BANA TIBOR
BANA TIBOR
BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatnám Staudt Gábor frakciótársam gondolatmenetét, szeretnék kitérni arra, amire Firtl bizottsági alelnök úr már utalt, miszerint az európai ügyek bizottságának ülésén jeleztük, hogy vezérszónoki felszólalásunkban fejtjük majd ki frakciónk véleményét a kisebbségi álláspontunkat illetően, hiszen az európai ügyek bizottságában mi magunk is támogattuk az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, viszont az ezzel összefüggő politikai nyilatkozattervezet vonatkozásában tartózkodó álláspontra helyezkedtünk. A következő percekben igyekszem majd megvilágítani, hogy miért is tettünk így.
Annak mindenképpen örülök, hogy ezt a javaslatot a súlyának megfelelő időpontban tárgyaljuk itt a parlamentben, hiszen a költségvetési paktum kihirdetésekor például nem ez volt a helyzet, akkor hangot is adtunk azzal kapcsolatos véleményünknek, hogy egy ilyen súlyú javaslat kihirdetését mindenképpen megfelelő körülmények között kellett volna megtárgyalnunk itt, a tisztelt Házban, hiszen nagyon mélyen érintette szuverenitásunk kérdését.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom természetesen - ahogy arra Staudt Gábor már utalt - követendőnek tartja az ír példát, ilyenformán üdvözöljük az írek melletti kiállást, és támogatjuk a jegyzőkönyv megerősítését. Azonban itt rögtön hozzá is kell tennünk azt, hogy sajnálatos módon mi nem éltünk hasonló lehetőségekkel, holott több esetben is meg kellett volna ezt tennünk, több alkalom is mutatkozott az irányban, hogy határozott különvéleményt fogalmazzunk meg nemzeti önrendelkezésünket jelentős mértékben érintő kérdések vonatkozásában, hiszen például maga a Lisszaboni Szerződés az egyik fő állomása volt a szuperállam megteremtésének irányába tett folyamatnak. Éppen ezért én nagyon érdekesnek értékelem azt, hogy itt Németh Zsolt államtitkár úr részéről elhangozhatott az, hogy soha nem lesz az EU európai egyesült államok, Csóti György a Fidesz vezérszónokaként pedig a nemzetek Európájának koncepciója mellett állt ki. Különösen elgondolkodtató ez akkor, tisztelt képviselőtársaim, amikor az Unió vezetői és vezető uniós tagországok első emberei ma már nyíltan és egyértelműen tesznek hitet a politikai unió megteremtésének szükségessége mellett, elég itt Barroso bizottsági elnökre utalni, vagy éppen Angela Merkel német kancellárra.
Szintén Csóti képviselőtársunk mondta el felszólalásában, hogy a Fidesz örömmel vette a 2009-es pozitív népszavazást Írországban. Mi a magunk részéről természetesen másképp látjuk ezt a kérdést, mi éppen a 2008-as elutasító népszavazást tudtuk üdvözölni, és ilyenformán annak kapcsán tudjuk leginkább kifejezni elismerésünket az ír nép irányában. Itt rögtön hozzátenném, hogy mi több alkalommal is megfogalmaztuk itt az Országgyűlésben és egyéb fórumokon is azt a határozott véleményünket, hogy az Unió gyorsuló mélyítésére való tekintettel, valamint az emögött mutatkozó társadalmi támogatottság miatt szükséges lenne egy népszavazást kiírni, amelynek kapcsán a magyarok kinyilváníthatnák véleményüket azzal kapcsolatban, hogy ezen az úton kívánnak-e továbbmenni, az európai egyesült államok irányában képzelik el hazánk jövőjét uniós keretek között, vagy pedig a nemzetek önrendelkezését biztosító nemzetek Európája koncepció keretein belül.
Mint jeleztem, magát a nyilatkozattervezetet ilyenformán nem tudjuk támogatni.
(11.10)
Mi ugyanis azt gondoljuk, hogy e helyett a nyilatkozat helyett konkrét politikai lépésekre lenne szükség, de ha már született egy ilyen tervezet, akkor természetesen ezzel kapcsolatban is kifejtjük a véleményünket, hiszen az irányával egyetérthetünk, megjelenik ebben az emberi élet védelme, a család védelme, amelyek olyan értékek, amelyeket a Jobbik is üdvözölni tud, és nagyon fontos alapértékeknek tart.
Mi azonban benyújtottunk egy módosító javaslatot is ehhez a nyilatkozattervezethez, hogy valamilyen sajátos magyar hozzáadott értékkel is bírhasson ez a tervezet. Azt hiszem, hogy a trianoni évforduló kapcsán, a békediktátum aláírásának 93. évfordulójának napján különös jelentősége van a magyar termőföld ügyének, hiszen láthatjuk azt, hogy ebben a vonatkozásban egy második Trianon zajlik hazánkban, és itt e tekintetben egyértelműen látszik az, hogy nem jelentkezik az a bizonyos tagállamok közötti egyenlőség, amely elvre olyan sok alkalommal hivatkoznak uniós szinten. Itt a csatlakozási szerződésünk kapcsán egyértelműen egy hátrányos, egyenlőtlen helyzetbe kerültünk, ezért aztán korábban már nyújtottunk is be határozati javaslatot, amely ennek a csatlakozási szerződésnek a módosítását irányozta elő. Akkor az sajnos elvérzett az európai ügyek bizottságában.
Most ismételten úgy gondoltuk, hogy ennek itt lenne a helye, és üdvözölni tudnánk, ha ebbe a tervezetbe bekerülne ez is, hiszen láthatjuk azt, hogy milyen folyamatok zajlanak hazánkban a zsebszerződések vonatkozásában, és azt is tudhatjuk, hogy a végszavazás előtt álló földtörvény nem jelent, nem is jelenthet védelmet magyar termőföldünk tekintetében a jövő év április 30-án lejáró termőföld-vásárlási moratórium kapcsán. Mi ezért azt szeretnénk elérni, és ilyenformán nyomást kívánunk gyakorolni a második Orbán-kormányra, hogy valóban érdemi lépéseket tegyenek a csatlakozási szerződés módosításáért.
Az alapjogi charta kérdésére én is szeretnék kitérni több vonatkozásban is. Elsőként a brit és lengyel mentesség kapcsán az erről szóló jegyzőkönyv tekintetében szeretném néhány percig kérni a figyelmüket. Itt hoznék is egy példát. Amikor mi, jobbikosok arról beszélünk, hogy érdemes lenne legalább vitát folytatni a halálbüntetés bevezetésének a lehetőségéről, természetesen ezt mindenképpen csak nagyon minősített esetekben tartanánk bevezetendőnek, például amikor gyermekkorúak sérelmére követ el valaki nagyon súlyos bűncselekményt, és hozzátesszük mindekkor azt, hogy nagyon komoly társadalmi igény is mutatkozik ebben az irányban, akkor önök azzal utasítják el az ezzel kapcsolatos vita lehetőségét, hogy erre azért nincsen mód, mert különböző nemzetközi szerződések kötnek bennünket, és az egyik hivatkozási alapot éppen az alapjogi charta jelenti ebben a tekintetben.
Itt jegyezném meg, hogy az Európai Unió alapjogi chartájának Lengyelországra és az Egyesült Királyságra történő alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv lefekteti azt, hogy ennek a két országnak jóval nagyobb mozgástere van ebben a tekintetben. Nekünk is lépéseket kellett volna tennünk annak idején e tekintetben, és idézném is itt az 1. és a 2. cikket, néhány mondatot: “A charta nem terjeszti ki az Európai Unió Bíróságának, Lengyelország vagy az Egyesült Királyság bármely bíróságának vagy törvényszékének hatáskörét az annak megállapítására való lehetőségre, hogy Lengyelország vagy az Egyesült Királyság törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, gyakorlatai vagy intézkedései nincsenek összhangban azokkal az alapvető jogokkal, szabadságokkal és elvekkel, amelyeket a charta újólag megerősít. Így különösen és minden kétely eloszlatására a charta 4. címében semmi nem keletkeztet Lengyelországra vagy az Egyesült Királyságra alkalmazható jogilag érvényesíthető jogokat, kivéve, ha Lengyelország vagy az Egyesült Királyság ilyen jogokról nemzeti jogában rendelkezik.”
A 2. cikkben pedig ezt a mondatot olvashatjuk: “Amennyiben a charta valamely rendelkezése nemzeti jogszabályokra vagy gyakorlatokra hivatkozik, Lengyelországban vagy az Egyesült Királyságban kizárólag annyiban kell alkalmazni, amennyiben a benne foglalt jogokat és elveket Lengyelország vagy az Egyesült Királyság jogszabályaiban és gyakorlatában elismeri.” Mi a magunk részéről azt gondoljuk, hogy nekünk is lépéseket kellett volna tennünk annak idején, és egyébként nemcsak az általam felhozott példa tekintetében, hanem egyéb okok miatt is.
A másik kérdés, amire szintén a charta kapcsán szeretnék kitérni, a már a frakciótársam által is érintett cseh ultimátum ügye. Emlékezhetünk arra, hogy Václav Klaus cseh államfő egy egyértelmű ultimátumot fogalmazott meg, és nyíltan hitet tett a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezhetetlensége mellett. Ez ugyan külön jegyzőkönyvben nem jelent meg, de azóta is folyamatosan hivatkozási alapot jelent uniós szinten. Ez az európai joggal teljes mértékben összeegyeztethetetlen jogszabály a Beneš-dekrétumok vonatkozásában, ami - és itt ismét külön súlyt ad ennek a mai évforduló - Csehország és Szlovákia esetén is egyértelműen kimondja a kollektív bűnösség elvét mind a magyarok, mind a németek vonatkozásában. Mi azt szeretnénk, ha a második Orbán-kormány részéről ebben a tekintetben is erőteljesebb lépéseket láthatnánk diplomáciai szinten.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát természetesen a kihirdetésről szóló törvényjavaslatot támogatni tudjuk, a nyilatkozattervezetet azonban - mint már utaltam rá - nem. Módosító javaslatunk befogadása esetén természetesen ezt az álláspontunkat át tudnánk értékelni, hiszen ilyenformán valóban egy sajátos magyar érdek is megjelenhetne ebben a bizonyos nyilatkozatban. Természetesen azt is szeretném sokszorosan aláhúzni, hogy mi is elismeréssel és megbecsüléssel viseltetünk az ír nép iránt. Nem ez tehát a gátja annak, hogy elfogadjuk ezt a tervezetet, hanem az, hogy a magunk részéről azt gondoljuk, hogy nem politikai nyilatkozatok megfogalmazására lenne szükség, hanem végre valóban érdemi lépéseket kellene tennünk, akár egyik legfőbb nemzeti kincsünk, termőföldünk magyar kézben tartása érdekében, amely az egyik legfőbb nemzetstratégiai kérdést jelenti a jövőre nézve, vagy összességében nemzeti önrendelkezésünk megőrzéséért, hiszen láthatjuk azt, hogy egyre gyorsuló ütemben zajlik a szuperállam kialakítása uniós szinten. E tekintetben várnánk el tehát a kormánytól érdemi kiállást, és erre fogjuk önöket a továbbiakban is minden lehetséges eszközzel ösztönözni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
