KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Dióssi képviselő úrnak pedig azt ajánlanám, hogy vegyen elő néhány történelemkönyvet, és akkor amiket mondott, helyezze megfelelő történelmi környezetbe, mert valahogy úgy néz ki a dolog, hogy államosításról a Fidesz-kormány idején beszélhetünk többek között az iskolák és egyéb más intézmények államosítása kapcsán. Tehát amikor nincsenek észérveik azokra a felvetésekre, és ezt már megfigyelhettük az elmúlt három évben folyamatosan, tehát amikor nincsenek észérvek, akkor elkezdenek visszafelé mutogatni, hogy természetesen mindenről az előző kormány tehet, és minden bűnt az előző kormány követett el, és micsoda kiszolgáltatott helyzetben van ez a szegény Fidesz-kormány, hogy mi mindennek kell úgymond megfelelniük.
Beszéljünk a törvényjavaslatról is! Mint ahogy elhangzott, ennek négy fontos eleme van. Ebből kettőről beszéltek részletesebben a kormánypárti képviselők, nyilván a kényesebb területről, a kisajátításról, illetve az Erzsébet-programról, az ahhoz kapcsolódó módosításokról. Nyilván ez nem véletlenül van így, mert hiszen ők is érzik, hogy a kisajátítási törvénynek ez a módosítása mindennek megfelel, csak a jogbiztonság elvének semmiképpen nem, amit az előző napirend kapcsán olyan előszeretettel és többször hangsúlyoztak a kormánypárti képviselők.
Itt most ez a törvényjavaslat ennek aztán pontosan nem felel meg, a jogbiztonság elvének, mert hiszen miről is szól. Arról szól, hogy az Országgyűlés által kinevezett méltóságok rámutathatnak úgymond egy ingatlanra, hogy holnaptól ebben az ingatlanban szeretnénk mi ellátni a feladatainkat, és ettől kezdődően egy olyan folyamat indul be, ami tulajdonképpen leállíthatatlan, és semmiféle jogbiztonságot nem jelent azoknak a tulajdonosoknak, akik egyébként ott bent működnek ezekben az ingatlanokban. Mert hiszen eleve azt feltételezni, hogy a köz szempontjából mindenképpen hasznosabb, ha például azt feltételezzük, hogy az Állami Számvevőszék kijelöl magának egy épületet, teljesen mindegy, hogy hol, az biztos, hogy a társadalom szempontjából hasznosabb, ha ő használja, mint bárki más, aki egyébként előtte használta volna.
Nem beszélve arról, hogy az eljárás milyen abszurd elemeket tartalmaz. Tulajdonképpen mindenféle előzetes vizsgálat nélkül vagy egy egyszerűsített vizsgálat kapcsán az új úgymond használó vagy tulajdonos rögtön elkezdheti az ingatlan használatát, hiába indul meg egy bírósági eljárás, csak éppen arról nem szól ez a történet, hogy mi történik akkor, ha több év után - mint ahogy a magyarországi gyakorlatot tapasztaljuk - születik egy jogerős bírósági döntés, és esetleg a korábbi bérlőnek adnak igazat, akkor mi fog történni, és valóban ezek az új szervezetek ki fognak-e költözni ezekből az ingatlanokból.
Aztán elhangzott, miután rákérdeztünk többször, hogy ugyan mondják már meg, hogy konkrétan a mostani tudásuk szerint, vagy amit most el mernek ismerni, mely ingatlanok érintettek ebben a kérdésben. Elhangzott ez a MTESZ-székház, és hangsúlyozzák azt, hogy itt olyan tulajdonviszonyok vannak, amelyek másképpen nem kezelhetők. Nem tudom, hogy milyen tulajdonviszonyok vannak, és egyáltalán felmerül, hogy mire akarják használni, mert akkor le kellett volna írni azt, hogy az Országgyűlés Hivatala szempontjából olyan nélkülözhetetlen irodaépületre van szükség, ami máshol nem biztosítható, csak a MTESZ-székházban, és ez másképpen nem oldható meg. Vagy ugyanilyen indoklással a Budán lévő volt ipari minisztériumi épület, aminek a lebontásában gondolkodnak, és olyan indokokat sorolnak itt fel, ami egyébként semmi másra nem jó, csak a későbbiekben számos más ügyben erre a paragrafusra hivatkozva folytathat le államosítási procedúrát az állam nevében bárki is, környezetvédelemtől elkezdve mindenféle más okokra hivatkozva.
(12.50)
De természetesen ez is olyan gumijogszabály, ami semmiféle konkrétumot nem tartalmaz. Tehát az, aki esetleg használ egy ilyen ingatlant vagy tulajdonában van egy ilyen ingatlan, nem is tud majd védekezni, hiszen amit ebben a paragrafusban megfogalmaztak, ebbe aztán minden beleírható vagy belefogalmazható. Így aztán gyakorlatilag azt tesznek, amit gondolnak a későbbiekben ezekkel az ingatlanokkal.
Na, aztán arról nem beszélve, hogy milyen egyéb más ingatlanok einstandolásában gondolkodik a kormányzat, vagy miket akar, milyen indokkal és milyen ürüggyel államosítani, és a későbbiekben mire akarja ezt használni. Hát ez egészen elképesztő! És arra hivatkozni, hogy ez olyan, a közérdek szempontjából fontos cél, aminek mindenképpen meg kell felelni, és ez másképpen nem bonyolítható, ez teljes mértékben elfogadhatatlan.
Itt van az Erzsébet-utalványok kérdése, hogy ha valóban az lenne a cél, amit például Bohács Zsolt képviselő úr itt megfogalmazott, hogy mire akarják használni az így befolyó többletbevételeket, mert - mint ahogy említettem - ez a szabályozás semmi másra nem jó, mint hogy kitakarítja az összes, kafetériában még érdekelt egyéb más társaságot a piacról, és marad egyedül az Erzsébet-utalvány. Nyilvánvalóan feltételezve azt, hogy majd a későbbiekben még néhány adótörvényt módosítanak ahhoz, hogy ez a folyamat még inkább fölgyorsuljon, annak érdekében, amit Bohács Zsolt elmondott, hogy mire akarják használni. Csak egy problémája van ennek, tisztelt képviselőtársaim, ez nincs beleírva a törvényjavaslatba, hogy az így befolyó bevételeket csak erre és semmi másra nem lehet fordítani. Ha ezt beleírják, akkor lesz hiteles az az állítás, ami ezzel kapcsolatban elhangzott.
De most gondoljuk meg, hogy azok a társaságok, amelyek jelentős pénzeket invesztáltak a különböző ilyen kafetériautalványok forgalmazásába, azok most mit gondolnak, szintén csak a jogbiztonságról, és hát miért csodálkozik a kormány azon, hogy egyetlen befektető sem akar Magyarországra jönni az utóbbi években, hiszen ilyeneket tapasztal, hogy pénteken benyújtanak egy törvényt, ami gyakorlatilag ellehetetleníti az ő korábbi tevékenységét és korábbi befektetéseit.
Úgy gondolom, hogy ha csak ezt a két elemet vesézzük ki itt az általános vitában, és mondjuk el ezzel kapcsolatban a fenntartásokat, akkor máris igazolódik az, hogy nem igaz az a korábbi javaslat kapcsán megfogalmazott kormánypárti állítás, hogy az a szándék, hogy a jogbiztonság Magyarországon erősödjön. Ez fölrúgja ezt az alapelvet, nem is lehet egyébként, pontosan azon érvek és indokok alapján támogatni, amiről már beszéltem. Úgy gondolom, jó lenne, ha a kormánypárti képviselők is megfogadnák vagy megfontolnák ezt, mert képzeljék el, elkövetkezhet majd egy olyan állapot is, amikor nem önök lesznek kormányon, és ezek a törvények akkor is hatályban lesznek.
Köszönöm szépen.
