SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Valóban, a korábbi veszélyhelyzetek, korábbi árvizek vagy a vörösiszap-katasztrófa tapasztalatainak a fölmérése után döntött úgy a kormány, és döntöttek úgy közösen a civil szervezetek, akik a karitatív tanács tagjai, hogy ne csak a védekezés irányításában, ne csak a helyreállítás szervezettségében, hanem a karitatív feladatok összehangolásában is egy sokkal szervezettebb, sokkal összefogottabb munka jelenjen meg. Hiszen az a feladat, ami ilyenkor megjelenik, az nemcsak a védekezés mindennapjait segíti, segíti a helyszínen, segíti a háttérben háttérmunkaként, sokszor nem is látható, tapasztalható, de nem látható háttérmunkaként, de segíti később a helyreállításban azokat a feladatokat, illetve munkákat, amelyeket adott esetben az állami szervek vagy az önkormányzatok kevésbé látnak meg mint feladatot.
Éppen ezért valóban nagyon fontos lépés volt, hogy létrehoztuk a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsot. Ennek első ülésén múlt héten megalapítottuk a nemzeti adományvonalat, illetve a nemzeti számlaszámot, amely azonnal el is indult. Ennek eredményeképpen, mondhatom örömmel önnek is, és nemcsak önnek, hanem a képviselőknek is és mindenkinek, akik eddig támogatták ezt a számlaszámot és támogatták ezt az adományvonalat, hogy ma délben több mint 79 millió forint érkezett a számlaszámra. Az adományvonalat eddig több mint 225 ezren hívták föl, és ennek eredményeképpen ma délig több mint 133 millió forintot adományoztak mindazok, akik eddig nem tudtak részt venni, vagy nem is tehetik meg, hogy részt vegyenek a mindennapi munkában.
Ezúton egyben persze kérem képviselőtársaimat is, hogy mindenkinél ott van az a telefonkészülék, amivel elég egyszerű egy SMS-t küldeni az 1357-es számra, vagy pedig megcsörgetni egy pillanatra; 250 forinttal vagy sokszor 250 forinttal mindenki tud segíteni. Ennek igenis az az eredménye, hogy azok a civil szervezetek, karitatív szervezetek azt a munkát, amelyet őrájuk bíztunk, illetve ők maguk fölvállaltak, végre tudják hajtani.
Mindemellett engedje meg még, tisztelt frakcióvezető úr, hogy arra a felvetésére is reagáljak, hogy más területeken milyen munkákat végeztek el nemcsak civil szervezetek, hanem egyénileg is, közösségekben összefogva akár önkormányzatok vagy pedig mások is. Éppen ezért szeretném megköszönni mindazoknak a munkáját, akik az elmúlt napokban, illetve azoknak a munkáját, akik a következő időszakokban is ki fognak állnak az árvízkárosultakért, a segítségükre.
Hadd emeljek ki néhány olyan gondolatot vagy olyan helyet: Győrújbarát. Győrújbaráton, egy közel 7000 fős településen Kara Ákos képviselő úrék segítségével fölállítottak egy olyan otthont, egy olyan tornatermet, sportcsarnokot rendeztek be, amely teljes mértékben be tudta volna fogadni mindazokat, akiket Győrújfaluból kellett kitelepíteni. Igen ám, de az volt a szerencsés, ez a fantasztikus az összefogásban, hogy a győrújfalui embereknek egy jó részét befogadták már családoknál, jó részét már máshol elszállásolták, így az adódott elő, ami megint csak egy szép dolog, hogy sokkal többen voltak a segítők, mint azok, akiket végül is segíteni kellett. De akkor is az a figyelem, ahogy odafordultak hozzájuk, mindenképp fontos volt. Ugyanez igaz, hogy akik ételt, italt osztottak vagy akik a konyhákon dolgoztak, azoknak a munkája sokszor láthatatlan, de mégis nélkülük a gátakon dolgozók, a gátakon segítők munkáját nem tudtuk volna segíteni.
Éppen ezért, tisztelt frakcióvezető úr, köszönöm szépen a felvetését. Köszönöm szépen az észrevételét, és köszönöm mindenkinek a munkáját, legyenek azok civilek, legyenek azok hivatásosok, és mindenkinek, akik az összefogásban gondolkodtak a múltban is és a jövőben is ilyen katasztrófahelyzetben, köszönöm a tevékenységüket.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
