DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vitában több területet érintően is módosító javaslatok kerültek benyújtásra, számos pontosító, a jogalkalmazást segítő indítvány érkezett, amelyek közül több javaslatot a kormány is támogat. Engedjék meg, hogy a következőkben a legfontosabb módosító indítványokat ismertessem önökkel.
A törvényjavaslat I. fejezete a munka törvénykönyvének és egyéb jogállási törvényeknek a távolléti díj számításaival összefüggő módosításait tartalmazza. A kormány részéről korábban is jeleztük, hogy az új munka törvénykönyvének nem lehet célja a keresetek csökkenése. Ezt tartottuk szem előtt a törvény elfogadásakor és a javaslat előkészítése során is. A munka törvénykönyvét érintő, támogatásra javasolt módosító javaslat a törvényjavaslat belső koherenciáját hivatott megteremteni, valamint fontos kiemelni, hogy a javaslat megteremti a pótszabadságra való jogosultságot olyan munkavállalók esetén, akik fogyatékossági támogatásra vagy a vakok személyi járulékára jogosultak.
A benyújtott módosító javaslatok érintették a vasárnapi pótlékot, amellyel kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a vasárnapi pótlékban csak azok nem részesülnek, akiknek eleve számolniuk kell a vasárnapi munkavégzéssel, így például az idényjellegű, a megszakítás nélküli munkakörben, a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén. A módosító javaslat munkaszüneti napon történő keresőképtelenség esetén átlagkeresettel számolna, az átlagkereset bevezetése a munka törvénykönyve által kialakított rendszerével teljesen ellentétes, ugyanakkor az indítvány az átlagkereset számítási szabályaira nem tett javaslatot.
A módosító javaslat a távolléti díj számításakor figyelembe vehető pótlékok számítási szabályait módosítaná. A távolléti díj szabályozásának alapvető célja, hogy a munkavállaló csak a rendszeresen járó alapbéren túli juttatásokat kapja meg, azokat, amelyek vélelmezhetően a távollét alatt is megillették volna. A korlátozás elhagyására irányuló módosító javaslat ezzel az elvvel áll ellentétben. Az előlegnyújtásra vonatkozó szabályok elhagyására tett javaslattal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a túlfizetés előlegként való levonásának elhagyása nem szolgálja a munkavállaló érdekét, legfeljebb bonyolultabbá tenné az eljárást, mert a fizetési felszólítással kellene a munkáltatónak élnie. Összességében elmondható, hogy a javaslat fenntartja azon törekvést, hogy a távolléti díj számítása során olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben és kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a távolléti díj kiszámítását.
A törvényjavaslat II. fejezete az államháztartásról szóló törvényt egészíti ki egy új alcímmel, amely keretszabályokat alakít ki a kormányzati szféra tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, százszázalékos állami tulajdonú társaságok által ellátott közfeladat állam általi átvétele esetére. A számvevőszéki és költségvetési bizottság által benyújtott, a kormány által támogatott módosító javaslat a szabályok számviteli szempontjából szükséges pontosításait tartalmazza.
A törvényjavaslat két területen irányozza elő a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását: egyfelől az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteire vonatkozó, másfelől a közteherviselés alapvető szabályait kívánja változtatni. A javaslat értelmében az önkormányzatok kezességet és garanciát csak a kormány előzetes hozzájárulásával vállalhatnak egy bizonyos értékhatár felett, a fejlesztési célú hitelek felvételének feltétele pedig a helyi adó bevezetése lesz, és az elnyert uniós támogatások önerejét biztosító hitelek felvétele is engedélykötelessé válik. Emellett lehetővé válik, hogy az önkormányzatok a korábbi években felhalmozott likvidhitel-állományként görgetett működési adósságukat amortizálódó hitellé alakítsák át. A benyújtásra került bizottsági módosító javaslat célja, hogy az adósságkonszolidáció miatt javuló hitelképességükkel élve az önkormányzatok különféle presztízsberuházások miatt ne adósodjanak el újfent.
A számvevőszéki és költségvetési bizottság a fentieken túl javaslatot tett a reklámtörvény, a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény és a Kutatási és Innovációs Alapról szóló törvény módosítására, amely javaslatokat a kormány is támogatja a következő okokból. Az Országgyűlés 2012 októberében fogadta el az új postatörvényt, amely átalakította a postai szolgáltatók és a postai szolgáltatások jogszabályi hátterét. Ehhez kapcsolódóan a postatörvényben külön már nem nevesített címzett reklámküldemény szolgáltatástípus fenntartóságához szükséges a reklámtörvény módosítása.
A Bethlen Gábor Alap jogszerű és átlátható működésének biztosítása érdekében indokolt a Bethlen Gábor Alap pontosító és kiegészítő jellegű módosítása. Itt szükséges az alapkezelő és egyéb, a civil szervezet fogalmába nem tartozó nonprofit szervezet támogatásának rendezése, továbbá a támogatott küszöb módosítása, kiegészítése, valamint a Bethlen Gábor Alappal rendelkező bizottság négytagúvá bővítése. A negyedik tagot a nemzetgazdasági miniszter jelölné ki. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény módosítására irányuló bizottsági módosító javaslat értelmében egyes kiemelt fejlesztések támogatását a kormány döntése alapján vissza nem térítendővé lehetne minősíteni.
A javaslat III. fejezetét illetően az illetéktörvény módosítása egyrészt az egységes jogértelmezést célozza, másrészt a pénzügyi intézmények által elengedett követelésekhez kapcsolódó illetékmentességet bővíti. Ehhez kapcsolódóan a személyi jövedelemadó-törvény is úgy módosul, hogy a jelenleginél szélesebb körben legyen adómentes a pénzügyi intézmény által jelzáloggal biztosított lakáskölcsön-elengedés. Támogatta a kormány azt a bizottsági indítványt, amely a megtett úttal arányos elektronikus útdíj bevezetésével összefüggésben a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó adószintjének csökkentését eredményezi a fuvareszközzel rendelkező vállalkozások számára. A számviteli törvény módosításával a kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük nyílik arra, hogy az adóalapból az adóalap-korrekció elkerülése érdekében ügyleteik ellenértékét piaci áron módosítsák.
Az üzemanyag-jelölési rendszer megfelelő működésének biztosítását szolgálja egyrészt a jövedéki törvény módosítása, amely szerint a jelölési kötelezettség be nem tartása esetén 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki.
(17.50)
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása a NAV együttműködését biztosítja a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel a jelölés meglétének ellenőrzésében, a készletezési törvény módosítása pedig azt deklarálja, hogy csak jelölt üzemanyagot lehet forgalmazni, szabad forgalomba bocsátani. A jelölés részletszabályait, valamint a jelölőanyag jellemzőit miniszteri rendelet tartalmazza majd. A javaslat tartalmazza továbbá a nemzetgazdasági miniszter könyvvizsgálói, közfelügyeleti hatóságként való kijelöléséhez szükséges törvényi módosítást.
A hátrányos helyzetű térségek, települések foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások nagy értékű beruházás végrehajtása nélkül is igénybe vehetik új munkavállalóik után a szociális hozzájárulási adó- és szakképzési hozzájárulási kedvezményeket.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt a törvényjavaslatot fogadják el.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Tóbiás József: Éljen!)
