DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Megpróbálok néhány jogi érvvel felzárkózni, és itt konkrétan a törvényjavaslattal kapcsolatosan megfogalmazni néhány javaslatot.
Úgy gondolom, hogy az az állapot, ami kialakult, és én teljes mértékben elismerem, hogy egy nehéz helyzet, és ebben a helyzetben nehéz okosnak lenni. Egyrészt van egy szórakozni vágyó fiatalság, vagy nem feltétlenül csak a fiatal réteget érinti, hanem akár az idősebbeket is ez alá lehet érteni, akik bemennek a belvárosba, úgy gondolják, hogy egy sört meg szeretnének inni valahol, zenét szeretnének hallgatni, szórakozni szeretnének, ez egy valós jelenség, és nem feltétlenül ördögtől való. Ez adhat Budapestnek természetesen egy pezsgést, adhat egy turisztikai vonzerőt, tehát önmagában ez nem ördögtől való.
A probléma másik fele, hogy hogyan lehet ezt az ott lakók érdekeivel szintetizálni, mert valóban igaz az, hogy nyáron, de nem csak nyáron, kifejezetten egy nyitott ablaknál nagyon zavaró, vagy ellehetetleníti az ott lakókat akár egy hangosabb szó is az ablakuk alatt. Ezt a két dolgot nagyon nehéz összeegyeztetni. Egyébként hozzáteszem, és itt az elején lelőve a poént: valószínűleg csak hosszú távon stabil és kiszámítható jogi és mindenféle szabályozásbeli környezettel lehet. Egyszerűen, hogyha ki tudott volna alakulni - sajnos itt nagyon sok változáson esett át a város, jó irányban, rossz irányban - az, hogy hol vannak azok a negyedek, ahol esetleg egyfajta komolyabb szórakozóközpontok vagy több söröző van, akkor hosszú távon, vagy ahogy Nyugaton ez kialakult, nyilván azok nem költöznek oda, akik úgy gondolják, hogy nyugodtabb életre vágynak. Aki viszont, mondjuk, ott szeretne nyitni egy vállalkozást, az ott fogja megtenni és nem olyan helyen, ahol ezt el fogják lehetetleníteni. Sajnos, Budapesten nem alakult ki történelmileg az az állapot, hogy ez szervesen kialakulhatott volna, és így állhatott elő az a helyzet, hogy tulajdonképpen egymással szemben - azt kell mondjam - még jogos érdekek is állhatnak, és ezek között nagyon nehéz igazságot tenni.
(21.50)
Viszont valamiféle megoldást egyértelműen találni kell. Én azt nem tartom egyébként ördögtől valónak, hogy azok a szórakozóhelyek, akik extrabevételre tesznek szert, és a turisztikából kiemelkedően magas jövedelmeket szereznek, adjanak pluszköltségeket vagy pluszpénzeket, -díjakat, vagy bármilyen formában meg lehet ezt határozni, arra, hogy a városnak és az adófizetőknek a köztisztasági extrakiadásait vagy akár a rendészeti extrakiadásait ez fedezze. Tehát ez önmagában egyáltalán nem ördögtől való gondolat.
Az egy másik kérdés, hogy ettől az valóban igaz, hogy magát a közbiztonsági helyzetet lehet javítani, ha ebből tudunk rendőröket vagy több járőrt finanszírozni. A XXII. kerületben is az önkormányzat - ezt azért tudom, mert ott voltam négy évig önkormányzati képviselő - finanszírozza azt, hogy több járőr legyen az utcákon, ez a legtöbb kerületben tudtommal így van, és a köztisztasági elemek is megoldhatóak. Egy másik kérdés az, hogy valóban azt a helyzetet, hogy valaki az utcán hangosan beszélget vagy akár még a randalírozás műfaját el nem érve zavarja a lakókat, hogyan lehet megoldani, főleg a dohányzás elleni, egyébként szerintem helyes törvényjavaslat kapcsán, amikor a szórakozóhelyekről kitiltottuk a dohányzókat, és ők az utcára szorulnak. Ez már egyfajta valóban kaotikus helyzet, amire nyilvánvalóan ez a javaslat nem tud megoldást adni, de önmagában az anyagi hozzájárulás akár még jó is lehet.
Én viszont feltenném azt a kérdést, és teljesen a legjobb szándékkal, hogy valóban miért csak a világörökség területén. Tehát frakcióvezető úr elgondolkozott-e azon, hogy esetleg ezt bővíteni vagy esetleg ezt olyan módon módosítani akár mint előterjesztő, hogy ezzel több önkormányzat is tudjon élni vidéken is, ahol, mondjuk, nincs világörökségi környezet, de mondjuk, nagyon zavaró körülmények vannak, vagy egyes szórakozóhelyeket, mondjuk, ilyen extradíjakkal lehetne sújtani akár köztisztasági, akár közrendvédelmi megfontolásokból? Ezt mindenképpen jó lenne megadni azoknak az önkormányzatoknak is.
A másik, a 2. §-ban nekem úgy tűnik - és javítson ki, frakcióvezető úr -, hogy ez a már működő szórakoztatóipari egységekre nem vonatkozik, tehát hogy akiket majd ezután kívánnak engedélyeztetni. Tehát itt kimondják, hogy melyik szakasz nem vonatkozik erre. Viszont az a szakasz, ami nem vonatkozna a régiekre, az tartalmazza azt is, hogy éves felülvizsgálat lehetséges, lakossági bejelentésre felülvizsgálhatja, illetve jegyző visszavonhatja, módosíthatja az engedélyeket. Akkor ezek alapján a már működőkre, ha jól értem, akkor nem vonatkozna az éves felülvizsgálat és a bejelentésre felülvizsgálat lehetősége, vagy rájuk is vonatkozna, csak esetleg akkor majd az egész törvény szellemiségében ezt így lehet kikövetkeztetni. Ezt csak kodifikációs jelleggel jegyezném meg, hogy így, ebben a formában ez félreérthető, hiszen abban a szakaszban van akár az éves felülvizsgálat, amiről úgy nyilatkozik, hogy a korábban megkapott engedélyes üzletekre nem vonatkozik, de itt közben frakcióvezető úr próbál megnyugtatni, aminek én örülök, hogy a régiekre is majd egyenlő mértékben fognak ezek a vizsgálatok vonatkozni. Csak akkor esetleg itt majd a kodifikációs dolgokat kell összetenni.
Amit még, én megmondom, jogi szempontból nehezen tudok értelmezni, az még önmagában, hogy egy üzlethelyiség környezetében, vagy mondjuk, egy ötméteres körben valamiféle felelősséggel vagy - nehéz ezt megfogalmazni - valamiféle ráhatással bírjon az üzemeltető, hogy ott mik történnek, és ezt látni is lehet, hogy sokszor arrébb tessékelik vagy elmondják az ott szórakozóknak, hogy a lakók nyugalmára ügyeljenek, ez önmagában szintén nem ördögtől való, viszont itt az 1. §-ban ezt nehezen tudom jogilag értelmezni. Értem a szándékot, ahogy elmondtam, hogy az üzlet működésével összefüggésben elkövetett jogellenes cselekményként határozza meg, hogy az üzlet területén, bejáratától ötméteres távolságon belül, működésével közvetlen összefüggésben elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés. Ez nekem egy nehezen megfogható kategória, főleg, mert itt az üzemeltető tudomásával való, közreműködésével megvalósulást - hozzáteszem, ha egy bűncselekmény az ő közreműködésével valósul meg, akkor társtettes is lehet a Btk. alapján vagy akár felbujtó, tehát ezt nehézkesnek érzem -, vagy az ő mulasztása teszi lehetővé. Én ezt lehet, hogy pontosabban fogalmaznám meg, lévén, hogy itt ha bűncselekményekről, szabálysértésekről van szó, nem is biztos, hogy mindig ezt meg tudják akadályozni, vagy nekem kétségeim vannak, hogy esetleg, mondjuk, egy komolyabb rendbontást hogyan tudna az üzemeltető megakadályozni, arról nem is beszélve, hogy mi az a gondosság, amit ő meg tud tenni. Tehát hogy annyi biztonsági embert odaállít, hogy ilyen ne történjen? És hol van az a határ? Illetve itt azért úgy érzem, hogy egy kicsit a büntetőjog, szabálysértési jog területére is átlógunk, hiszen, ha ott, mondjuk, egy bűncselekményt elkövetnek, akkor, ha mondjuk, a büntetőjog alapján nem is lenne társtettes az üzemeltető, akkor is itt valahogy belevonjuk őt is ebbe a tényállásba. Tehát a célt értem, csak itt ez az 1. § büntetőjogilag vagy szabálysértési jogot áttekintve nehezen érthető, és ami ennél nagyobb probléma, hogy nehezen alkalmazhatóvá teszi.
Úgyhogy mindent összefoglalva én azért látok ebben előremutató szándékot. Az egy másik kérdés, hogy sajnos a problémát ez így önmagában valóban nem fogja megoldani. Azt viszont nyomatékkal szeretném kérni, hogy azokat a részeket, tehát itt a világörökség, nem világörökség, ezt próbáljuk meg egy kicsit pontosítani vagy kiterjeszteni a nem világörökségi területekre, illetőleg lehet, hogy akkor pontosabban meg kellene fogalmazni, amit elmondtam, hogy ezek az éves felülvizsgálatok, lakossági bejelentés, illetve jegyző általi módosítás, visszavonás, most akkor csak az újakra vonatkozik, vagy esetleg egyértelműen a régebbi üzletekre, szórakozóhelyekre is.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, (Taps a Jobbik soraiban.)
