SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mint azt már a korábbi válaszomban is elmondtam, egyáltalán nem szeretném ezt a témát, amit a képviselő úr most is a kérdésében, múlt héten is felvetett, mely nagyon súlyos és jogos kérdés, bagatellizálni, hiszen amint azt ön is korábban felszólalásában elmondta, évtizedek óta megvan a magyar közgondolkodásban, megvan a támogatási rendszer területén is a különbözőség a szociális, gyermekvédelmi ágazat, illetve az egészségügyi ágazatok között.
Ugyanakkor hangsúlyozom képviselő úrnak, hogy a korábbi interpellációban adott válaszomban tényadatok szerepeltek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendelkezik a KSH munkaerő-felméréséből olyan adatokkal, amelyek nemcsak egyben kezelik a humán-egészségügyi és szociális ellátást, hanem külön az egyes ágazatokra vonatkozóan is.
A Központi Statisztikai Hivatal 2012. évi adatai közül rendelkezésre állnak az úgynevezett szűrt adatok, amelyek a közfoglalkoztatottak adatait nem tartalmazzák. Eszerint a teljes munkaidőben foglalkoztattak bruttó bére 138 159 forint volt 2012-ben, a január és április közötti időszakban, a nettó átlagbér pedig 90 500 forintnál volt.
Felhívom a figyelmét, képviselő úr, arra, amit ön az interpellációjában nem említett meg, pedig lényeges a szociális ágazat egészét tekintve, hogy a szociális ágazat finanszírozása összességét tekintve a kormány elmúlt három évében nem csökkent. Ön is nagyon jól tudja, hogy minden nemzetközi nyomás ellenére sikerült megvédenünk az ágazat forrásait. A nemzetközi szervezetek, akár az IMF-re, akár az Európai Unióra gondolunk, a szociális kiadások drasztikus csökkentését javasolták a válság megoldásának egyik eszközeként. A kormány nem engedett ebben a kérdésben, és kiállt amellett, hogy nem az emberektől kell elvonni a forrásokat. Mi ez, ha nem eredmény, tisztelt képviselő úr?
Az előző felszólalásomban elmondtam, és most is elmondom azokat a lépéseket, amelyeket az Országgyűlés, illetve a kormány megtett. Az Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a gyermekvédelmi törvény módosítását, amelynek értelmében 2014. január 1-jétől valamennyi nevelőszülő foglalkoztatási jogviszony keretében látja majd el feladatait. Jelenleg csak mintegy 300 fő nevelőszülő tevékenykedik foglalkoztatási jogviszonyban, több mint 5200-an nem, akik közül mintegy 3200 főnek semmilyen foglalkoztatási jogviszonya nincsen.
A kormány 2012 decemberében döntött a közalkalmazottak jogállásáról szóló ’92. évi törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet módosításáról. Ennek következtében 2013. január 1-jétől a speciális otthoni pótlékra jogosultak köre kibővül a speciális lakásotthonokban és gyermekotthonok speciális csoportjában a súlyos pszichés tüneteket mutató, súlyos disszociális magatartással és szenvedélybetegségekkel küzdő gyermekekkel közvetlenül foglalkozók munkakörében is, valamint a javítóintézetben meghatározott munkakörben dolgozókkal. Bevezettük a különleges otthoni pótlékot. Ennek mértéke legalább a pótlékalap 25 százaléka. Bevezettük a többcélú gyermekvédelmi intézmény köznevelési feladatot ellátó intézményegységében dolgozó pedagógusok számára a gyermekvédelmi pótlékot, ennek mértéke legalább 50 százaléka a pótlékalapnak. A minimálbért három lépcsőben emeltük az elmúlt évek során, 73 500-ról 98 ezer forintra jutottunk el. A garantált bérminimum, amely mindenkit érint, 89 500 forintról 111 400 forintra jutott el, és ugyanúgy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az ágazatban dolgozókat is érinti a családi adókedvezmény.
Képviselő úr, köszönöm a felvetését. (Taps a Fidesz soraiból.)
(14.40)
