BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én először is köszönetet szeretnék mondani a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagjainak, a gazdasági oldalnak, a civil oldalnak, a képviselőknek, hogy ezt a stratégiai tervezetet, a keretstratégiát elhozták elénk. Az a kritika, amit Szilágyi képviselőtársam megfogalmazott, az én olvasatomban, aki a gazdaságban is jelentős mértékben megmerítkezett mint szakpolitikus, dicsérete ennek az anyagnak. Azt mondta, hogy antropocentrikus ez a keretstratégia. Nagyszerű dolog, hogy már nem gazdaságcentrikus, hanem embercentrikus. Ez egy nagyon fontos lépcsőfok. Majd fogunk haladni tovább is. A stratégia, államtitkár úr, az én felfogásom szerint, értékrendi zsinórmérték. Tehát egy zsinórmérték, ami alapján kell haladnunk, és ebben a Házban még a diagnózist sem állítottuk fel a fenntarthatósággal kapcsolatosan. Fájó, elnök úr, ez az éjszaka erre fog elmenni minden bizonnyal, de ezért vagyunk itt és ezt meg fogjuk tenni.
S mindannyiunk számára, főleg Szilágyi képviselő úrnak és magamnak mondanám - szerintem nem fogjuk félreérteni -, Reményik Sándornak az Ahogy lehet című verséből egy nagyon fontos kicsi részecske: “Testvéreim, bizony nem élünk jól mi, / Nem apáinknak tetsző életet. / De aki máskép tehetne helyünkben, / Az vesse ránk az első követ! / Minden percünk kínzó kiegyezés: / Ahogy lehet… / Testvérem, korcs hős - magamra is vonatkozik -, alkuvások hőse, / Félbenmarad, megmásul mondatod? / Egy szikra talán mégis zengve pattan / Lángörvényből, mely benned kavarog. / Dagadnak benned árvizes erők, / Zúdulna niagarás zuhatag: - ez a stratégia -, / Elégedj meg, ha megtöltesz belőle / Kristálytiszta vízzel egy poharat.” Ez meg a végrehajtás.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)
