DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Próbálok tényszerűen, jogászként hozzáállni a témához, bár a kutyás társadalmat kedvelőként és kutyatulajdonosként valamekkora rálátásom van erre a közegre. Bár azt nem mondhatom, hogy oly mértékben tisztában lennék a kutyás szakmai, kinológiai dolgokkal, mint azok a szervezetek, amelyek ezt végzik, de azért a rálátás, úgy gondolom, részemről is megvan.
A törvény előéletét Varga képviselőtársam elmondta. Illetőleg már itt, az Országgyűlésben tavaly lefolytattunk egy vitát, aminek a végkicsengése az lett volna, amivel mi is egyet tudunk érteni, hogy rendezni kell azt a helyzetet, ami kialakult a kutyás társadalmon belül oda-vissza, és ami legfőképpen a megfelelő munkavégzést nem segíti elő, sem azt, hogy egységesen tudjon fellépni a kutyás társadalom. Nos, akkor azt az ígéretet kaptuk, hogy most idén május 31-ig, a világkiállítás lezajlása után mindenképpen meg kell történnie annak a rendezésnek, ami az akkori ígéretek szerint akár kemény állami beavatkozást is jelenthet a kutyás világba. Erre egyébként szükség is lenne, hogy a törvényes állapotot fenntartsák. De azt kell látnunk, hogy sajnos ez nem történt meg.
Hogy ez kinek a hibája, nem tudom, mert ily mértékben nem vettem részt az egyeztetéseken, bár most elfogadtam a meghívást, illetve kértem, hogy a következő egyeztetésen a Jobbik nevében ott lehessek. Úgy tűnik, erre lehetőség is lesz, tehát a szakmai javaslatainkat megpróbáljuk már a törvény előkészítése folyamán is megfogalmazni, hogy elkerülhető legyen, hogy olyan javaslatok kerüljenek a tisztelt Ház elé, amelyekkel messzemenőkig nem tudunk egyetérteni. Ebben az esetben kvázi megadjuk a lehetőséget, hogy már a törvény-előkészítés fázisában ezek a szakmai javaslatok a minisztérium és az érintettek részére elérhetőek legyenek.
Az általános indokolás is, bár legfőképpen a kutyás dolgokra terjed ki, azért néhány gondolat erejéig még nem a kutyás dolgokkal kezdeném. Az 1. §-ban számomra nem egyértelmű, ezt Varga képviselőtársam is elmondta, az állattenyésztési törvénynek az a módosítása, ami magának az állattenyésztésről szóló törvénynek a hatályát módosítja. Itt a prémes állatot csincsillára változtatja. Az számomra teljesen egyértelmű, hogy a prémes állat nem fedi a csincsillát, de hogy esetleg milyen olyan prémes állatok vannak még, amelyek tenyésztésre kerülnek Magyarországon, és melyek azok, amelyek kiesnek, ha megváltoztatjuk ezt a fogalmat, azt szintén meg kellene vizsgálni véleményem szerint. Nehogy az legyen, hogy korrigálni szeretnénk valamit, és utána nagyobb hibákat követünk el. Ugyanez igaz a hal-ponty esetében. Tudtommal nemcsak pontyot tenyésztenek, ami eladási célból nevelésre, tenyésztésre kerül, de ennek szakmai áttekintésének is meg kell történnie, mert nagyon valószínűnek tartom, hogy itt nem feltétlenül fedi a két fogalom egymást, és hibázunk, ha ezt így mechanikusan kicseréljük.
A 2. pont viszont egy jó pont, a törvényjavaslat egyetlen támogatható eleme ebben a formában, ami a tenyésztési hatóság ellenőrzési jogkörét, illetve a belépési ellenőrzési jogkörét bővíti ki. Minden olyan helyen ellenőrzést végezhet, ahol tenyésztés folyik vagy ilyen állatokat tartanak, szaporítóanyagokat előállítanak, illetve a nyilvántartásba betekintés, az adatok megismerése is ebbe a körbe tartozik. Ez jó, csak emellett az kell, hogy ezek bírságok, a hatóság jogkörei mindenkire kiterjedjenek. Sajnos, ez a törvény még meghosszabbítaná szeptember 30-ig azt a moratóriumot, amelynek alapján az ilyen bírságokat egyelőre az ebfajták esetében nem lehetne kiszabni.
Mert miről is van szó? Nem ismételném meg a felvezetőben, amit Varga képviselőtársam elmondott, és most színtisztán jogi szempontokra hivatkozom, nem jó az, ha egy törvényben egy másik törvény alól mentességet adunk, mentesítünk jogalanyokat, mert ez mindig jogbizonytalanságot okoz, és bizony magát az alkotmányos rendszert is egy picit aláássa. Jelen pillanatban valóban arról van szó, hogy sajnos, még ha egyelőre csak szeptember 30-ig is, de azt az állapotot kívánják a beterjesztők meghosszabbítani, amit szintén Varga képviselőtársam felsorolt, és ami például a tenyésztőszervezeti elismerés nélküli törzskönyvezésre, más tenyésztőszervezet jogosultságába tartozó törzskönyvezésre, vagy akár az engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenységekre vonatkozik. Ezt ebben a formában, ahogy mondtam, furcsa egy törvényjavaslatban olvasni, és nagyon nagy baj, hogy eddig ez így történhetett.
Az is fájó, hogy az általános indokolás őszintén beismeri egyrészt a súlyos ágazati problémákat az ebtenyésztés területén, másrészt azt, hogy ezeket a működési zavarokat, a jogsértő helyzetet ez idáig, idézném: “sem jogalkotási eszközökkel, sem pedig szankciók alkalmazásával, illetve törvényességi felügyeleti jogkörben nem sikerült orvosolni”. Hát igen, nagyon fájó, ha egy törvény indokolásában ez szerepelhet, hogy az állam képtelen volt egy jogsértő helyzetet felszámolni. Az állam szervei és a bűnüldöző szervek ezek szerint nem bizonyultak kellően hatékonynak, és a május 31-ei határidőt, ami néhány napja járt le, tartani nem lehetett. Egyébként talán arra is kíváncsiak lehetnénk, hogy esetleg hány olyan eljárás indult, mondjuk, közokirat-hamisítás miatt vagy a semmisség egyéb polgári jogi eszközeivel, jogkövetkezményeivel éltek-e. A 2013. május 31-ig kitolt moratóriumot megadó javaslatban is szerepelt ez a kitétel, hogy a közokirat-hamisítás és a semmisség egyéb következményei alól nem mentesít a törvény. Nem tudom, hány ilyen eljárás indult, de talán ezt is meg kellene nézni.
Azt valóban nem látom én sem egyelőre, remélem, hogy tisztábban fogunk látni a csütörtöki egyeztetésen, hogy mekkora remény van arra, hogy megvalósul a helyzet rendezése valóban, és mi lesz, ha nem, akkor az állam hogyan tud beavatkozni. Vagy milyen törvényt lehet hozni, ami esetleg, kis túlzással, egy nagy bárddal odacsap, és tiszta helyzetet teremt? Viszont, még ha azt el is fogadjuk, hogy idő kell az egyeztetésekhez, azt továbbra sem értem, hogy a 4. pontot, ami a tenyészállatnak, szaporítóanyagnak az ország területére szakmai hozzájárulás nélküli behozatalára vagy kivitelére utal, a javaslattevők miért tartanák fenn 2013. szeptember 30. után is. Egyébként a részletes indokolásban szerepel, tehát nem félreértés, hogy e pont alapján örök mentességet kapna, vagy legalábbis időben nem korlátozott mentességet kapna.
(15.10)
Úgy szól a részletes indokolás, hogy 2013. szeptember 30-a után sem indokolt ebfajták tekintetében állattenyésztési bírságot kiszabni tenyészállatnak, állati eredetű szaporítóanyagnak az ország területére szakmai hozzájárulás nélküli behozatala vagy kivitele esetén. Szintén szeretném majd megtudni, vagy most, vagy később az egyeztetések során, hogy ezt mi indokolja, mert én ezt jogászként sem értem, hogy egy bírságfajta alól miért adunk akár még szeptember 30-a után is felmentést.
Másrészt meg, bár mondom, nem vagyok szakember ebben a témában, ha én átgondolom, hogy egy tenyészállat és szaporítóanyag tekintetében, mondjuk, miért jó az, hogyha nem lehet bírságolni a behozatalt, kivitelt, tehát nem áttekinthető ez és nem szankcionálható, az mondjuk, a magyar fajták védelmét sem segíti elő, én úgy látnám. Én most nem látok olyan érvet, ami alapján ezt a pontot még külön kellene kezelni. Természetesen minden választ szívesen meghallgatunk, de ez egyelőre nehezen értelmezhető jogilag.
Úgyhogy mindent egybevetve, a fő cél az, hogy a kutyás társadalom végre valamilyen formában egységessé váljon, teljesen egyértelmű, hogy ez szép szóval nem megy, hogyha szabad így fogalmazni, mert az elmúlt évek vagy akár sajnos évtizedek eseményei ezt megmutatták. Sajnos megmutatták azt is, hogy törvénysértő állapotok uralkodtak el ezen a területen, és megmutatták azt is, hogy a legkeményebb állami beavatkozás nélkül nem lehet majd rendet rakni ezen a területen. Én azt szeretném kérni, hogy végre történjen meg ez a rendezés.
Ebben a formában így nem fogjuk tudni támogatni a törvényjavaslatot, viszont azt tudjuk támogatni, és a rendezéshez jómagam is azt a segítséget igyekszem megadni, amely segítség nyilván a hozzánk forduló szervezetek és különböző kutyás társadalmi problémák felvetésén keresztül ezeket továbbítani fogjuk. Örülnénk neki, hogyha olyan új szempontokat is be tudnánk hozni ebbe a vitába vagy ebbe az egyeztetésbe, ami esetleg eddig nem jelent meg vagy mondjuk, a minisztérium figyelmét elkerülte.
De zárszóként el lehet mondani azt, hogy ettől függetlenül jogilag nem tudjuk ezt a módosítást támogatni. Most az elmondott második szakasz már jónak mondható, de sajnos ez nem lendíti át a mérleget. Viszont nagyon reméljük, hogy a helyzet rendezése nagyon rövid idő alatt meg fog történni, mert a valódi kérdés az, hogy szeptember 30-a után mi lesz, és lehet egy egységes kutyás társadalmat és - ami még ennél is talán fontosabb - törvényesen működő kutyás társadalmat elősegíteni és szervezeti szinten is az államnak koordinálni.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
