DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt hozzátenném, hogy én nem manipulálok semmifajta statisztikai adatot, a Központi Statisztikai Hivatal egyébként követi az európai uniós statisztikai alapelveket és azt, ahogy az Európai Unióban a foglalkoztatási számokat számolják. Az a meghatározás, amit ön említett, hogy egy panelt megkérdeznek - Magyarországon ez 43 ezer fő egyébként -, hogy az elmúlt egy hétben végzett-e munkát, akár csak egy órát, egy európai szabvány, tehát az európai statisztikai szabványt követi a magyar Statisztikai Hivatal, és azok a számok európai szinten összehasonlíthatók.
Nyilvánvalóan mind a ketten értjük, hogy ha valaki csak egy órát dolgozott az elmúlt héten, az nem nevezhető annak, hogy most, teszem azt, stabil munkahelye van, de ez az európai és európai szinten összehasonlítható statisztika. Éppen ezért erre a statisztikára hivatkoznék, amelyik azt mondja - a legfrissebb adat február-áprilisi éves összehasonlításban, tehát ez esztendő február-áprilisa a tavalyi esztendő február-áprilisához -, hogy 58 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma, összesen 3 millió 869 ezer foglalkozott van. Ezt a statisztikát használja Európa, ezt a statisztikát használjuk mi is.
Az a kérdése, hogy ha egyébként az elmúlt esztendőben zsugorodott a gazdaság teljesítménye, akkor miért is van ez. Hadd tegyem hozzá, hogy beléptek olyan eszközök és belépnek olyan eszközök, amelyek egyébként épp a foglalkoztatottságot segítik, legyen ez akár a fiatalokat segítő foglalkoztatás, mondjuk, az “Első munkahely” garanciaalap vagy ebben az esztendőben a munkahelyvédelmi akcióterv. Ezek mind elősegítik a foglalkoztatást, és elősegítik a foglalkoztatást egyébként az európai uniós támogatásokkal megvalósuló beruházások is. Tehát a másik oldalról nagyon sok olyan aktív munkaerő-piaci eszközt alkalmazunk, amelyek a foglalkoztatást segítik elő.
Tisztelt Képviselő Úr! Említi a növekedést. Hadd utaljak arra - ez az Európai Unió statisztikai hivatala által közölt adat -, ez esztendő első negyedéve összehasonlítva az elmúlt esztendő negyedik negyedévével: Magyarországon a gazdasági növekedés 0,7 százalékos volt. Ez egyébként Litvánia és Lettország után a harmadik legjobb eredmény, ami azt jelenti, hogy mutatkoznak jelek arra, hogy ebben az esztendőben most már valóban gazdasági növekedéssel számolhatunk, kilépve a recesszióból, ami javarészt visszavezethető mindazokra a lépésekre, amelyeket az elmúlt esztendőben az ország végigvitt.
Említette még az adóterhelést. Az adóterhelés szintje - én is úgy gondolom - magas, de ez körülbelül ugyanazon a szinten van egyébként, mint az elmúlt két-három esztendőben, picit talán már csökkent is.
Nem nagyon tartom szerencsésnek viszont az összehasonlítást a kelet-közép-európai országokkal vagy akár a négy visegrádi országgal. Hadd tegyem hozzá, hogy a visegrádi országokban az államadósság messze 60 százalék alatt van - Magyarországon nem -, és a visegrádi országok képesek voltak egyébként a válság előtt is stabil államháztartási viszonyokat teremteni. Lengyelország, Szlovákia, Csehország ellen ugyanúgy indult egyébként 2004-ben túlzottdeficit-eljárás, mint Magyarország ellen, csak éppen ez a három ország képes volt 2008-ra ezt a helyzetet rendezni, és 3 százalék alá szorítani az államháztartási hiányt. Az akkori magyar kormányok - itt ülnek a képviselői - pedig nem voltak képesek erre, ezt hagyták örökségnek.
Ami az adórendszert és az adóterhelést illeti: nem az adóterhelés szintje változott, hanem annak a szerkezete, tehát az adók típusa, szerkezete, egyfajta közteherviselést vagy másabb típusú közteherviselést megvalósítva, ami kevesebb terhet rak a lakosságra. Ez egy olyan adórendszer, amely a munkára rakódó és a jövedelemre rakódó adókat csökkenti, és az egyensúly érdekében a hangsúlyt a fogyasztási adók felé tolja el.
A végső állítás vagy az utolsó állítás, ami az államadósságot illeti: én továbbra is az Európai Unió és az Európai Bizottság számait hivatkoznám, ami egyébként a tavaszi gazdasági előrejelzésben elhangzott. Nevezetesen: 2011-ben a GDP-arányos államadósság 81,4 százalék volt, 2012-ben pedig a GDP-arányos államadósság 79,2 százalék - akárhogy is nézem, ez mindenképpen csökkenés.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
