DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem gondoltam, hogy ilyen szerteágazó lesz ez a vita, minden politikai attitűd és minden, a reménytől a gyanakváson keresztül az üldözési mániáig érintve lesz a vitában. Azt sem gondoltam, hogy ennyire nagy vihart kavar, ennyire sok konspirációs teóriát indít el ez a nagyon egyszerű, azt mondtam az elején, technikai, ám mégiscsak elvi jellegű törvénymódosítási, javítási szándék. Egyetértek azzal, amit Vágó Gábor megfogalmazott, ez egy fontos, jó törvényjavaslat; igaz, hogy csak egy kis részt old meg egy nagyon bonyolult és összetett társadalmi kérdésből, valóban ennyi is a célja.
Ebben a javaslatban természetesen nem tudunk tovább nyújtózkodni. Ez csak azt hivatott elérni, hogy azok a bérlők, akik nem önkormányzati és nem állami kezelésű, hanem szervezetek tulajdonában álló olyan ingatlanokban laknak, amiket valaha az állam ingyenesen átadott ezeknek a szervezeteknek közfeladat ellátása céljából, ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe, ne legyenek jogfosztottabbak, ne legyenek kiszolgáltatottabbak. Nem tudok ennél több garanciát nyújtani, mint azt, hogy el kell olvasni, miről szól ez a törvényjavaslat. Ez a törvényjavaslat nem arról szól, amit jobbikos képviselőtársaim felvázoltak, és mintegy a maguk teóriáját egyben példákkal alá is támasztva teljesen fals, pont ellentétes olvasatát, értelmezését adták ennek a javaslatnak, amit nem lehet így értelmezni.
El kell olvasni a magyar nyelv szabályai szerint, hogy mit jelent ez. Ennek sem a műemlék lakásokhoz nincs köze, sem az önkormányzati lakások eladásához nincs köze, nem is arról szól ez a javaslat. Persze, azt lehet mondani, hogy bármit mondunk, bármivel jövünk elő, azt úgysem hiszik el, de ez nem rólunk szól. Ez nem erről a javaslatról szól, ez az önök gondolkodását mutatja. És ilyen gondolkodásmóddal valóban nehéz párbeszédet folytatni, valóban nehéz adott esetben jobbító szándékkal egy hiányt bepótolni.
Az, amiről most tulajdonképpen beszélünk, egy joghézag. Nem pótolja a lakástörvény átfogó koncepcióját, nem pótolja azt, hogy a bérlakásállománnyal kapcsolatos társadalmi vitát lefolytassuk, és az azzal kapcsolatos stratégiát felállítsuk. Ez teljesen igaz, ezzel magam is egyet kell értsek. És azzal is egyetértek, hogy szükség van egy ilyen nyilvános diskurzusra.
Higgyék el, semmi más hátsó szándék nincs emögött, semmi mutyi, semmi kijátszás, mindössze arról van szó, hogy egy joghézagot tömjünk be. Az állam ingyenesen átadhat ingatlanvagyon-tárgyakat, ingatlant, lakásokat is, bérleti joggal terhelve, de akkor ezek a bérlők ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe. Éppen a kiszolgáltatottság, a manipuláció, a spekuláció és egyéb teóriák áldozatai helyett egy biztonságot, kiszámíthatóságot, garanciát szeretnénk nyújtani a bérlőknek azért, hogy egy élet munkájaként elért bérleti joguk, a lakhatásuk, az egzisztenciális biztonságuk, adott értékben a megélhetésük ne legyen veszélyeztethető semmilyen köztestület vagy közfeladatot ellátó szervezet által.
Azt remélem, hogy ha pontosító jellegű szövegjavaslata van akármelyik képviselőtársamnak, akkor azt benyújtotta már, vagy adott esetben arról még tudunk beszélni itt a vita részletes szakaszában. Ám most nagyon bízom abban, hogy elhiszik nekünk, hogy ezzel semmi hátsó szándék nincs. Azt a nyilatkozatot teszem, hogy nem lesz ilyen jogkijátszás, vagy ilyenfajta visszaélés a jogalkotással, mint amit itt egyesek sejttettek vagy utalni próbáltak. Annyit tudok mondani, hogy ha egy családon is segítünk ezzel, akkor már megérte ezt a törvényjavaslatot elfogadni.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
