DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kissé rendhagyó módon szeretném részben a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény, a COTIF módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi árufuvarozás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatot, ami a tisztelt Ház előtt a T/11390. szám alatt lett benyújtva; valamint a következő két határozati javaslathoz is, jelesül a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásainak egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat, ami a T/11391. számon, illetőleg a Genfben 2000. május 26-án kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz, az úgynevezett ADN-hez csatolt szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló törvényjavaslatot - a T/11392. számú - együtt ismertetni. Hiszen ez a három javaslat mind témájában is összefüggő, mind pedig a külügyi bizottság ülésén együttesen került megtárgyalásra, így azt hiszem, nem vétek a szabály ellen, ha ennek az ismertetését összevonva mondanám el és tájékoztatnám a tisztelt képviselőtársaimat.
Nos, a három javaslat a COTIF-RID-törvény, az ADR-törvény, illetve ADN-törvény valójában nagyon fontos és összefüggő szabályozásnak ad napi szabálykövetési lehetőséget, hiszen mindhárom szabályozás, ami a tisztelt Ház előtt van, a közlekedési alágazat veszélyes áruk szállítási szabályozása európai szinten történő összehangolását, a korszerű biztonsági követelményekre törekvést jellemzi.
A szabályokat különféle nemzetközi fórumok dolgozták ki, jelesül az ENSZ, az EGB, az OTIF, ezért ennek az együttes kidolgozásnak az eredményeként a műszaki fejlődéshez, a gazdasági követelményekhez és a környezetvédelmi szempontok naprakész megvalósítása érdekében is egyfajta folyamatos korszerűsítésen esnek át ezek a szabályzatok. E szabály-korszerűsítésnek vagyunk tanúi e három javaslat esetében is. Kétévente szükséges az új előírások beemelése, pontosan azért, hogy európai szinten egységesen kezelhessük ezeket.
Nagyon lényeges még ezeknél a szabályozási elemeknél, hogy nem egy közlekedési alágazat, hanem valamennyi közlekedési alágazat összehangolt, együttes szállítási igényeinek figyelembevételével készüljenek, ezért átfedések vagy netalántán ellentétek így nagymértékben kiküszöbölhetők. A nemzetközi megállapodások érdekében ezeket a módosításokat minden érintettnek, azaz minden, a szerződést aláíró félnek ki kell hirdetnie, ez esetben a törvényjavaslatok 2013. január 1-jétől már alkalmazhatók és 2013. július 1-jétől kötelező módosításokkal kerülnek kihirdetésre.
Nagyon fontos az is a törvényt alkalmazók oldaláról, hogy valójában ezekben a szállítási tevékenységekben részt vevő valamennyi fél - szállító, szállíttató, fuvarozó - az egységes szöveg szerinti jogszabályt fog kézhez kapni, azaz a jogszabályok használhatósága, értelmezése és nyomon követése is sokkal pontosabbá, sokkal egyértelműbbé válik, ezért megkönnyíti az érintettek, amint említettem, az áruk feladói, a szállítók, a fuvarozók, az ellenőrzők és a jóváhagyó hatóságok ez irányú munkáját is.
A tervezetekben szereplő előírások nem rónak továbbá új feladatokat vagy netalántán költségeket az érdekeltekre, és az ezen szabályokról való tájékoztatás a szaktárca segítségével időközben megtörtént, ezen módosításokra felkészültek a szállítási láncban lévők. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Utolsó mondatom: nagyon fontos az, hogy ezzel az európai uniós jogharmonizációt is megvalósítjuk. Ezért javasoljuk mindhárom jogszabály elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
