DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy különleges javaslatot fogunk tárgyalni, hiszen a ma reggeli bizottsági vitákból az derült ki, hogy mind az öt párt támogathatja ezt a javaslatot, legalábbis az általános vitára való alkalmasságához mindegyik párt - és valamennyi ott lévő független képviselő is - hozzájárult. Bízom benne, hogy ez a törvényjavaslat egy hét múlva ilyen nagy konszenzussal kerül majd elfogadásra.
Nyilvánvalóan mindenki régóta ismeri ezt a problémát, és mindenki szeretné gyorsabbá tenni a bírósági ügyeket, ugyanakkor pár héttel, pár hónappal ezelőtt a teljes közvéleményt is felborzolta az az eset, amikor egy ároktői banda pár tagjának lejárt a négyéves maximális előzetes letartóztatásban tölthető időtartama, és házi őrizetbe kerültek, kikerültek a büntetés-végrehajtásból, és visszakerültek Ároktőre, ahol sokan nyilván rettegnek tőlük. Történt mindez úgy, hogy közben többen el is ismerték a saját bűnösségüket, legalábbis részben.
Ahogy ez az ügy nyilvánosságra került, a kormány azonnal lépett, hiszen nem tartható, hogy valakik félelemben kell hogy éljenek, az igazságszolgáltatást mások pedig elkerülhessék, holott jogosan járna részükre a szankció. Éppen ezért a miniszterelnök úr azonnali hatállyal felállított egy bizottságot, amelynek több szintje volt, egyrészről szakértői, másrészről vezetői szintje. Ebben nemcsak a Belügyminisztériumnak és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak voltak benne a szakértői, vezetői, hanem a rendőrség, a szakértői intézetek, az ügyészség és a bíróság legfőbb vezetői is részt vettek ebben a munkacsoportban, amelyik pár hét alatt elvégezte a munkáját.
Végignézve a korábbi eseteket is, amelyek ilyen tarthatatlan helyzetet eredményeztek, hogy négy év alatt nem született elsőfokú bírósági ítélet büntetőügyekben, azt láthattuk, hogy több helyen is van probléma. Van probléma a bíróságok leterheltségével, a szakértői intézetek kapacitásával, hiszen volt olyan szakértői vélemény, amelyik másfél év alatt sem készült el ebben a konkrét esetben. Éppen ezért döntött amellett a kormány a legutóbbi ülésén, hogy egy komplex javaslatcsomagot fogad el, amelynek vannak egyrészről törvényalkotási részei - amelyekről most itt tudunk vitatkozni -, és vannak egyéb részei, amelyek akár az intézetek belső szervezetét szabályozzák, akár pedig pénzügyi természetűek, és pluszstátust biztosítanak bizonyos bíróságoknak, szakértői szervezeteknek. Bízom benne, hogy ezek a javaslatok, amelyeket nemsokára ismertetni is fogok, elősegítik azt, hogy ne kerüljön sor ilyesfajta, négy éven túlnyúló nyomozásra, bírósági, ügyészségi, rendőrségi szakaszokra, és időben megszülessenek a büntetőítéletek is.
Arra azért felhívnám a tisztelt Ház figyelmét, hogy az elmúlt három évben már négy olyan törvénymódosító csomag feküdt itt a parlament asztalán, amelyik az ügyek gyorsítását célozta a büntetőügyek tekintetében. Nyilvánvalóan bizonyos ügyeknél az áthelyezés lehetőségét, amelyik a leterheltséget iktatta volna ki, nem tudta alkalmazni a bíróság, hiszen ezt csak új ügyeknél lehetett volna megtenni. Ezekben igyekeztünk határidőket csökkenteni és így az eljárásokat gyorsítani, valamint bíztunk benne, hogy ezek az eljárások költségeinek a csökkentéséhez is hozzá tudnak járulni. A lényeg viszont az, hogy a bűnt minél előbb, minél rövidebb időn belül kövesse a büntetés. A kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények kategóriájánál szintén igyekeztünk a kiemelt ügyekben gyorsabb eljárási kereteket biztosítani, pontosan azért, hogy az ilyesfajta előzetes letartóztatás alatt születhessen ítélet.
A T/11523. számú törvényjavaslat négy törvény módosítására tesz javaslatot. Ez egyrészt törvényszék-leterheltséget csökkent, másrészt alsóbb szintű bíróságokhoz utal ügyeket, egyenletesebben oszlatja el az ügyterhet, és pontosítja a kiemelt ügyekre vonatkozó különböző szabályokat.
Először is a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényről szólnék röviden. Korábbi kizárólagos illetékessége volt a Fővárosi Törvényszéknek, hogy a külföldi ítéletek érvényességével kapcsolatos döntéseket meghozza, ugyanakkor azoknak az embereknek, azoknak a terhelteknek, vádlottaknak a lakóhelye nagyon sokszor nem esett a Fővárosi Törvényszék illetékességi területére, akiknek az ilyesfajta ítéletét meg kellett állapítani, és ezek nem olyan ügyek manapság már, amelyek kifejezett speciális bírósági, bírói szakértelmet igényelnének. Ezért döntöttünk úgy, hogy az arányosabb ügyteherelosztás érdekében javasoljuk, hogy ezeket állapíthassák meg a vádlott lakóhelye szerint illetékes bíróságok is.
(11.50)
Csak akkor, ha nincs meg az illetékesség oka, akkor szubszidiáris jelleggel marad meg a Fővárosi Törvényszék eljárása. A büntetőeljárásról szóló törvényben a kiemelt ügyek kategóriáját igyekszünk pontosítani, hiszen nagyon sok olyan ügy volt, amely a kiemelt ügy kategóriájában sem bonyolultsága miatt, sem tárgyi súlya miatt nem kellett volna hogy megelőzzön más ügyeket, és sokszor kiemelt üggyé olyan ügyek váltak, amelyek egyébként helyi bíróságon is lefolytathatók lennének, hiszen a helyi bíróság ennél súlyosabb vagy bonyolultabb ügyeket is megtárgyalt.
Éppen ezért a hivatali bűncselekmények közül kiemelésre kerül a hivatali visszaélés bűntette miatti eljárás. Ez lesz kiemelt eljárás, szintén azt mondhatom el, hogy a hivatali vesztegetés alapesete és a költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy egyesület dolgozója, tagja által elkövetett vesztegetés, mivel ez teszi ki a korrupciós bűncselekmények túlnyomó hányadát, és ezek megítélése egyszerű, ezért nem feltétlenül szükséges, hogy kiemeltként ne a helyi bíróságon induljanak. Az egyszerűbb ügyek maradjanak a helyi bíróságon, és kiemelt ügyeknek csak azok minősüljenek, amelyek a vagyon elleni bűncselekmények esetében súlyosabban minősülnek, vagy pedig kivételesek, mert vagyon elleni erőszakos bűncselekmények. De bízunk benne, hogy ez szintén a kiemelt ügyeket csak a valóban kiemelt ügyek esetében teszi értelmezhetővé, és csak a valódi kiemelt ügyek számíthatnak gyorsabb és kiemeltebb elbírálásra.
Szintén módosítja a törvénymódosító javaslat a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvényt. Ennek az az indoka, hogy a Fővárosi Ítélőtáblának csökkentjük a leterheltségét. A Fővárosi Ítélőtáblától a Debreceni Ítélőtáblához kerülnek át a Heves Megyei Törvényszék, Heves megye területe és az ottani törvényszékről fölkerülő ügyek. Éppen ezért a Debreceni Ítélőtáblától pedig a Szegedi Ítélőtáblához kerül át Jász-Nagykun-Szolnok megye és az e megyéből érkező büntetőügyek. Bízunk benne, hogy ez is csökkenti a Fővárosi Ítélőtábla és a fővárosi bírók leterheltségét, ezáltal gyorsítja az ügyeket.
Szeretném továbbá tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy nem csupán ezeket a döntéseket hozza meg a kormányzat, hanem komoly költségvetési vállalásokat is tesz annak érdekében, hogy gyorsabbak legyenek a büntetőügyek, és négy évnél tovább ne húzódhassanak előzetes letartóztatások elsőfokú ítélet nélkül. Először is kiemelném, hogy a szakértői intézetek tekintetében biztosítjuk azokat a forrásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy 90 napon belül a szakértői vélemények elkészítésre kerüljenek. Ezek az intézetek ügyhátralékkal terheltek, de ezeket 2013. október 31-éig a megfelelő források biztosítása mellett, amit a kormány vállalt, le tudják dolgozni. Azoknál az ügyeknél pedig, ahol egy évnél kevesebb idő van hátra az előbb említett négyéves előzetes letartóztatásból, ott 2013. augusztus 31-éig készülnek el a szakértői vélemények. Annak érdekében, hogy a szakembereit meg tudja tartani a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, ennek értelmében a közalkalmazotti bértábla helyett igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó szabályok fognak rájuk vonatkozni, ezáltal jobban meg tudják tartani a különböző szakértőiket.
A bíróságok tekintetében nyilvánvalóan nemcsak az ügyteherelosztás, hanem az új bírók, új alkalmazottak kinevezése is fontos cél. Éppen ezért a kormány döntött, hogy támogatja 35 fő új bíró, 50 fő új tisztviselő és 20 fő új bírósági ügyintéző kinevezését és státusát a Fővárosi Törvényszéken. Nyilván ehhez az államnak, a kormánynak vagy a parlamentnek csak a költségvetés biztosítása a feladata, a kinevezések a törvény szerinti rendben mennek. Ezen túlmenően négy státusra biztosítunk fedezetet orvos szakértői és pénzügyi szakértői státusok tekintetében.
Ehhez nyilván alkalmazkodnia kell az ügyészség szervezetének is, éppen ezért, hogy a vádemelésekre 90 napon belül sor kerüljön, az ügyészség kéréseit elfogadjuk és teljesítjük: 20 fő új ügyész és 50 fő új ügyészségi megbízott létszámfejlesztésre fog sor kerülni. Ezeknek igen jelentős költségkihatása van: a szakértői intézeteknél ez évben 35 millió forint, jövőre 283 millió forint, a bíróságok tekintetében ez évben 206 millió forint, jövőre 618 millió forint, az ügyészségen pedig idén 158 millió forint, jövőre 476 millió forint. Úgy gondoljuk, hogy ezeknek az intézkedéseknek az alternatívája lehetett volna, ha az ügyek áthelyezésére sor kerülhetett volna, de hát épp a mai napon döntöttünk a szavazások között arról a módosító javaslatról, amely az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos, és kiiktatja az ügyáthelyezés lehetőségét. Az egy arányosabb ügyelosztást jelentett volna, ez a bíróságok létszámának növelését jelenti bizonyos esetekben. Öt év alatt tehát 6 milliárd forintjába fog kerülni az adófizetőknek, hogy nem a korábbi módon, hanem létszámfejlesztés keretében tudjuk csak ezeket az ügyeket négy éven belül első fokon lezárni.
Mi bíztunk volna benne, hogy ahogyan Horvátországban és Hollandiában lehetséges az ügyáthelyezés, úgy Magyarországon is ez csökkentheti a bíróságok aránytalanságait, a belső referádák különböző számát a kisebb, kevésbé leterhelt vidéki és a fővárosi bíróság között, de az Unióval folytatott vitáink nyomán sajnos erre itt Magyarországon nem kerülhet sor, csak Horvátországban és Hollandiában, Magyarországon 6 milliárd forintot kell ehhez az adófizetőknek fizetni.
Még egy intézkedésre hívnám föl a tisztelt Országgyűlés figyelmét azzal kapcsolatban, hogy ha a következőkben mégis sor kerülne arra, hogy valakinél a négyéves előzetes letartóztatási idő letelik, azok számára, akik házi őrizetbe kerülnek, immáron nem saját beleegyezésre, hanem a törvény erejénél fogva lesz kötelező nyomkövető eszköz felszerelése. Ezt szokták karperecnek is hívni, tehát az az elektronikus eszköz, amely ellenőrzi, hogy az illető valóban a kijelölt tartózkodási helyén, a saját lakókörnyezetében tartózkodik-e; és nyilvánvalóan ennek a feltörése vagy ennek az eszköznek a bármiféle manipulálása, vagy az eredmények eltitkolása elektronikus beavatkozással, feltöréssel vagy bármi egyébbel, természetesen a házi őrizet szabályainak a megszegését jelentené. Így akár még arra is lehetőség van, hogy adott esetben visszakerüljenek a szigorúbb őrizet alá.
Bízom benne, hogy ezek olyan javaslatok, amelyeket minden parlamenti párt támogatni tud, és jövő pénteken el tudjuk fogadni ezt a javaslatot.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
