SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is engedjék meg, hogy felszólalásom elején reagáljak egy-két dologra a vitában elhangzottakra. Minden tiszteletemmel korelnök úrnak mondanám, hogy Hofi Gézát idézném a vitára vonatkozóan, hogy akinek nem inge, ne vegye magára, akinek viszont inge, az végre öltözzön már föl ebben az országban; és azt is lehet mondani, hogy ha nem megfelelő a politikusi pályára, akkor húzzon el ebből a Házból. Mondom még egyszer: akinek inge, az vegye föl, és arra értendő ez a dolog.
De hogy valóban helyreállt-e a politikusi renomé? A 2010-es választásoknál a kétharmad azt is jelentette, hogy az embereknek elegük volt abból a politikusi szemléletből, abból a politikából, ami ebben az országban 2010-hez mérten az elmúlt húsz évben zajlott.
Föltehetjük a kérdést egyébként, hogy vajon sikerült-e helyreállítani az embereknek a politikába és a politikusokba vetett hitét és bizalmát az elmúlt három évben, mert szerintem ez nem biztos. Sikerült-e az emberekkel elhitetni vagy egyáltalán érzékeltetni azt, hogy itt változások vannak, mostantól kezdve a törvények az emberek és az ország érdekében születnek, nem különböző lobbiérdekek alapján, nem különböző egyéni érdekek alapján hozhatunk törvényeket, amikor az elmúlt három évben is voltak olyan törvények, amelyek kimondottan egy emberre születtek, vagy kimondottan egy projektre születtek, vagy kimondottan egy cél érdekében születtek? Nem hiszem, hogy ez is lehet. Sikerült-e vajon nekünk, mindannyiunknak ebben az időszakban a politikusi munkát szolgálattá tenni és nem kiváltságokká? Hogy nem a kiváltságok sora jelenti a politikusi munkát? Ezt várják az emberek. És közben itt kisajátítással kapcsolatban ismételten nem ez jön le ebből az egészből, és fel szeretném hívni arra is a figyelmet a jegyzőkönyv kedvéért, hogy képviselőtársam, Hegedűs Lorántné, mielőtt elkezdik írni esetleg a módosító javaslatokat, bárki, aki hallgatta, ha nem is a teremben van, hogy csak ironikusan mondta, hogy sajátíthassanak ki a képviselők autókat, tehát nem gondoltuk ezt komolyan, ez csak irónia volt.
Ráadásul gondoljanak bele, vajon tényleg az emberek érdekében születnek-e ezek a törvények, amikor azt látják az emberek, hogy nemcsak az emberekkel szemben, hanem a jelenlegi kétharmaddal a törvényesen megválasztott politikai pártokkal, az ellenzékükkel szemben is olyan szabályokat hoznak, amelyek a magyar hatályos törvényekkel ellentétesek. Ilyen például a pénzbüntetés. Ilyen például az, hogy ebben a Házban szinte szólásszabadságot sértően próbálják korlátozni a képviselők felszólalását. Ezt csak zárójelben jegyeztem meg.
A másik az, hogy önök mindig megsértődnek akkor, amikor párhuzamot próbálnak vonni, mondjuk, egyes politikusok - többek között mi is - az önök kormányzása, az önök politikája, gazdaságpolitikája, megnyilvánulása és a Gyurcsány-kormány között.
Óhatatlanul fölmerül az emberben az a kérdés, hogy lehet, hogy önök most spórolni kívánnak, de vajon ez a kisajátítás nem arról szól, amit Gyurcsány Ferenc megálmodott arról a bizonyos kormányzati negyedről? Arról a bizonyos kormányzati negyedről, amire súlyos százmilliókat költött el a Gyurcsány-kormány, majd nem valósult meg, ezeket a súlyos százmilliókat kidobták az ablakon, és önök most megpróbálják megoldani ezt a kormányzati negyedet, adott esetben, mondjuk, kisajátítások során?
(13.30)
Mert felmerül az emberben - és miért merül föl ez a dolog? Mert, megint azt mondom, ennek a törvénynek a benyújtása, ahogy benyújtották ismételten, pénteken benyújtották, ma már tárgyaljuk, szinte időt sem hagytak arra, hogy megnézzék az emberek, ez mindig, az elmúlt időszak tapasztalatait figyelembe véve arra a gyanúra ad okot, hogy itt valami lehet a háttérben. Mert maga a törvény, ugye, itt salátatörvényről beszélünk, de maga a törvény nem indokolja ezt a gyorsaságot. Hát lehetett volna hagyni rá időt, semmi olyan nincs benne, ami ennyire sürgősséget igényelne véleményünk szerint. Miért kellett ilyen sebtiben, ilyen gyorsan benyújtani ezt a törvényt? És akkor már elkezd gondolkozni az ember, hogy milyen törvények voltak benyújtva az elmúlt három évben ilyen gyorsan, vajon azokban minden normálisan működött-e, normálisan történt-e.
Igazából az Erzsébet-programhoz, az Erzsébet-utalványhoz kapcsolódó dolgokkal szeretnék foglalkozni elsődlegesen, mert itt is vannak furcsaságok. Hiszen ha a részletes indoklást megnézzük, akkor abban például a 10. §-ra önök azt mondják, hogy a javaslat csak szövegcserés módosítást tartalmaz, és ezzel el is intézik. Azért ez a szövegcsere lényeges módosítást tartalmaz, nemcsak szövegcserés módosítás, ezért is gyanús, ha önök ennyivel elintézik, ráadásul az általános indoklásban szinte nem is mondanak semmit. Mert miről is szól igazából ez a 10. §? Azt mondja, hogy “az Eptv. 1. §-ában az azon gyermekek szövegrész helyébe az azon szociálisan rászorulók, különösen gyermekek szöveg lép”.
Na most, kérdeztem a bizottsági ülésen is, hogy ez mit jelent. Azt jelenti, hogy felnőttekre is kiterjeszthető? Hozzáteszem egyébként, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja azt, hogy a szociálisan rászorulók üdültetését megpróbáljuk megoldani. Már 2010-ben is támogattuk, annak idején, 2010-ben is szóvá tettük azt, és azóta szerintem csak rosszabbodott a helyzet, hogy például a Budapesten élők nagy része maximum a Képviselői Irodaház melletti Balaton utcáig jut el, de nem a Balatonra. Mert az embereknek nincs pénzük arra, hogy nyaraljanak, nincs pénzük arra, hogy kikapcsolódjanak, nincs pénzük arra, hogy akár csak pár napra is lemenjenek a Balatonra. Meg kell nézni a turisztikai kimutatásokat, hogy egyre rövidebb ideig, egy-két napra megy el az emberek nagy része egyáltalán pihenni vagy kikapcsolódni. Tehát erre szükség van.
És ugye, megváltozott a szociálisan rászorulók köre is igazából. Mert amikor szociálisan rászorulókról beszélünk, hajlamosak vagyunk csak a Magyarországon élő cigány kisebbségre gondolni. Ez nem így van. Ma már ők is beletartoznak ebbe a részbe, és beletartozik a többségi társadalom nagyon-nagyon jelentős része. De azért vetettem föl ezt a problémát, mert itt a felhasználás a nagy kérdés. Megint csak tapasztalatokról beszélek. Tényleg, sokszor az ember már nem is mer megszólalni, mert rögtön rasszizmust kiáltanak, de azért vagyok kénytelen Kolompár Orbánról beszélni, mert ezt ő csinálta. De mindannyian emlékeznek rá, hogy amikor rászoruló gyerekeket üdültettek, akkor Kolompár Orbánék saját maguk több százezer forintért dőzsöltek ezekben a gyermeküdülőkben. Tehát valóban ellenőrizni kellene ezeknek a pénzeknek a felhasználását, ez nagyon fontos lenne.
Aztán itt fölmerült Kovács Tibornál, hogy kizárólag az Erzsébet-programnál használható-e fel majd ez a pénz, abba lehet-e majd visszaforgatni. Ez valóban nincs benne a törvényben, de érdekesség, hogy nála merült fel. Mert nem tudom, mennyire emlékeznek, de 2010-ben, a választások környékén és a választások előtt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány akkori vezetője - akit úgy hívtak, hogy Karácsony Mihály, és halkan jegyzem meg egyébként, hogy önök másfél évig 2010 után is a pozíciójában hagyták - a Nemzeti Üdülési Alapítvány pénzét, közel 1,5 milliárd forintot arra akart felhasználni, hogy az ATV-t támogassa. Óriási botrány volt belőle, mégis utána másfél évig itt volt. Tehát valóban meg kellene akadályozni azt, hogy azokat a pénzeket, amelyek a Nemzeti Üdülési Alapítványhoz érkeznek, vagy bevételek formájában megjelennek ott az Erzsébet utalvánnyal kapcsolatosan, valóban ezekre lehessen felhasználni. Mert az sem jó, ha az ATV-nél óhajtják elkölteni ezt a pénzt, de szerintem az sem jó, ha a Hír TV-nél. És az sem jó, ha teljesen másra kívánják fordítani. Ez is csak egy véletlen párhuzam volt egyébként, amit mondtam.
A másik, ami még lényeges, a 9. §. A 9. §-ban önök azt mondják, és ezt leírják a részletes indoklásban is, hogy arra szolgálna, hogy uniós pénzekből és költségvetési pénzekből ingatlanegyütteseket bővíthessenek, további szállodákat, táborhelyeket hozhassanak létre és működtethessenek. Ezzel is egyetértünk, de természetesen akkor értünk egyet, ha ez megfelelő keretek között működik. Hiszen a törvény mostantól kimondja azt, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány gazdasági társaságokkal is szerződést köthet. Na most, a kérdés csak az, hogy önök kívánják-e szabályozni azt, hogy milyen gazdasági társaságokkal; mert mivel itt költségvetési pénzekről és uniós forrásokról van szó, és tudjuk, hogy az uniós forrásokhoz is társulni kell majd költségvetési pénznek. És megint csak tapasztalatból mondjuk, hiszen az off-shore cégekkel kapcsolatos botrány elég nagy volt az elmúlt időszakban, és tudjuk azt, hogy az NFÜ nem tartotta be az önök által hozott törvényeket, és sok száz millió forint off-shore hátterű, átláthatatlan szervezetekhez került az uniós támogatásokból. Tehát itt is kellene lennie egy olyan kitételnek, és be kell tartani a törvényt, hogy ez nem vonatkozhat átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokra. Átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságoknak mi ne adjunk költségvetési pénzeket.
A másik lényeges dolog, hogy vajon, amikor ez a beruházás megtörténik, akkor kívánnak-e bármilyen moratóriumot ezekre az ingatlanokra érvénybe léptetni. Gondolok itt például a sportcélú ingatlanok felhasználására, ahol törvénybe van iktatva, hogy 15 éven keresztül nem lehet másra használni, csak sportcélra. Ez is lényeges kérdés lenne. Mert nehogy azzal szembesüljünk majd, hogy esetleg az állam különböző forrásokat biztosít új szállodák létesítésére, új gyermektáborok létesítésére, ahol a nemes célt meghatározva szociálisan rászoruló gyermekeknek vagy éppen családtagjaiknak szerveznek ifjúsági és gyermekprogramokat, aztán egy-két éven belül, mondjuk, tulajdonoscserével vagy bármi mással, ezek a felújított és egyébként a piacon normálisan értékesíthető ingatlanok már ne a Nemzeti Üdülési Alapítványhoz és ne ennek a célnak az érdekében, hanem teljesen piaci alapon történő gyermektáboroztatásra vagy éppen piaci alapon történő idegenforgalmi szolgáltatásokra szolgáljanak.
Hiszen elképzelhető, tudjuk nagyon jól, Magyarországon élünk, itt minden elképzelhető szinte, még az is, hogy a gyermekek és kiskorúak védelmében hozzunk olyan törvényt, ami semmi másról nem szól, mint egy 500 milliárdos piac átjátszásáról a haveroknak. Tehát ebben az esetben muszáj föltennünk ezeket a kérdéseket. És a bizottsági ülésen nem nagyon kaptunk rájuk választ. Szeretném, ha választ kapnánk arra, hiszen az ördög mindig a részletekben rejlik, az ördög a kivitelezésben rejlik igazából, hogy önök hogyan szeretnék megoldani ezeket a problémákat, ezeket az eseteket, hiszen nagyon fontos kérdések, amiket fölvetettem véleményem szerint.
Tehát szeretném megtudni, hogy lesz-e valamilyen moratórium ezekre. Szeretném megtudni, hogy mit jelent az a bővítés, hogy a szociálisan rászorulóknál nemcsak gyermekekről van szó, hanem lehet felnőttekről is, de kritérium-e, hogy gyerekek is legyenek közöttük, tehát családokról beszélünk. Akár felnőttekre is vonatkozhat, még egyszer hozzáteszem, nem tartanánk azt sem problémának, ha ez adott esetben felnőttekre is vonatkozna, hiszen beszélünk a nyugdíjasokról, vagy beszélünk olyan szociálisan rászorulókról, akik valóban szintén nem nyaralhatnak ebben az időszakban. De az is igaz, hogy ezt nagyon keményen és komolyan ellenőrizni kellene. Hiszen amennyiben nem ellenőrizzük, akkor visszaélésekre adhat okot, és visszaélések történhetnek ezzel kapcsolatban. Úgyhogy szeretném, ha még itt a vita során, ha tudnak, választ adnának ezekre a kérdésekre.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
