ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Riadva hallgattam önt végig, hisz az első szavától fogva csak és kőkeményen a kritikát próbálta megfogalmazni. Egyik alapítója voltam a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak, de föl szeretném tenni önnek a kérdést: kivel is tetszik vitatkozni? Láng István professzor úrral, akadémikussal? Nárai-Szabóval? Vida Gáborral? De lehetne sorolni tovább azokat a professzorokat, akik ebben a munkában nagyon keményen részt vettek. Lehetne vitatkozni azokkal a társadalmi szervezetekkel, hisz elég széles körben lett ismertetve akár a Jövőkép vagy akár maga a hosszú távú stratégiai koncepció elképzelése, tehát lehetne mindenkivel vitatkozni.
(19.30)
Mikor lenne ön megelégedve úgy egyébként? Mikor lenne ez a világ megelégedve úgy egyébként? Hiszen terhes az egész világ, és terhes benne Magyarország jelenlegi társadalmi állapota is. Ezen kell változtatni. És ahhoz kell ez, hogy tudjunk változtatni, valószínűsíthetően, hiszen a kritikáját mindenki a tanácsülésen is megfogalmazta. Csodálkozom azon, hogy az LMP nem önt delegálta a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsába. El lehetett volna ott is vitatkozni. Csodálatos dolgokat lehet elképzelni erről a világról, de azt alakítani, azt összefogni, ehhez az első lépést valóban a tanács úgy tette meg, hogy nem a politikusok vitték a tanácsülésen az elsődleges szempontok felsorolását, hanem maguk a társadalmi szervezetek delegált tagjai, országosan választott civil szervezetek tagjai. Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy a Statisztikai Hivatal elnöke is állandó meghívott volt.
Nem tudom, hogy a Jövőképet olvasta-e egyáltalán? Olyan dolgokat próbált meg feszegetni, amelyeket ezelőtt két évvel a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa már egyszer lerakott ide az asztalra, és a parlament el is fogadta. Tudomásul vette, hogy itt tartunk, ezen kell változtatni. Én bízom benne, hogy ezt lassan majd ön is meg fogja érteni. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
