SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A vezérszónoki beszédemből néhány dolog kimaradt, és erre szeretnék még rávilágítani. Az egyik az, és ez igazából egy reflektálás, hogy itt már szó volt arról Vágó Sebestyén képviselőtársam részéről, hogy gyakorlatilag ilyen gettósítás folyik majd adott esetben a temetőkben, és ezzel valóban nem lehet egyetérteni. Nem lehet egyetérteni, ahogy itt elhangzott, már kegyeleti okok miatt sem, de nem lehet egyetérteni arra való hivatkozással sem, hogy egészségügyi okok magyarázzák azt, hogy külön kell egy szociális parcellát létrehozni, mégpedig azzal magyarázzák, hogy itt egy külön parcella teljesen szűz terület, hogy így fogalmazzak, és ezzel itt fertőzésveszély, adott esetben emberi csontok előkerülése nem történhet meg, míg egy régebbi, tehát folyamatosan működő temetőrésznél pedig ez előfordulhat.
Kérem szépen, akkor itt megint visszatérve a kegyeleti okra: ha adott esetben elhalálozik valaki, és szociális temetésben részesül valamelyik hozzátartozója részéről, majd a közeli hozzátartozója, mondjuk a férje, felesége is elhalálozik rövid időn belül, ez azt jelenti, hogy akkor ők már nem nyugodhatnak együtt, egy sírhant alatt? Mert, ugyebár, onnantól kezdve már egészségügyi problémák keletkezhetnek, hogyha egy rá- vagy mellétemetést végezne a szociális temetés keretén belül egy hozzátartozó. Ezzel gyakorlatilag kizárják azt a lehetőséget, hogy két hozzátartozó, mondjuk férj és feleség egy azonos sírbolt vagy hant alatt - hiszen itt igazából csak fejfákról és hantokról van szó - nyugodhassanak. Tehát úgy gondolom, ezt is át kellene gondolni, mert mindenesetre az biztos, hogy annak az indokolása, hogy külön parcellát kell kijelölni a szegény emberek számára a temetőkben, legalábbis egészségügyi okokra hivatkozva nem igazán állja meg a helyét.
A másik, amiről már szó volt, de mindenképp érdemes hangsúlyozni, hiszen egy fontos kérdés, ez a feketemunka kérdésköre. Jelen pillanatban a temetkezési szolgáltatóknak komoly kritériumoknak kell megfelelniük annak érdekében, hogy végezhessék ezeket a szolgáltatásokat. Külön szakképesítésre van szükség, amit egyébként a rendeletük, vagyis a rendelet szabályoz is, hogy mit kell megtenniük, és külön el kell tölteni huzamosabb időt olyan munkával, ami erre feljogosítja, vagy feljogosít valakit, hogy később maga is temetkezési szolgáltató legyen. Ugyanakkor egy ilyen szociális temetés esetében, természetesen, mint ahogy a törvény is előttünk található, semmilyen szakképesítést nem ír elő a temettető részéről, márpedig igenis tudomásul kell venni, hogy vannak balesetveszélyes helyzetek, és vannak olyan dolgok, amelyek igenis fontosak lennének, hogy be legyenek tartva, akár egyébként az egészségügyi szempontok tekintetében is.
Gondoljunk csak abba bele, ha most nem is egy mínusz 20 fokos téli temetésről beszélünk és annak a kiásásáról, a sírhant kiásásáról, hanem mondjuk, egy löszterületen egy 2 méter mély gödör kiásásába gondolunk bele egy olyan ember tekintetében, aki lehet, hogy még ásót sem fogott életében. Biztos-e abban, államtitkár úr, hogy nem fog majd ráomolni a 2 méteres gödör erre az illetőre, mert nem tudja, hogyan kell kiásni, nem tudja, mire kell vigyázni? Persze, meg lehet csinálni, hogy a temető tulajdonosa vagy az ott alkalmazott személy majd ott lesz, és segíti folyamatosan, meg felvilágosítja, meg elmondja, hogy mit kell betartani és a többi.
(14.30)
Csak kérdés, hogy akkor mi ennek az értelme: áll valaki egy dolgozó ember fölött, és folyamatosan magyaráz meg figyel rá, hogy mindent rendben csinál-e? Valami haszon keletkezett vagy valami megtakarítás, vagy valami értelme van ennek a dolognak? Nem hiszem, hogy ez igazán értelmes lenne.
Viszont annak van értelme sajnos, ez egyértelmű, hogy egy-egy, főleg kistelepülésen vagy kisebb településeken, vidéki településeken, ha valaki úgy érzi, hogy mivel már a temetkezési szolgáltatók ki vannak lőve a temetés folyamatából, akkor ő feketén gyakorlatilag ezzel fog foglalkozni. Egy 2-3 ezres település - kisebb vagy nagyobb, teljesen mindegy - halottait jóval olcsóbban adott esetben, mert természetesen nem kell adót fizetnie utána, eltemeti, és egyszerűen kikerülik az adózási szabályokat. Erre abszolút megvan a lehetőség, ez egy nagyon jó jövedelmi forrás lehet vidéken, szegény vagy alacsony jövedelemmel rendelkező emberek számára.
Ha ez a cél, akkor természetesen legyen ez a cél, mert munkahelyeket teremtünk végül is a vidéki településeken. Igaz, hogy máshol meg munkahelyeket veszítünk, amelyek adóznak a magyar államnak, de én el tudom fogadni, hogy önök annyira szociálisan érzékenyek, hogy úgy érzik, meg kell élni pár ezer embernek feketén ilyen típusú munkából Magyarországon. Hozzá kell tenni, hogy ettől függetlenül azt nem nagyon tudom elképzelni még vidéken sem, hogy újból visszajönne az a hagyomány, amit önök szeretnének, hogy a halott mosdatása, öltöztetése is helyben történjen. Lehet, hogy vannak, akik erre vállalkoznak egy-egy településen, de azért én ennek kevés esélyét látom. De hogy a sírokat kiássák, és ezért kérnek majd pénzt és adott esetben a temetésért is feketén, az abszolút reális.
Azt gondolom, gondolják át ezt a részét is ennek a törvénytervezetnek, mert életszerűtlen az, hogy itt Magyarországon emberek százezreit úgy temessék el az elkövetkező időszakban, hogy szívességből majd valakit megkérnek, és akkor ezt megteszi. Főleg egy olyan helyzetben nem, amikor adott esetben nincsenek rokonok, közeli hozzátartozók, akiket netalántán meg lehetne ilyenre kérni és esetleg meg is tennék.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
