslataink áttekintése, mert úgy gondoljuk, hogy ezek nélkül igazából nem lesz teljes hitelességű és kikényszeríthető és érvényesíthető normaszöveg, ami levezethető majd az alaptörvényből. (Dr. Lamperth Mónika visszaül képviselői helyére.)
A 14-es ajánlási pontban a Nemzeti Emlékezet Bizottságához kapcsolódóan kétfajta módosítási javaslatot is benyújtottunk. Egyébként nemsokára jön az MSZP jogellenes vagyonszerzésével kapcsolatos módosító javaslatom ismertetése, gondolom, ez ügyben lobbizott Lamperth Mónika kétségbeesve államtitkár úrnál (Derültség a Jobbik és a kormánypártok padsoraiban.), nehogy támogassa a kormányzat ezt a módosító javaslatot, de nem fog sikerrel járni, reméljük, mert már a bizottsági vitában is sok érvet elmondtunk, de ami késik, nem múlik.
(19.00)
Viszont a Nemzeti Emlékezet Bizottságával kapcsolatban tehát mi nemcsak azt szeretnénk, hogy a büntetőeljárás megindításának a lehetőségét, jogkörét kapja meg, tehát a feljelentés megtételének jogkörét kapja meg a bizottság, hanem egy másik változatát is benyújtottuk a módosító javaslatnak, ez pedig a sértetti képviselet. Tehát itt azért nagyon erőteljesen rá kell mutatni arra, hogy - elsősorban nyilván az elhunytak tekintetében - teljesen nyitva marad a sortüzek áldozatainak a védelme vagy képviselete egy újraindított, megindított sortűzperben, amelyben például nekem is volt alkalmam részt venni: a mosonmagyaróvári sortűzperben, sértetti képviseletben helyettesítettem Zétényi Zsolt ügyvéd urat egy alkalommal, és ott megtapasztalta az ember, hogy nagyon fontos jelentősége van annak, hogy legyen ott egy sértetti képviselő a vádhatóság mellett. Szerintünk a Nemzeti Emlékezet Bizottsága ezzel a feladatkörrel nagyon komolyat léphetne előre, hogy ne csak egy tényfeltáró, dokumentációs hivatal legyen, hanem ezt utána váltsa aprópénzre, és a felelősségre vonást célzó büntetőeljárásokban mozdítsa előre a vádat, képviselje a sértetteket. A kommunizmus áldozatainak emléknapján ezt különösen fontos kiemelni. Tehát kérjük, hogy a 14. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatunkat is támogassák, mind a két jogkörét.
Elhangzott a bizottsági vitában ellenérvként Vas Imre képviselőtársunktól, hogy ez túl részletes szabályozást jelentene alaptörvényi szinten; méltatlan lenne vagy értelmetlen. Úgy gondoljuk, hogy ez nincs így; akármelyik elemét megnézzük az önök által előterjesztett alaptörvény-módosításnak, bőven találunk olyan elemeket, amelyek leíróak, deklaratívak, egyfajta ünnepélyességet jelző fordulatok. Hát ne féljünk azért keretjelleggel kötelezést tartalmazó és végrehajtást segítő iránymutatást meghatározni! Azért van az alaptörvény, hogy átsugározzon utána a végrehajtást szolgáló törvényekben. Tehát ha majd lesz egy törvény valaha a Nemzeti Emlékezet Bizottságról - ugye már nagyon régen feladat és adósság ez most a kormányoldalon, tehát ha megszületik ez a Nemzeti Emlékezet Bizottságról szóló törvény, mielőbb szülessen meg, az a kérésünk -, akkor ezeket a jogköröket kapja meg, és nagyon fontos, hogy ezt az alaptörvényben is rögzítsük, mert így nem kerülhető meg ennek a biztosítása.
Továbblépnék a 12. ajánlási pontban szereplő javaslathoz. Erről már több szó esett a vezérszónoki szakaszban és az általános vitában is, de úgy gondolom, nem lehet elégszer hangsúlyozni, illetve megfelelő határozottsággal rámutatni arra, hogy az, ami történt a Magyar Szocialista Munkáspárt vagyonával, a Magyar Szocialista Párt általi jogellenes elvonásával, az mindenképpen jogorvoslatért kiált. Ebben a cikkben azt célozzák az előterjesztők - ugye, az összes kormánypárti képviselő vagy legalábbis a többségük jegyzi az előterjesztést -, hogy vonjuk le következtetésképpen: az összes olyan bűn, amit elkövettek valóban az MSZMP és jogelődei bűnszervezeti formában a nemzetünk ellen, akár vagyoni, akár személyi következményeket tekintve és a jövőnk károsítása, felélése által, annak a következményét vonjuk le. Van egy kritikus mondat, ami ezt célozza, azonban megítélésünk szerint ez nem megfelelő szövegezésű több tekintetben, illetve itt sem fogalmaz meg jogkövetkezményeket.
Mi úgy gondoljuk, hogy egyrészt az a kitétel ebben a mondatban, hogy a demokratikus átmenet mint kijelentés a történelmi tényeknek igazából nem felel meg, mert ugyan lehet, hogy sokan ezt demokratikusnak élték meg, mi azonban úgy látjuk, hogy olyan alkuk és olyan egyezségek köttettek meg a háttérben, amelyekről már sokat hallottunk ugyan, tehát a rózsadombi paktum néven olyan kiegyezésekről tudunk, illetve később is paktumok köttettek, amelyek nyomán a kellő határozottságú felelősségre vonása a kommunista kiszolgáló elitnek nem történt meg. Voltak bizonyos tabuk, ugye, amelyeket tiszteletben kellett tartani, ezek áthúzódtak, megfertőzték a rendszerváltozást, és igazából ezért is maradt el, mert nem történt meg az elvett vagyonok visszaszolgáltatása, és az igazságtétel is elmaradt, és sok más káros következmény eredt ebből az egészből. Tehát igenis, nem helyes demokratikus átmenetnek nevezni, hanem demokratikusnak beállított, de valójában a nemzet számára előnytelen háttér-megállapodások szerinti átmenetről kell beszélni.
De ez még a kisebbik gond ezzel a rendelkezéssel. A fontosabb az, hogy igenis úgy gondoljuk, hogy a Magyar Szocialista Párt nevesítendő mint olyan szervezet, amely igenis osztozik abban a felelősségben, amit a Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődjei “szereztek”, amellyel az egészen az A)-tól I) cikkig terjedő, számtalan kirívó, a magyarság életét hátrányosan érintő döbbenetes bűncselekményt és cselekménysorozatot elkövették. Tehát fontos nevesíteni a Magyar Szocialista Pártot, és ha nevesítjük, akkor azt kell feltüntetnünk helyesen, hogy mivel itt az illegális vagyonszerzésben fogant a Magyar Szocialista Párt - mint ahogy egyébként a kommunizmus is a magyarországi megvalósulásában bűnben fogant, a Magyar Szocialista Párt is ebben a bűnben fogant -, és igenis vagyoni haszonszerzés érdekében tüntette fel magát jogutódnak - egyébként szellemi jogutódnak is minősül -, és a törvénytelenül felhalmozott és az államot illető pártvagyont jogellenesen szerezte meg. Ezt is rögzítenünk kell, illetve emellett ki kell mondanunk, hogy egy önálló, külön törvényt kell alkotni arról, hogy ez milyen következményekkel járjon.
Tehát úgy gondoljuk, eljött az ideje annak, hogy szembenézzünk mindazzal, ami egyébként, csak röviden felemlítve a lényegi pontjait ennek a vagyonelvonásnak: 1989. év végén volt egy népszavazás, ami kötelezte az MSZMP-t és utódszervezeteit és egyáltalán az MSZMP-t arra, hogy számoljon el a pártvagyonnal. Ezt megelőzően már azonban megtörtént egy különleges trükkel a Magyar Szocialista Párt létrehozása az utolsó MSZMP-kongresszuson 1989 októberében, és ekkor a teljes, 8,3 milliárdos pártvagyont, annak több mint 700, közel 800 ingatlanból álló részével együtt egyik pillanatról a másikra átírták, egy mérlegkimutatással a Magyar Szocialista Párt vagyonaként tüntették fel. Ez a vagyon utána mint egy demokratikus, úgymond legitim szervezetet megillette az MSZP-t. Ugyan ebből ki kellett elégítenie a létrejövő önkormányzatok vagyoni igényét, azonban jelentős vagyontárgy megmaradt a mai napig, tehát azt kell mondanunk, hogy nyitott ez a kérdés.
És az is kérdés, hogy vajon miért nem érvényesül ezzel kapcsolatban jogkövetkezmény, miért nem vonja meg, mondjuk, a Magyar Országgyűlés a költségvetési támogatását a Magyar Szocialista Pártnak, vagy miért nem fizet ezért kártérítést, vagy miért nem visel más olyan következményt, amit egyébként ebben a külön törvényben megfogalmazhatnánk. Egy biztos, hogy nem volt több jogutódja semmiképpen a Magyar Szocialista Munkáspártnak, tehát nem is értjük, hogy miért szerepel itt ez a fordulat. Az is biztos, hogy ha ezt a módosító javaslatot nem fogadná el az Országgyűlés, akkor azt kell mondanunk, hogy pontosan a népszavazásban előírtakkal áll szemben, és a hatályos polgári törvénykönyv, földtörvény, gazdasági társaságokról szóló törvény, ingatlan-nyilvántartási törvény és az összes idevonatkozó jogszabály célirányos és tudatosan vállalt megsértését követné el, szemben azzal a kötelezettséggel, amit mindannyiunk országgyűlési esküje számunkra előír, hogy érvényesítenünk kell a nemzet érdekeit, és ebben a körben pedig ezen jogellenes vagyonelvonás végére kell járnunk. Ezért kell tehát ebben a rendelkezésben az általunk javasolt módosítást elfogadni. Kérem önöket, hogy támogassák ezt.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
