VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mint ahogy a bizottsági vélemény ismertetésénél elhangzott, a Jobbik-frakció bizottsági tagjai is támogatták az általános vitára alkalmasságát, mégpedig azért, mert látjuk azt, hogy igen, lehetnek nehéz helyzetbe jutó bérlők, illetve ingatlant használók, akiknek szükségük van arra a garanciára, hogy ne az utcára kerüljenek, hanem esetlegesen egy csereingatlant ajánljanak föl számukra. Illetve azért is támogattuk az általános vitára való alkalmasságát, mert felmerültek bennünk kérdések és aggályok, és úgy gondoltuk, hogy ennek a legjobb plénuma, a legjobb lehetősége ezeknek a kérdéseknek, aggályoknak a tisztázására az általános vita, és frakciónk álláspontja azt, hogy ettől is fogjuk függővé tenni azt, hogy a végszavazásban tudjuk-e támogatni ezt a technikainak nevezett módosító indítványt vagy nem.
Az aggályaink abból is erednek - engedjék meg nekünk ezt a prejudikációt, illetve előítéletet, ha ilyen csúnya szót alkalmazhatok, vagy inkább utóítéletet -, hogy az olyan törvényjavaslatokat, amiben előterjesztőként Rogán Antal képviselőtársunk szerepel, aggályosnak tartjuk, és felmerül bennünk annak a lehetősége, hogy nem egy technikai módosításról van szó, nem egy elesett réteg megsegítéséről van szó, hanem más érdekek, más befolyásoló körök, illetve más anyagi érdekek és szempontok azok, amik tulajdonképpen motiváló erőként hatottak. Ezt alátámasztja az is, hogy nemrég módosult a műemlék jellegű, illetve a műemlékvédelem hatálya alá tartozó lakóingatlanokról, illetve ingatlanokról szóló rendelete az V. kerületnek, amiben a lakóingatlan megvásárlásánál elég szigorú feltételeket szabtak a műemlék jellegű, illetve műemlékvédelem hatálya alá tartozó ingatlanok felújításával kapcsolatban.
Felmerülnek olyan kérdések is, hogy milyen közhasznú szervezetekre, milyen közfeladatot ellátó szervezetekre, illetve jogi személyekre gondol az előterjesztő. Felmerül az is aggályként, hogy mennyi ingatlant fog ez érinteni, mennyi embert fog ez érinteni. Egyébként azért is hozható ide akár a műemlék jellegű, illetve a műemlékvédelem hatálya alá tartozó ingatlanok kérdése, ugyanis előterjesztőként az I. kerület és az V. kerület polgármestere szerepel, amely kerületekről tudjuk, hogy ilyen ingatlanokban, illetve ilyen lakórészekben, illetve kerületi részekben bővelkedő kerületekről beszélünk, a két kerületnek szinte a teljes területe ebbe a kategóriába tartozik.
(11.30)
Azért is érdekes, hogy milyen közfeladat-ellátó jogi személyekre gondol az előterjesztő, hogy milyen esetekkel találkozhatunk majd. Vegyünk konkrét példákat! Vegyük például azt a nagyon konkrét és nagyon élő példát, hogy sok esetben ezekben az ingatlanokban, ezekben a, nevezzük így, régi bérházakban, általában, nagyon sok esetben egyedülálló idős emberek élnek nyugdíjaskorban, nagyon sokszor nehéz anyagi körülmények között, akik egy eladásra kínált lakóingatlannál nem tudják garantálni azt, hogy a törvénynek, illetve a jogszabályoknak megfelelő felújítást foganatosítani tudják, ezért számukra csere-lakóingatlan felajánlása válik lehetővé.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A csereingatlannál a feltétel az, hogy ugyanazzal a komfortfokozattal, és ugyanazzal a helyiséggel, illetve négyzetméterrel rendelkező ingatlant kell felajánlani. De vegyünk egy példát! Ha egy olyan közfeladatot ellátó, illetve közhasznú jogi személlyel van dolgunk, amelyik több kerületben is ingatlannal, bérlakásokkal rendelkezik, akkor előfordulhat egy olyan helyzet, hogy egy V. kerületi belvárosi, műemlékvédelem hatálya alá tartozó lakóingatlanban lakó idős ember számára, mondjuk, a IX. kerületi József Attila lakótelepen egy panellakást fognak felajánlani csereingatlanként? Vagy ez kizárható, illetve ennek a lehetősége meg sem fogalmazódott az előterjesztés benyújtásakor?
Számos példát találunk arra, hogy akár az említett V. kerületben, hogyan játszottak át nagy értékű ingatlanokat akár magánszemélynek, akár társaságoknak. Beszélhetünk itt akár a Szent István Általános Iskola esetéről, amiről nagyon jól tudjuk, hogy Andrew Vajna kinézte magának, és ehhez a vágyához az V. kerületi önkormányzat, az V. kerület vezetése asszisztált, és megtette a szükséges lépéseket, és megtette a megfelelő intézkedéseket. Éppen ezért, ha ezt az esetet is figyelembe vesszük, vagy akár sorolhatnám tovább az eseteket; ha a további eseteket is figyelembe vesszük, jogosnak nevezhető a Jobbik, illetve az ellenzék azon aggálya, hogy itt is hasonló esetekkel fogunk találkozni.
Mondhatnám azt is, hogy a jelenlegi kormány, illetve a jelenlegi kormánypárti fővárosi önkormányzati vezetők, polgármesterek nem akarnak abba a hibába beleesni, amibe Hagyó Miklós az előző ciklusokban beleesett. Tehát törvényi szinten is garantálni szeretnék azt, hogy jogosan, jogszerűen, akár évtizedek óta használt ingatlanok egyik pillanatról a másikra, egyik napról a másikra más tulajdonos, más érdekeltségi kör kezelésébe kerüljenek. Ezek az érdekeltségi körök, a saját anyagi megfontolásaik vagy egyéb megfontolásaik miatt, azok által motiválva használják ezeket az ingatlanokat, ezeket az ingatlanokat az ő számukra esetleg át lehessen játszani.
Vagy beszélhetünk akár az önkormányzati, illetve az egyéb közhasznú, illetve közfeladatot ellátó jogi személyek kezelésében lévő bérlakásokról. Beszélhetünk azoknak a megváltásáról, a megváltáshoz való jogról. Elképzelhető az esetleg, hogy ha már a trafikmutyiból indulunk ki, ahol a Fideszt kiszolgáló középréteget próbálták morzsákhoz juttatni, fix bevételhez juttatni, felmerülhet az ellenzékben, illetve a Jobbikban, bennem is ez a kérdés, hogy ezzel esetleg nem akarnak-e egyéb strómanok, egyéb kiszolgáló emberek, egyéb, a Fidesznek helyi önkormányzati vagy országos szinten segítséget nyújtó emberek számára egy kis anyagi segítséget nyújtani, számukra átjátszani esetleg ilyen bérlakásokat, béringatlanokat, hogy aztán ők egy ilyen műemlék jellegű épületben található bérlakás kiváltásának jogával élve, több millió forinthoz jussanak. Ha nézzük ezeknek az ingatlanoknak az értékét, itt akár 20-30 millió forintos lakóingatlanokról is beszélhetünk, aminél akár meghatározzák az adott önkormányzatnál a maximális összeget, ami 30 százalék lehet. Tehát itt nem is alamizsnákról és nem is olyan kis pénzekről, hanem sok esetben 10-15 millió forintról is beszélhetünk, és kis trükközéssel, kiskapuk megtalálásával, még akár a törvényhozást is felhasználva, törvényi garanciával ezek kivitelezhetők, végrehajthatók.
Ezek a legfőbb aggályaink ezzel a törvénymódosítással kapcsolatban. Csak bízhatunk abban, hogy megint minket ért utol az üldözési mánia, de ha a nagyon sokszor használt mondást figyelembe vesszük: az, akinek üldözési mániája van, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem is üldözik. Ennek a garanciáját szeretnénk megkapni valamilyen szinten, vagy az előterjesztő, vagy a minisztérium részéről, hogy ezek csak előítéletek, ezek csak alap nélküli félelmek, ezek már megint az ellenzék túlzásai, ezek már megint az ellenzék belemagyarázásai. De én inkább afelé hajlok, hogy megint egy elesettebb réteget kihasználva, nehezebb helyzetbe jutott bérlőket, családokat, idős embereket kihasználva, a jó szándék köpenye, a jó szándék színfala mögé bújva, ismét ingatlanpanamával, ismét mutyival találkozhatunk.
Arra szeretnénk garanciákat kapni, hogy nem erről van szó. Arra szeretnénk konkrét bizonyítékokat kapni, hogy mi tévedünk, mi megint prejudikálunk, nekünk megint előítéleteink vannak. Sajnos így, ebben a formában, amíg ezeket a garanciákat nem kapjuk meg, ezt a törvényt támogatni nem tudjuk. Persze elismerve az akár az általános indokolásban, akár az előterjesztői expozéban megjelölt indokokat, de még egyszer mondom, ezen garanciák hiányában támogatni nem tudjuk.
Látom, hogy az előterjesztők részéről az I. kerület polgármestere van jelen előterjesztőként. Esetleg van-e olyan információja, hogy akár az ön kerületében, vagy akár az előterjesztőtársa, Rogán Antal V. kerületi polgármester kerületében hány ember az, hány bérlő az, hány család az, akit esetleg ez érintene, aki esetleg jelenleg is nehéz helyzetben van, aki jelenleg is esetleg nem az önkormányzat, illetve nem az állam tulajdonában, hanem közhasznú szervezet vagy közfeladatot ellátó jogi személy birtokában, illetve kezelésében lévő ingatlanban él, és ezzel az élethelyzettel találkozhat, illetve hogy országos vagy fővárosi szinten hány ember, mekkora csoport, mekkora réteg, illetve hány ingatlan az, amit ez a technikai módosításnak nevezett módosítás esetleg befolyásolna, illetve akinek az életére ez befolyással lehetne?
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
