DIÓSSI CSABA
DIÓSSI CSABA
DIÓSSI CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években több alkalommal is előfordult, mint ahogy az a Kossuth tér felújításakor a MTESZ-székház esetében is megtörtént, hogy fontos állami beruházások során a zavaros tulajdonosi háttér miatt jelentős csúszás következett be, amely súlyos károkat okozott az államnak és így a magyar adófizetőknek.
Talán érdemes a zavaros tulajdonosi háttérről is pár szót ejteni, hogyan is alakulhatott ki ez, hiszen a gazdasági bizottság erről a kérdésről is ejtett pár szót. Elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül az ország egyik legértékesebb helyén lévő ingatlanban mindenféle tulajdonjogok keletkeztek, amelyeket senki nem arra a célra használ már, amelyre egyébként eredetileg kapta az egyébként akkor regnáló szocialista kormánytól.
Az elmúlt napok rémhírkeltésében Kovács Tibor képviselőtársam is jelentősen kivette a részét, hiszen gazdasági bizottsági ülésen is elmondta, számomra kicsit álságos módon, hogy milyen módon retteg attól az államosítási folyamattól, amit ez a törvénymódosító javaslat lehetővé tesz. Olyan módon retteg ettől a folyamattól, hogy most egyébként itt a körünkben egyedül ő tartózkodik annak a pártnak a jogutód párttagjaként, amely pontosan ilyen államosításokat követett el többek között azon a településen, ahonnan én érkeztem, Dunakeszin. (Babák Mihály: Saját bűnük!) Akkor nemcsak az üzemek államosítását végezték el, hanem magántulajdonosok házait is államosították (Kovács Tibor hangosan nevet.) az önök korábbi, illetve az ön korábbi párttársai. Úgyhogy számomra ez egy nagyon álságos felszólalás (Babák Mihály: Ne nevessen!) volt az ön részéről, de nyilván ezt majd folytatni fogja az ezt követő felszólalása kapcsán is.
El kell mondjam, hogy az ön és a társai rémhírkeltésével szemben a kisajátítási eljárás eddig sem volt és ezután sem lesz feltétel nélküli és önkényes eljárás. A törvényjavaslat kizárólag új jogcím, közérdekű cél létrehozását célozza, de a törvényben foglalt alkotmányossági garanciák továbbra is fennállnak. Szeretném erre Kovács képviselőtársam figyelmét felhívni. Tehát az alkotmányossági garanciák továbbra is fennállnak.
Az országgyűlési képviselők, valamint a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, az Országgyűlés által választott közjogi megbízást betöltő személyek és hivataluk elhelyezése, valamint a település lakossága életminőségének javítása céljából a település klimatikus és ökológiai viszonyainak megőrzése, javítása, védelme, a levegőszennyezettség és a zajterhelés csökkentése mint két új jogcím, továbbra is korlátok közé szorított. Nem önkényes, hiszen a kisajátítási eljárás további feltételei továbbra is fennállnak. Kisajátításnak ugyanis csak akkor van helye, ha a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy külön törvény alapján a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte.
Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése, adásvétel törvényben meghatározott esetben, csere útján nem lehetséges. A közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna, és a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják. Ennek mérlegelése során a kisajátítási hatóságnak a közérdekű tevékenység jelentőségét, így különösen a terület fejlődésére gyakorolt hatását, a tevékenységgel, szolgáltatással ellátásra kerülők számát, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását és az ingatlan jellemzőit kell egybevetnie. Örökségvédelmi érték, természetvédelmi érték esetén annak jelentőségét és a tulajdonelvonás arányosságát kell vizsgálnia.
Az állami, illetve önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok vonatkozásában ugyanis, ahol a tulajdonos olyan, a kisajátítási törvényben meghatározott közérdekű célt kíván megvalósítani, amely közérdekű cél megvalósítása a tulajdonos állam, illetve önkormányzat ingatlanának felhasználását igényli, a közérdekű cél megvalósítása sok esetben azért szenved hátrányt, mert a közérdekű céllal érintett ingatlan tulajdonjoga vonatkozásában harmadik személyek tulajdoni igényt támasztanak. Ezek a tulajdoni igények ugyanakkor sok esetben évekre hátráltatják vagy akár meg is bénítják a közérdekű cél megvalósulását.
(12.40)
A törvényjavaslat ezzel szemben lehetővé teszi, hogy abban az esetben, ha az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló és közérdekű cél megvalósítására felhasznált ingatlan tulajdonjogát harmadik személy vitatja, az állam vagy önkormányzat előzetesen kérje a kisajátítási hatóságtól annak megállapítását, hogy abban az esetben, ha a harmadik személy pert nyerne, az ingatlannak a közérdekű cél érdekében történő kisajátításának feltételei, jogalapja fennállnak-e, illetve hogy körülbelül mekkora mértékű kártalanítási összeg kifizetésére lenne szükség.
A fentiek alapján tehát kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok esetében lehet erről szó, akkor is, ha a közérdekű cél megvalósítására felhasznált ingatlan tulajdonjogát harmadik személy vitatja. Így a törvényjavaslat magánszemélyek tulajdonjogát nem érinti. A probléma elsősorban az évek óta tulajdonjogi vitákban érintett állami vagy önkormányzati ingatlanok kapcsán merül fel, ahol az állam beruházni, fejleszteni kíván. E tulajdoni igények ugyanakkor sok esetben évekre hátráltatják vagy akár meg is bénítják a közérdekű cél megvalósítását.
Ezért szükséges egy olyan eljárás kialakítása, amely lehetőséget teremt az ingatlan tulajdonosa számára, hogy az általa megvalósítani kívánt közérdekű cél kapcsán a perlő személy tulajdonszerzése esetén indítható kisajátítás jogalapjának a kisajátítási törvényben meghatározott feltételei szerinti fennállását, valamint a kártalanítási összeg feltételezett nagyságát előre meg lehessen vizsgálni.
A fentiekből is látszik, hogy teljesen megalapozatlanok Kovács Tibor képviselőtársam gyanakvásai (Babák Mihály: Összevissza beszélt.), amivel a saját korábbi pártjának az eljárása alapján gyanúsítja meg a mi törvénymódosító javaslatainkat, de ezt talán már meg is érthettük.
Összefoglalva, a fentiek alapján elmondhatjuk, hogy olyan esetek elősegítéséről van szó, amelyek évek óta húzódó jogviták megoldása érdekében szükséges különeljárás megteremtését jelentik. Külön szeretném még egyszer önnek kifejteni, hogy a törvény az alaptörvényben biztosított garanciákat nem sérti, továbbra is azonnali kártalanítást biztosít a másik félnek.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
