DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Előterjesztők! A Lehet Más a Politikának is az a véleménye, hogy ez a törvényjavaslat aknák sorozatát tartalmazza. Az itt elmúlt órák során alaposan megvitatták ellenzéki oldalról azt, hogy a kisajátítási törvény módosítása konkrétan mit tud eredményezni ebben az országban. Szó volt arról is, hogy retteghet a Kossuth tér, hogy itt mi fog történni.
De egyáltalán nem is értem, hogy hogy tudnak önök egy olyan törvényjavaslatot beadni, ami kisajátításról beszél olyan kontextusban, hogy egyáltalán nem kell mérlegelni azt, hogy a kisajátítással megszerzett jogok közösségi előnye egyáltalán milyen viszonyban van az okozott kárral. Elképesztő és önkényeskedésre ad alkalmat az, hogyha valaki ilyen törvényjavaslatot egyáltalán előterjeszt, és azt gondolom, hogy a pátosszal előadott, nem tudom én, gyermekekről és mindenféle másról szóló kormányzati, kormánypárttól érkező felszólalások nem tudják ellensúlyozni azt, hogy valójában itt ebben a törvényjavaslatban is felsejlik a mutyi. Felsejlik a mutyi, nem is egy téren, hanem több területen is, és én konkrétan hozzászólásomban az 500 milliárdos piaccal rendelkező Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatos mutyiveszélyre szeretném az ország figyelmét felhívni.
Szóval, nagyon érdekes, azt hiszem, képviselőtársaim, hogy önök megint betolnak ide egy salátatörvényt, amelyet ha tematikusan végignézünk, akkor tényleg elképesztő, hogy mit érez egy ellenzéki képviselő, hogyha ilyet lát. Tehát amikor az Erzsébet-programról önök felszólalnak, akkor ilyen családokat vizionálnak, boldog gyermekeket, akik játszanak, elmondják, hogy ott még a nyári szociális gyermekétkeztetésre is van lehetőség, és egyáltalán azt is elmondják, hogy önök milyen szép országot építenek.
Mi meg azt látjuk, hogy önök most két ponton is módosítják az Erzsébet-programról szóló törvényt. Az egyik egy fogalmi pontosítás, az utalvány meghatározását a tavalyi módosításához az szja-törvénynek hozzáigazítják, de a másik módosítás viszont nagyon csúnya, nagyon problémás, ugyanis ott az információszabadság korlátozásáról van szó álláspontunk szerint. Gyakorlatilag önök megint szűkíteni kívánják az állampolgárok lehetőségét arra, hogy ellenőrizzék azt, hogy a közpénzeket hogyan költik el önök. Itt konkrétan én az utalvány reklámozására kötött szerződésekre gyanakszom, hogy azokat próbálják most éppen eltakarni a nyilvánosság elől, de általánosságban az is látszik, hogy önök megpróbálják elterelni, eldugni a közvélemény figyelme elől azt, hogy az Erzsébet-utalványból befolyt összegeket konkrétan hogyan használják föl.
Ráadásul egy nagyon kínos előzménye is van ennek, mert nem véletlenül a mostani törvénybe szuszakolták bele álláspontom szerint ezt a változtatást. Nyolc nappal azelőtt, mielőtt az egyéni képviselők beterjesztették az indítványukat, a Fővárosi Törvényszéknek született egy elsőfokú döntése, és ez az elsőfokú döntés arra kötelezte a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 100 százalékos tulajdonában álló Erzsébet Utalványforgalmazó Kft.-t, hogy az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatos gazdálkodási adatokat hozza nyilvánosságra.
Ezt követően volt az, hogy kormánypárti képviselők beterjesztettek egy olyan javaslatot nem sokkal ezt követően, amely gyakorlatilag hatályon kívül helyezné azt a rendelkezést, amelyen ez az ítélet alapul. (Babák Mihály közbeszól.) Babák képviselőtársam biztos tudja, hogy hol a gomb, nyomja meg, hogyha szeretné kommentálni azt, amit elmondok. Én viszont tovább fogom folytatni ezt a rendkívül csúnya történetet.
Eddig teljesen egyértelmű volt az, hogy az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. tevékenysége és az ehhez kapcsolódó gazdálkodás közérdekű adat-e vagy sem. A törvény ezt teljesen egyértelműen szabályozta, kimondta, hogy a MNÜA az Erzsébet-programmal kapcsolatos feladatai ellátásához közreműködőként alapított egy 100 százalékos kft.-t, amely 100 százalékban tulajdonában áll, ez volt az Utalványforgalmazó Kft., és a bíróság is azt a döntést hozta, hogy ezeket az adatokat nyilvánosságra kell hozni.
Önök nyolc nappal azt követően, hogy ez a döntés megszületett, ezt a salátát beterjesztették, és ebben a salátában egy törvénymódosítás megszüntetné ezt a teljesen egyértelmű és szerintem abszolút logikus helyzetet, és csak annyit hagynának bent a törvényben, hogy a MNÜA feladatai végrehajtásában együttműködhet más szervezetekkel, és nem említi meg azt, hogy az alapítvány 100 százalékos tulajdonában áll egy kft., ez a társaság. Sőt, hogyha megnézik az indokolást, akkor az még egyértelműbbé teszi azt, hogy itt miről van szó és hogy mi az önök igazi szándéka ezzel kapcsolatban.
Pontosan azt mondja ki, hogy az együttműködés keretében létrejött szerződéses viszonyok az együttműködő szervezetek oldalán nem keletkeztetnek közfeladat-ellátási kötelezettséget. Vagyis eljön a pillanat, amikor a törvényből kikerül az a garancia, amely eddig azt biztosította, hogy az Utalványforgalmazó Kft. mint közfeladatot ellátó szervezet gazdálkodása teljesen nyilvános legyen azoknak az embereknek a számára, akiknek az adóforintjaiból ez az egész megvalósul. Ezt, kérem, hogy gondolják?
Nem lehet egyszerűen nem felfedezni azt a szándékot, hogy gyakorlatilag önök eltakarják a nyilvánosság szeme elől az Erzsébet-utalvány pénzeit, és gyakorlatilag csak azt jelentheti, hogy ezzel valami sanda szándékuk van, ami egész egyszerűen elfogadhatatlan, hogy ilyen módon, ilyen törvényjavaslatban, salátában ezt így idetolják.
Én arra kérem önöket, hogy érdemben reagáljanak arra, hogy miért nyolc nappal a bíróság döntése után kívánják azt a törvényi garanciát megszüntetni, ami pontosan arról szól, hogy az emberek, akik befizetik az adóforintjaikat, megismerhessék azt, hogy mi is zajlik az Erzsébet-utalvány reklámozása körül és egyáltalán az Erzsébet-utalvány körül ebben az országban.
Köszönöm.
