DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 23-as ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, amelyet részben érintett Schiffer András képviselőtársam. Mi sem tartjuk jónak, hogy a véleménynyilvánítást a kormány oly mértékben próbálja korlátozni - és mindenképpen korlátozásról kell beszélni az elmúlt évtizedek gyakorlata alapján -, ami egyfajta közösségekkel szemben a véleménynyilvánítást jogi eszközökkel, akár büntetőjogi eszközökkel szeretné kordában tartani.
Egyrészről ez nem megoldás az ilyen jellegű kijelentésekre, és nem a büntetőjognak vagy akár a kártérítési jognak az eszközét kellene erre felhasználni. Itt először volt egy vita köztünk Répássy államtitkár úrral, ő azt mondta, hogy ez csak a polgári jogi kártérítésre vonatkozik, utána ő is visszakozott, és elismerte azt, hogy a magánindítványos igények alapján ez bizony büntetőeljárások generálására is okot adhat.
(20.30)
Sőt, talán úgy fogalmazott államtitkár úr, hogy jó felé kapiskálunk a cél és a kormányzat célja tekintetében. Ez viszont egy olyan kiszámíthatatlan kaput nyit meg, ami tulajdonképpen azt a véleménynyilvánítási szabadságot rombolja le, ami az egyik legerősebb alkotmányos alapjog, és egyben a demokratikus közéletnek is egy megjelenítője.
Itt elhangzott a vitában az is, hogy miért szeretnénk azt, hogy esetleg a magyar nemzetet ért sérelmek esetén bírósághoz lehessen fordulni. Természetesen ez egy kiforgató meghatározás, egyébként - lehet, hogy meglepetést fogok okozni - nem tartom megoldásnak. Nem tartom megoldásnak, hogy mondjuk, jómagam vagy akár az állampolgárok százezrei - bár lehet, hogy ha megnyitják ezt a kaput, akkor kénytelenek leszünk vele élni - a bíróságokat azzal terheljék, hogy különböző sérelmeket vagy a magyar nemzetet ért sérelmeket így próbálják bíróság elé vinni. Ennek nem ez a megfelelő módja.
Viszont én attól tartok, hogy nem ez lesz, mert a kettős mérce keretében - és erről már sokszor szó esett itt az Országgyűlésben is - nem arról lesz szó, hogy itt a magyar nemzetet ért sérelmek majd megtorlásra kerülhetnek, hanem bizonyos közösségeket ért, az ő méltóságukat állítólagosan, tehát a vélt vagy valós sérelmeik alapján lehet majd embereket meghurcolni. Annál is inkább így van ez, mert a megfogalmazás, amit önök az alaptörvénybe bele szeretnének emelni, egyrészt a közösségek méltóságáról szól, és tiltja ezek megsértését. De ezen is túlmegy, és úgy fogalmaz - és itt azért nem tartom teljesen egyértelműnek ezt a megfogalmazást -, hogy valaki abban az esetben, ha az ő emberi méltóságát egy közösséghez tartozása miatt sértik meg, és azt a közösséget éri a kritika, akkor ő mintegy áttételesen sértve érezheti magát és bírósághoz fordulhat.
Ez azért veszélyes, államtitkár úr, mert itt nem is csak arról van szó, hogy egy olyan közösség, amely úgy gondolja - bár ez abban az esetben sem lenne elfogadható -, hogy őt valamiféle sérelem érte, akkor a képviselőjén keresztül, bár hogy egy közösségnek kik a képviselői, ez is elég veretes jogi vita lehet, és sem a tíz percbe, talán órákba se férne bele ennek a fejtegetése, de nem erről van szó, hogy a közösség egy képviselőjén, vélt vagy valós képviselőjén keresztül próbál revánsot venni, hanem azok a magánszemélyek, azok az egyének indíthatnak akár magánvádas büntetőeljárásokat is bizonyos kijelentésekkel szemben, amelyek csak áttételesen érintik őket. Hiszen a sérelmet ők csak azért szenvedték el, mert ők azt állítják, hogy valóban egy közösséghez tartoznak, amely közösséget egyébként valamiféle kritika ért.
Azt hiszem, ez nem elegendő indok arra, a szükségesség és arányosság tesztjét biztosan nem állná ki, ha nem emelnék be az alaptörvénybe, valószínűleg egyébként ezért próbálkoznak ezzel az eszközzel. Lám, ebben az esetben az írott joghoz való ragaszkodás erre vezeti önöket. Tehát nem állná ki ezt a próbát, túl áttételes a sérelem, ami itt megtörténik, és ez az áttételes sérelem odavezethet, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát akár büntetőjogi eszközökkel is korlátozni lehet, meg lehet hurcolni embereket bizonyos kijelentésekért. És itt persze lehet azt mondani, hogy mindenki vállalja a kijelentéseiért a felelősséget, de ha kinyitunk egy olyan kaput, hogy egyébként a bíróságokra terhelünk olyan döntési helyzeteket akár a perek ezerszámra való megindításával, amelyekre a bíróságok egészen egyszerűen nincsenek felkészülve, és nem az ő dolguk, hogy ezt megoldják.
A gyűlöletre uszítás törvényi tényállása - ami már elhangzott itt az előttem felszólalók részéről - nem véletlenül alakult úgy, ahogy, és az elmúlt időszak, több mint húsz év alkotmánybírósági gyakorlata nem véletlenül alakította ki azt a mércét, hogy egy úgymond gyűlöletbeszédnek el kell jutnia arra a szintre, ami a véleménynyilvánítás szabadságán túllépve mintegy alkalmas lehet akár például egy tettlegességre is, mondjuk, az adott kisebbségek ellen. Ebben az esetben természetesen helye lehet a fellépésnek, ahogy az meg is történt, és bizonyos esetekben alkalmazásra került ez a törvényhely. De azt látni kell, hogy ezzel az alaptörvény-módosítással oly tágra nyitják ezeket a kapukat, amelyekre önök sincsenek felkészülve. Önök sincsenek arra felkészülve, hogy mi lesz, ha valóban lavinaként özönlenek majd a különböző perek és magánvádas büntetőeljárások a bíróságokra, ezekben az esetekben akár viszontvádakkal is lehet élni, és tulajdonképpen egy kontrollálatlan helyzet fog kialakulni. Mindezt azért, hogy megfeleljenek bizonyos trendeknek, és nagyon sajnáljuk, hogy egyébként a kormányzat ezzel próbálja bizonyos más, rossz színben feltüntetett intézkedéseit kompenzálni, és jó pontokat begyűjteni bizonyos köröknél. De higgyék el, hogy azért a józan jogi látásmód és egy józan jogalkotás azért fontosabb lenne annál, hogy önök gesztusértékű piros pontokat begyűjtsenek.
Annál is inkább, mert - és itt megint csak államtitkár úrhoz fordulok - ha önök ezt nem látják, hogy a sérelem ebben az esetben olyan áttételes, ami alkotmányos demokráciákban megengedhetetlen, egyébként Európában nem sok helyen van rá példa, nem is tudom, hogy lehetne-e példát hozni, ahol ilyen áttételes módon, alkotmányosan kinyitják és korlátozzák ezzel a véleménynyilvánítás szabadságát, ez nem egy jó irány. A módosító javaslatunk, amelyhez természetesen benyújthatnak még kapcsolódó módosítókat, ha valamennyiben nem felel meg önöknek, megpróbálja ezt kiküszöbölni. Lehet, hogy nem a legjobb módon, de legalább felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jövőben - ahogy mondtam - önök egy olyan kaput fognak kinyitni, amivel kiszabadítják a szellemet a palackból, és oda ezt ezután már senki nem fogja tudni visszatuszkolni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
