DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy az általános vita során az itteni vitában, valamint az előterjesztett módosító indítványokban valamennyi kérdés szóba került, én nem kívánom az ottani vitát megismételni. Címszavakban reagálnék arra, hogy az öt módosító indítvány közül mint előterjesztő egyiket sem támogatom.
Az 1. pontban a háznagy kérdésénél tévedés van. Nem a háznagy tisztségének a rendezése került sorra, hanem az a helyzet, hogy a jelenlegi országgyűlési törvény nem differenciál az országgyűlési képviselői tisztséggel rendelkező háznagy és az országgyűlési képviselői tisztséggel nem rendelkező háznagy között, és ezért problémát okoz. Mátrai Márta háznagy asszony problémája megoldott, mert a képviselőség mellett mindez rendben van. De ha netán a következő időszakban egy olyan háznagy következik, aki nem tagja egyben az Országgyűlésnek, akkor ezt a kérdést kell rendezni. Úgyhogy nem erről van szó.
A 2. pontnál szeretném kiemelni azt, hogy 1990 óta a mentelmi ügyeket a Magyar Országgyűlés vita nélkül dönti el. (Novák Előd: Szép!) Erre egyetlenegy kezdeményezés nem volt, a mostani módosító indítványon kívül. (Novák Előd: Még szerencse!) Hozzáteszem, hogy az európai joggyakorlat sem ismeri mentelmi ügyben a vitát, mert a mentelmi bizottságban minden parlamentben érintett párt, frakció tagja jelen van, és kifejtheti a véleményét. (Novák Előd: A többi bizottságban is.)
(21.20)
El kell járni a bizottsági ülésre, és akkor a párt tudja a hangját hallatni. Ennek a módosításnak kizárólag az volt az indoka, hogy sem a bizottsági előadó hozzászólásának az időkeretét nem tartalmazta se a Házszabály, se az országgyűlési törvény, se az érintett képviselő hozzászólásának az időkeretét. Ezt a kettőt javasolom én.
A harmadik kérdést hadd ne magyarázzam! A világ ilyet még nem látott, hogy kisebbségi döntéssel határozzon egy testület, hogy egyharmados döntéssel hozzon pozitív döntést, ilyen nincs. A minimum hozzászólás, és ez egy olyan alapelv, amit Magyarország nem rúghat fel, hogy minimum több mint a felének a szavazata kell ahhoz, hogy egy döntés szülessen. Olyan nincs, hogy egy 360 fős testületnek egyharmada úgy dönt, hogy a háromötöd helyet nem adja ki. Ez nevetséges. Na, ebbe érdemben nem akarok belemenni.
A harmadik dolog a pénzbírság és a tiszteletdíj csökkentése. Az, hogy a képviselő joghátrányba kerüljön a fegyelmezetlensége folytán, az egy eldöntött kérdés az országgyűlési törvénnyel. Az 1994-ben elfogadott Házszabály vezette be ezt a definíciót, hogy a képviselő adott havi tiszteletdíjának csökkentése. Ez 1994-től 2012-ig a Házszabály része volt, 2012-ben került át a képviselői javadalmazásról szóló törvénybe, ugyanezzel a megfogalmazással. Én itt is az eddigi 19 éves gyakorlathoz simítottam a jelenlegi törvényjavaslatomat.
Az utolsó, ami itt nem került szóba, az pedig az, hogy egy hatályon kívül helyező rendelkezést kíván kivenni Göndör István képviselő úr, amit azért nem támogatok, mert ez a törvényjavaslat rendezi azt a jogállási kérdést, hogy a képviselőt csak az eskü letételét követően illetik meg a képviselői jogok. Kivéve, amit az alakuló ülésen kell tenni. Az eskü letételétől kap tiszteletdíjat. Ez eddig a Házszabály rendelkezése volt, most bekerül az országgyűlési törvénybe, ezért úgy ítéltem meg, hogy nem két külön törvénybe, az egyikbe beemelem, a másikkal kiveszem, hanem amelyik törvénnyel beveszem az országgyűlési törvénybe, azzal egyszersmind kiveszem a házszabályi rendelkezések közül.
Ezt azért tettem meg most tisztelettel, hogy a jövő heti szavazás alkalmával ne kelljen zárszót mondani, és ne húzzuk a többség idejét. Köszönöm szépen.
