BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önálló képviselői indítvány a parlament rendszerváltoztatás utáni időszakában nem mindig volt közkeletű. De azért szeretném elmondani azt, hogy a kormánypárti képviselők kommunikálnak a tekintetben, hogy mikor ki, miben igyekszik olyan akut kérdésekben választ adni, szabályozási, szintetizált törvényhozási tevékenységet elindítani, amely fontos a hétköznapjaink dolgában. Úgyhogy megütközéssel szokták hallgatni néha ellenzéki képviselőtársaim, és sok minden mást beletesznek, de kérem, engedjék meg, mi gondolkodunk, megbeszéljük a problémáinkat az állampolgárokkal az országban, a településeken, és vannak olyan kérdések, amelyeket a képviselők, nem kivárva a kormány előterjesztését, maguk indítványoznak törvényjavaslatként.
Éppen ezért el kell mondanom azt, hogy a gazdasági tárgyú törvények módosítása címszó alatt, négy passzusban valójában három kérdéskörben indítványoztunk a tisztelt Háznak törvényt módosítani, és a mai élethez, a mostani kihívásokhoz igazítani. Tehát a 11398. számú törvényjavaslatnak mindenféleképpen az a tárgya, hogy egyes gazdasági tárgyú törvényeket módosít. Nem találtunk rá jobb szót. El kell mondanom azt, mindjárt az első alkalommal el fogom mondani azt, hogy igen, köze van a gazdasághoz, mégpedig a lakások és helyiségek bérletével kapcsolatos ’93. évi törvény kapcsán is; bár egy régi törvény, és előfordulhat, hogy generális átalakításra, átgondolásra adna lehetőséget, és ez talán várat is magára, de jelenleg nem diszfunkciós a törvény.
(12.10)
El kell mondanom azt, hogy az iménti, előző napirendi pontnál a bérlettel kapcsolatos kérdéskörben a képviselőtársaim kiváló módon egy anomáliát kívántak föloldani, és nem olyan ügyekről volt szó, amely itt szóba került, de tisztem nem az előző törvényjavaslat, hanem a mostani előterjesztett törvényjavaslat, amelyet dr. György István, Horváth Zoltán és Vantara Gyula képviselőtársaimmal nyújtottunk be a tisztelt Ház elé.
Szeretném kérni a tisztelt Házat, hogy olvassa a törvényjavaslatot, és ha lehetséges, most tegyen kivételt, és e törvényjavaslat igazi tárgyáról próbáljon általános vitát folytatni, segítse a mi munkánkat, hisz nem hisszük azt, hogy magunknál tartjuk a bölcsek kövét, és a legkiválóbb törvénymódosítást nyújtottuk be e tekintetben.
Hogy igazoljam azt, hogy végtére is a lakásgazdálkodás, lakásbérlet is gazdaságot érintő kérdés, azért jó, ha tudják, és ezt tapasztalta minden képviselőtársam, hogy a lakáspiacnál, a lakással kapcsolatos reálszférában megjelentek üzleti, gazdasági vállalkozások. Ezekről a gazdasági vállalkozásokról nem volt nyilvántartás, az állampolgár nem igazodhat el, hatóság nem foglalkozik velük.
Úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos, hogy az ingatlanvállalkozások nyilvántartása, engedélyezése, bejegyzése kapcsán ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság jöjjön létre, ez jogbiztonságot szolgál, mégpedig arra, hogy a piaci szereplők, engedéllyel rendelkező, nyilvántartott gazdasági társaságok foglalkozhassanak többek között üzletszerű ingatlanközvetítéssel (Hegedűs Lorántné felé:), ingatlanvagyon-értékeléssel, képviselő asszony, és utánuk lehessen járni, ezen kívül közvetítői tevékenységet is csak nyilvántartásba vett gazdasági társaságok végezhessenek. Tehát egy hatóság, amely nyilvántartásba veszi ezeket a gazdasági szervezeteket, és a piaci szféráról így tehát minden állampolgár közhitelesen, közhiteles nyilvántartásból tudomást szerezhet, hogy eligazodhasson, és választhasson ezek között.
A másik passzusa, jelentős területe a társasházakról szóló törvény, amely 2003-ban született, de úgy láttuk, hogy ebben is változtatni szükséges, többek közt a jogbiztonság érdekében. Ha már a bérelt lakásoknál és a helyiségek bérletére vonatkozó törvénynél ezt a nyilvántartást, bejelentést, közhitelességet sikerül megoldani, akkor a lakáságazatnál a társasházakról szóló törvényben is szükségesnek véljük jelezni és a törvényt módosítani, hogy üzletszerű társasház-kezelői tevékenység jelent meg a piacon, ezért szintén ezekről is nyilvántartást kell vezetni, és üzletszerű ingatlankezelői feladatok is vállalkozásba kerültek. Tehát a gazdaság betüremkedett az ingatlanpiacba régen, ezen kívül a bérelt lakások közé is, ezen kívül pedig különböző tevékenységet végez a társasházak kezelésében, üzemeltetésében, ingatlankezelői feladatokat lát el.
Én úgy gondolom, hogy nincs szükség arra vonatkozólag, hogy elmondjam e szabályozás részletezését, hiszen a törvényjavaslat maga is erre részletesen kitér. Ha megengedik, hadd mondjam el azt, hogy a törvényjavaslatunk nyolc oldal. Igaz, hatástanulmány nincs mellette, de szeretném elmondani azt is, hogy nyolc oldalból áll az előterjesztés, és tettünk mellé általános indokolást másfél oldal terjedelemben, részletes indokolást pedig öt oldalban. Igyekeztünk minden törvénymódosítási szándékunkat nyilvánvalóvá tenni. Lehetséges, hogy érveink valahol nem tökéletesek és nem helyesek, de kérem, legyenek segítségünkre, hogy értsék azt, ami a tisztes szándékunk e benyújtott törvénymódosítás kapcsán.
Folytatnám a harmadik nagy területét a törvénymódosításnak, a kisajátításról szóló 2007. évi törvény módosítását, mégpedig e tekintetben is fontos lenne azt érteni, amiről a szabályozási javaslatunk szól.
Én elfogadom azt a kritikát, hogy ez egy olyan fontos terület, amely szerint a vagyon szentségéhez nyúl a kisajátítás, ugyanis a vagyon többfajta lehet, és ehhez fűződő állampolgári, közjogi és akár gazdálkodó társaságnak jogi védettség jár. Viszont van a közérdek, a közfeladat, a közcél, amikor is ebbe a privát szférába akár vállalkozásnál, akár egyéni szférában, akár más tekintetben a köznek muszáj beleavatkoznia. Ez lehet állam, lehet önkormányzat, és lehet olyan érdek, amelyet preferálni kell, és ilyenkor a tulajdont kisajátítással szerzi meg az, hogy rendelkezhessen felette közérdekből, közcélból a korábban más tulajdoni formában vagy más tulajdonosoknál lévő ingatlan tekintetében.
Tudjuk nagyon jól, hogy útépítéseknél, különböző városfejlesztési, városrehabilitációs kérdéseknél, közutaknál és sok egyéb másnál, közműlétesítésnél alkalmasint olyan műszaki beavatkozásokra kerül sor, ahol ezekre az ingatlanokra a köz érdekében, a közcél érdekében szüksége van a köznek. Ezért a köz jogosítványa kapcsán, nagyon fontos jogvédő és jogérvényesítő lehetőséget biztosítva, a közérdek felülkerekedik, és a magánérdeket a jog igyekszik megvédeni. Úgy gondoljuk, hogy ez nem volt teljes egészében biztosítva. Sőt mi több, magának a kisajátítási eljárásnak semminemű előeljárása nem volt, így tehát hosszú időn keresztül, míg a kisajátítással kapcsolatos bírósági per lezajlott, sem a beruházó, sem a közösség, sem a magánember nem tehette a dolgát, igazából nem volt a tulajdona birtokában, azzal nem rendelkezhetett a tulajdon szentségének megfelelően, ugyanis hosszú procedúra tárgyává került a kisajátítás révén egy ingatlan jövőbeli sorsa.
Én úgy gondolom, hogy a kisajátításról szóló 2007. évi törvény valójában jó törvény, viszont az idő indokolta azt, hogy még körülbelül egy-két cél a közérdek körébe tartozzék, itt kerüljön megfogalmazásra, és úgy gondoljuk képviselőtársaimmal, hogy nagyon fontos az előzetes vizsgálat, előzetes hatósági kontroll a tekintetben, hogy egyáltalán a kisajátítási folyamat elindulhasson. Ez jelenti a kisajátítást szándékozó - akár önkormányzat, akár állami szerv, akár az állam - elképzelésének kontrollját, de jelenti különben a kisajátítás alá vont egyéni, magán- vagy közösségi vagy gazdasági társasági tulajdonban lévő ingatlan sorsának biztonságát is. Tehát mind a két félnek kell egy gyorsabb, biztonságosabb megoldás, és úgy gondoljuk, hogy erre a hatósági kontroll, az előzetes vizsgálata a kisajátíthatóságnak, a cél és az érdek mérlegelésének, valamint a kártalanítás összegének ügyében egy előzetes hatósági kontrollra, előzetes véleményre, előzetes hatósági aktusra van szükség.
Tisztelt Képviselőtársaim! Két fontosnak tűnő cél került még be a javaslatunk kapcsán az 5. §-ba. Az alaptörvényben meghatározott és az Országgyűlés mint olyan által választott közjogi méltóságok tekintetében és egyéb más feladatokhoz kapcsolódó ingatlanügyekben teszi lehetővé, tehát a köz érdekében teszi lehetővé, és ugyanakkor pedig közérdekű célokra környezetvédelmi célból is lehetővé teszi a kisajátításról szóló 2007. évi törvény, hogy e tekintetben eljárás, azaz kisajátítási eljárás megindulhasson, de ugyanazokkal a feltételekkel, amelyekkel extra jogbiztonságot és biztosítékot kíván a javaslatunk előterjeszteni.
Kérem, vegyék figyelembe a 7. §-nál a javaslatunkban az előzetes eljárásról szóló passzusokat, amelyek, úgy gondolom, hogy nagymértékben szolgálják a jogbiztonságot, a gyorsaságot és a megtámadhatóságot is, hisz úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos, hogy a hatósági kontroll mellett a bíróság előtti érdekérvényesítés egészen a Kúriáig szükséges és fontos kérdés a tulajdonjog védelme érdekében, persze nem mellőzve a közérdek fontosságát sem, és ha azt állapítja meg az előzetes eljárás, hogy a közérdek e tekintetben fontosabb, helyesebben méltányolandó, akkor szabad utat enged a kisajátítási eljárás lefolytatásának.
Az előzetes állásfoglalása a hatóságnak két évig lesz érvényes, de nem is megyek bele a részletszabályokba, hiszen azt hiszem, hogy ha önök a mai napra készültek, akkor e törvényjavaslat és törvénymódosítás kapcsán a részletszabályokat is megismerték, tisztelt képviselőtársaim.
(12.20)
Nem húzva az időt, és nem visszaélve az önök megtisztelő bizalmával, a IV. fejezetet szeretném előterjeszteni - az önök bizalmát kérve - a módosító indítványunkhoz, mégpedig az Erzsébet-programról szóló 2012. évi törvény módosítása kapcsán is. Hogy összegezzem tehát: két módosításunk a lakással kapcsolatos törvényekbe került elhelyezésre, a harmadik a kisajátításról szóló törvényjavaslat módosítása, a negyedik pedig az Erzsébet-programról szóló 2012. évi törvény módosítása.
Úgy gondolom, hogy az Erzsébet-programról mindenki jó szívvel beszél, hisz hazai program, megkedvelték a munkáltatók és a munkavállalók, széles körben elterjedt az országban. Miután ez sikeres, és úgy értékeli mindenki, hogy ez egy nagyon fontos hazai terméke a piacnak, amellyel különböző szolgáltatásokat adhat akár a munkáltató, vagy vásárolhat a kedvezményezett, éppen ezért ki kellene terjeszteni jó pár olyan területre, amelyet gondolom, hogy képviselőtársaim részletezni is kívánnak, akik hozzá kívánnak szólni. Szándékom az, hogy a törvénymódosítás négy fejezetéről átfogó képet igyekezzek önöknek nyújtani, azonkívül pedig szeretném a bizalmukat, támogatásukat kérni a törvényjavaslat megszavazása ügyében is.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az élet ezeket a módosításokat tőlünk, képviselőktől kérte. Úgy tudom, hogy a kormánynak nincs ellenvetése - de majd el fogja mondani - e képviselői indítvány támogatását illetően. Önöket pedig arra kérem, hogy különösen azokon a területeken, amelyeket a sajtó eléggé dezinformatív módon, közvéleményt és közhangulatot is izgatva előadott, próbálják meg higgadtan, az ügy, a cél érdekében javítani megtisztelő módosító indítványokkal, ha valamit pontosabban szeretnének látni a törvénymódosítás kapcsán, hiszen úgy gondolom, hogy ezekre a kérdésekre nyitottak vagyunk. Az a dolgunk, hogy az önök okos, helyes és jó javaslatait bevegyük a törvényjavaslatba, és a végleges szavazáskor azok majd helyt kaphassanak. Szándékaink szerint alaposak voltunk, de mint mondtam az elején, nem biztos, hogy magunknál tartjuk a bölcsek kövét, épp ezért biztos, hogy a vitában hasznos javaslatokra is sor kerülhet, amit személy szerint és képviselőtársaim részéről is nagy köszönettel szeretnék nyugtázni előre is, és kérem, hogy így segítsék munkánkat.
Összegezve: végszóként még annyit, hogy fontosnak véljük e törvénymódosítást. Ez nem egyezik azzal a - bérlő jogait kiegészítő - lakásgazdálkodási kérdéskörrel, amely az előző napirendi pontnál volt, épp ezért kérem támogatásukat.
Elnök úr, köszönöm megtisztelő figyelmét és bizalmát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
