DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A 7., 9. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni. A 7. ajánlási pont Szabó Timea, Schiffer András képviselőtársaim javaslata. A Jobbik Magyarországért Mozgalom messze nem tud egyetérteni ezzel a módosító javaslattal, ezért szeretném kiemelni, hiszen éppen azt venné ki az alaptörvény-módosítás tervezetéből, amely az egyik legfontosabb, amely a házasság, a család intézményét szabályozza, azt, amelyik a férfi és a nő közötti önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösségről beszél, a szülő-gyermek kapcsolatról beszél, mint a családi kapcsolat alapjáról. Azt gondolom, aki ezt nem tartja fontosnak, illetve másként ítéli meg azt a tradicionális családmodellt, amely itt kialakult az évezredek során a nagyvilágban, az a társadalom alapját támadja, és ott próbál rendetlenséget elhinteni, amire épül maga a rend, a társadalom. Tehát ezzel semmiféleképpen nem tudunk egyetérteni, hogy ez kimaradjon, illetve azzal sem tudunk azonosulni, ami itt elhangzott az általános vitában ezzel kapcsolatban az LMP részéről, illetve egy LMP-s képviselő részéről, de azt inkább nem is említem.
A 9. ajánlási ponttal kapcsolatban, amely már egy jobbikos módosító javaslat, viszont várnánk a parlament többségének a támogatását. Mi örültünk neki, amikor belekerült az új alaptörvénybe az, hogy a köztársasági elnöknek van arra jogköre és hatásköre, hogy bizonyos esetekben az Alkotmánybírósághoz forduljon az alaptörvény módosításával kapcsolatosan is. Egy szűkítő jogkört ad számára, viszonylag szűk jogkört ad számára ez a módosítási tervezet, amely kizárólag eljárásjogi szabálytalanság esetén ad lehetőséget arra az alkotmánybírósági felülvizsgálatra a köztársasági elnök által, azonban mi ezt szeretnénk kibővíteni, mégpedig oly módon, hogy ne valósulhasson meg az, hogy minden pitiáner dologban, amelyben nem kívánják azt, hogy az Alkotmánybíróság keresztülhúzhassa a kétharmados többség számításait, ezért azokat, ahol úgy gondolják, hogy esetleg az Alkotmánybíróság a későbbiek során bele fog szólni a jogalkotási folyamatba, és nem állja ki az alkotmányosság próbáját, akkor ezeket az apróbb szabályokat is beemelik az alaptörvénybe.
Ezért mi úgy gondoljuk, hogy amikor ilyen esetben ezek bekerülnek az alaptörvénybe, amely az alaptörvény szellemiségével, alapértékeivel ellentétes, akkor ebben is legyen helye az alkotmányossági próbának, és az Alkotmánybíróság ezekben az esetekben járhasson el. Mi e tekintetben szeretnénk bővíteni az Alkotmánybíróság jogkörét. Azt gondoljuk, ez mindenféleképpen a jogállamiság garanciáját jelenti, amikor az alaptörvény módosításának a vizsgálatát lehetővé tesszük bizonyos szűk körben az Alkotmánybíróság részére.
Ennyit akartam elmondani. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
