DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valószínűleg Gaudi képviselőtársam is fel fog szólalni, úgyhogy megpróbáljuk felosztani egymás közt a sok beadott módosító javaslatunkat, hogy ne ismételjük önmagunkat. Először a 9. módosító javaslathoz szeretnék szólni a vita ezen szakaszában.
(18.50)
Ez Gyüre Csaba és Gaudi-Nagy Tamás módosító javaslata, amelynek nagyon fontos lényegi üzenete van. Azt szeretné beemelni az alaptörvénybe, hogy a köztársasági elnök az alaptörvényt vagy annak módosítását az aláírás helyett abban az esetben is elküldhesse az Alkotmánybírósághoz, tehát ne csak abban az esetben, ha annak elfogadása eljárásjogi problémákba ütközött az alaptörvény szerint, hanem ha az alaptörvény-módosítás az alaptörvény szellemiségével, illetve alapértékeivel ellentétes.
Ez azért nagyon fontos, mert bár elsőre talán furcsán hangozhat, de az alaptörvénynek az egyik legnagyobb vívmánya - és azt kell mondjam, hogy ezt mi is üdvözöltük, és már nagyon régóta javasoltuk - az volt, hogy hivatkozik a történeti alkotmányosságra, és önmagát ezért is csak alaptörvénynek hívja, az alkotmány kifejezést fenntartja a történeti alkotmányunknak. Ebben az esetben viszont azt kell látnunk, hogy egy formális eljárási jognak megfelelő alaptörvény-módosítás is bizony lehet alaptörvény-ellenes, és szemben állhat a történelmi, történeti alkotmányunkkal és a magyar jogtörténet kialakult normáival.
Ennek a módosító javaslatnak, a 9. pontban meghatározott módosító javaslatnak pont ez lenne a célja, hogy egyértelművé tegye azt, ami egyébként az alaptörvényben szerepel, hogy tartalmilag a köztársasági elnök eldönthesse azt, hogy az Alkotmánybíróság eljárását kéri-e ezekben az esetekben. Természetesen ez az Alkotmánybíróságnak is lehetőséget nyújt arra, hogy magát az alaptörvény módosítását az alaptörvény szellemiségével vagy értékeivel összevesse, de pont ez az a jogi kontroll, ami kiszűrheti azt, hogy minden egyes, egyébként az alaptörvénybe nem illő módosítás bekerülhessen az alaptörvénybe egy kétharmados szavazással arra hivatkozva, hogy ez eljárásjogilag megfelel a fennálló szabályoknak. És ez igaz is, hiszen a formál eljárásjognak lehet, hogy megfelel, viszont ezzel tulajdonképpen nincs meg az a kontroll, ami alapján bármilyen, akár aprónak tűnő szabályozás vagy túl aprólékosnak tűnő szabályozás bekerülhet az alaptörvénybe, vagy a szellemiségével, az alaptörvényben megfogalmazott egyéb pontokkal ellentétes javaslatok is beemelésre kerülhetnek.
Ennek csak egy gátja van, hogy megkapja-e a kétharmados többséget az Országgyűlésben vagy nem. Ha megkapja - márpedig ebben a ciklusban ez nem tűnt egy nehezen kivitelezhető gyakorlatnak -, akkor tulajdonképpen ezután senki semmilyen indokkal, sem jogi, sem a történelmi alkotmányosságunk vívmányai és szelleme alapján nem vizsgálhatja felül ezeket a rendelkezéseket. És nem gondolnánk, hogy ez jól van így, nem gondoljuk azt, hogy ez a hosszú távú magyar joggyakorlatot és jogfejlesztést elősegítené.
Tehát nagyon kérem, hogy ezt a javaslatunkat támogassák, szerintem mindannyiunk érdeke, hogy megfelelő módon a jövőben is minden alaptörvény-módosítás az alaptörvény szellemében történjen. Ráadásul a köztársasági elnöknek igenis kell juttatnunk egy olyan jogosultságot, amellyel ő eldönti azt, hogy ezekben az esetekben kéri-e az alkotmánybírósági kontrollt. Tehát a kontroll itt is kétlépcsős, és azt hiszem, ez sem elhanyagolható szempont.
A másik pont, amire felhívnám ebben a vitaszakaszban a figyelmet, az a 15-ös, amelyet Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársammal és Gyüre Csaba képviselőtársammal terjesztettünk elő. Ez a Nemzeti Emlékezet Bizottságát és annak működését veszi górcső alá. Az lenne a célja, hogy az egyébként eddig még fel nem állt Nemzeti Emlékezet Bizottsága, és nagyon örülünk, hogy feltárja, illetve ha majd egyszer feláll ez a bizottság, nagyon reméljük, hogy ez minél előbb megtörténik… - tehát nagyon örülünk neki, hogy feltárja a kommunista diktatúra működését, az azt működtető személyeket, a hatalom gyakorlóit. De ez anélkül, hogy ehhez valamiféle konzekvenciát hozzáfűznénk, csak pusztába kiáltott szó marad.
Mi azt szeretnénk, hogy a tényfeltárás és a dokumentumok kikutatása és kielemzése után induljanak meg azok a büntetőeljárások, amelyekre jogi lehetőség van egyébként pont az új alaptörvény alapján is - gondolok itt akár az elévülésnek a kitolására és az elévülési időknek a meghosszabbítására -, és ne csak egyfajta kedvtelési célú, nem tudok máshogy fogalmazni, kutatásba kezdjen a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, és ahogy Magyarországon nagyon sok mindennek, ennek se legyen semmiféle hatása, hanem igenis, ha olyan törvénytelenségeket észlel a bizottság a feltárt dokumentumok alapján, akkor a büntetőeljárásokat kezdeményezze az illetékes hatóságoknál. (Dr. Lamperth Mónika dr. Répássy Róberthez lép, majd a kormánypárti padsorokban ülve beszélgetnek.)
És azt szeretnénk, hogy ez az alaptörvényben kimondásra kerüljön, mint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata, hiszen így számon kérhető, és a feladatok között szereplő kötelezettsége lenne, hogy ezekben az esetekben a büntetőeljárást megindítsa, illetve a feljelentéseket megtegye. Ez azért is fontos, hangsúlyoznám, mert ebben az esetben egy pusztába kiáltott szó, egy szépen elmondott szlogen marad, mint ahogy az nagyon sokszor megtörtént sajnos az elmúlt időszakban, mondunk egy szépet, egy nemzeti fülnek kedvező és jól csengő frázist, de utána ennek a végrehajtása, a sziszifuszi munka és az, hogy itt a felelősöket megtaláljuk és azok elnyerjék méltó büntetésüket, ez mindig elmarad.
Különösen igaz ez a kommunista bűnösöknél, a Jobbik és a Jobbik képviselői is több feljelentést tettek, erről képviselőtársaim beszélni fognak, ezeket nem sorolnám el, de több feljelentést tettek, és ezekben az esetekben sem mindig indult meg a nyomozás, vagy bizonyos esetekben az ügyészség ezeket visszadobta. Ráadásul, hozzá kell tenni, hogy az a tudás és a tapasztalatoknak és a büntetőeljárásra okot adó körülményeknek a tárháza azokban a dokumentumokban van, amelyekhez a Nemzeti Emlékezet Bizottsága hozzá fog férni, ha - hangsúlyozom - felállításra kerül. És ha már hozzáfér és elkezdi kutatni, akkor annak a kimondása, hogy a büntetőeljárásokat meg kell indítani, az az alaptörvényben is megfogalmazandó nemzeti érdek.
Hozzáteszem egyébként, hogy ezek alapján - és erre is lesz módosító javaslat - el lehetne menni abba az irányba, hogy a vagyoni reparáció is megtörténjen. Jól tudjuk, hogy hiába telt el több mint 20 év a rendszerváltozás után, és hiába keressük a bűnösöket, még egyfajta kimondásra sem került, hogy kik azok, akik a rendszerváltást oly formában kisiklatták, ahogy az megtörtént, és kik voltak a haszonélvezői. Legalább első körben nyerjék el büntetőjogi felelősségüket, és utána egyébként következő lépésként szeretnénk, sőt követeljük, hogy a vagyoni reparáció is a magyar nemzet érdekében megtörténjen.
De természetesen ehhez kell, hogy ezt a módosító javaslatot támogassák, és erre kérem önöket, ha már a bizottságban ezt nem tették meg, akkor itt az Országgyűlés és talán a nagyobb nyilvánosság, a plénum előtt kérhetem, hogy egyrészről álljon fel végre a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, és másrészről a kutatások alapján induljanak meg végre akár a büntetőeljárások is.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
