BARÁTH ZSOLT

Teljes szövegű keresés

BARÁTH ZSOLT
BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Asszony! Kizárólag szakmai alapon fogok beszélni a témáról, habár mindannyian tudjuk, hogy számolni kell ennek etnikai vonatkozásaival is.
Mottóként szánom a következő mondatot. Ha egy 30 fős osztályban van egy féllábú gyermek, a többi 29-nek is le kell fűrészelni a lábát, hogy eltüntessük közöttük a különbséget? Halász János államtitkár úr 2012 decemberében szóbeli kérdésemre adott válaszában - amelyet a bentlakásos iskolákkal kapcsolatban tettem fel - arra hivatkozott, hogy az ott tanuló gyermekeket nem kell büntetni a hospitalizálódással. Elmondta ugyanakkor, hogy a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat egyes intézményeinél bentlakásos közösségeket szerveznek.
Szeretném megnyugtatni az államtitkár urat - és kérem, az államtitkár asszony tolmácsolja -, de különösen a jogvédőket, hogy senkit nem áll szándékunkban sem gyermekkorában, sem később a származása alapján kiszakítanunk a családjából, legfeljebb abból a környezetből, ahonnan a felzárkózás szinte lehetetlen számára. Ezt befolyásolja a munkanélküliség, illetve a munkához való hozzáállás a családokban. A bentlakásos iskolákkal egy olyan hiányt szeretnénk pótolni, ami mérsékelheti a gyermekek iskolai kudarcait, és hozzájárul a felzárkóztatási stratégiához, elsősorban a közoktatás, köznevelés terén. A gyermekvédelemben ugyan a 90-es évek második felétől felszámolták a mamutintézményeket, a hospitalizáció melegágyát, de ezzel nem oldották meg a különböző szükségletű gyermekek megfelelő elhelyezését. Az 1990. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény már lakásotthoni rendszerben helyezi el a kiskorú gyermekeket, de legalább tíz évnek kellett eltelni ahhoz, hogy a rendszerabúzusok felszínre kerüljenek, és a törvény többszöri módosításával, mint éppen napjainkban is, le tudjuk szűrni azokat a tanulságokat a tapasztalatok alapján, hogy kiderüljön: a tányér görbe-e vagy a leves.
A gyermekvédelmi szakellátásban a nevelésbe vett gyermekek, fiatalok számának alakulása a legújabban, az elmúlt 12 évben a KSH-adatok alapján állandónak mondható: 21-22 ezer fő országosan. A reszocializációt akadályozhatja azonban az a tendencia, hogy egyrészt a fiatalabb gyermekek inkább nevelőszülőnél kerülnek elhelyezésre, így a lakásotthonokba, illetve gyermekotthonokba a tizenéves korosztály kerül. Sajnálatos tény, hogy folyamatosan növekszik mind a gyermekvédelmi intézményes rendszerben, mind a köznevelésben, közoktatásban a sajátos nevelési igényű és a speciális szükségletű gyermekek száma.
A nevelésbe vétel általában több évre szól, ami azt is jelentheti, hogy a kiskorú gyermek, ha nincs szülői fogadási készség, évekig legjobb esetben is csak az iskolai szünetekben mehet haza a családjához, vagy még akkor sem. Valamilyen szinten megél lakásotthoni hospitalizációt, akkor is, ha frusztrációt szenved el a családja hiánya miatt.
A nyolcvanas évek gyermekotthonaiban nem tudták a gyermekek, milyen egy egész kenyér, mert csak szeletelve jutottak hozzá az étkezésekkor. Klasszikus példaként emlegettük ezt, amikor a hospitalizációról beszéltünk, manapság azonban a normál családban nevelkedő gyermek is a legtöbbször szeletelt kenyeret vásárol a boltban. A bentlakásos iskolák, amelyekben egyfajta kollégiumi elhelyezés biztosítható az otthoni alulszocializált környezetből halmozottan hátrányos helyzetük miatt bekerülő gyermekek számára, a köznevelés és a gyermekvédelem között úgy képezhetnének hidat, hogy a gyermekvédelmi szakértői bizottságok javaslatai alapján, a gyermek szükségletének megállapítása után, a gyermek-szülő kapcsolattartás lehetőségének feltérképezésével kollégiumi jellegű elhelyezést biztosíthatnának azok számára, akik hétvégenként haza is járhatnak, és így nem szakadnának ki a családjukból.
A bentlakásos iskolákba a bekerülés kétféleképpen történhetne. Az egyik: szakértői bizottságok javaslatai alapján nyerne ott a gyermek elhelyezést, a másik: de önkéntes alapon is fogadja az iskola azokat a gyermekeket, akiknek a szülei úgy ítélik meg, hogy a felzárkóztatásnak és integrációnak ezt a formáját választják. A bentlakásos iskolákban a gyermek szükségletéhez, tanulási motivációjához, személyiségállapotához mérten, akár egyedi tanterv alapján megvalósítható lenne akár egyénre vagy kisközösségre alkalmazható differenciált oktatás és fejlesztés, erre kiképzett pedagógusokkal. A bentlakásos iskola mint a differenciált oktatás színtere jelenne meg, ami viszont nem azonos a szegregációval. Az oktatási intézményekben nem mennyiségi, hanem minőségi változásokra van szükség.
A Jobbik megítélése szerint a bentlakásos iskolarendszer hálózatának kiépítése az elmondottak alapján az ország érdeke, a felnövekvő nemzedékek tekintetében.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem