CSÓTI GYÖRGY
CSÓTI GYÖRGY
CSÓTI GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! 93 évvel ezelőtt, ezen a napon felelőtlen nagyhatalmi politika és a Közép-Európában évszázadok óta velünk együtt élő nemzetek akkori vezető politikusainak féktelen mohósága darabokra szakította az ezeresztendős Magyarországot. A trianoni békediktátum hazánk területének kétharmadát, magyar lakosságának egyharmadát idegen fennhatóság alá helyezte. 93 éve ezen a napon összeszorul minden magyar ember szíve.
A trianoni sebek máig nem gyógyultak be, Trianon következményei rányomják bélyegüket mindennapjainkra. Trianon legsúlyosabb bűne, hogy az új magyar határ mentén egy tömbben mintegy másfél millió magyart szakított el nemzettársaitól. Magyarország saját magával lett határos. Ehhez fogható gyalázatot az újkori Európában csak Lengyelország szenvedett el, amikor 1815-ben a Szent Szövetség felosztotta. A XX. század nagy részében a magyarok szinte valamennyi utódállamban válogatott szenvedéseknek, időnként tömeggyilkosságoknak, a szülőföldről való elüldözésnek voltak kitéve.
(9.10)
A remény 20-25 éve csillant fel, a szovjet birodalom összeomlása és a kommunista diktatúrák felszámolása idején. Az euroatlanti integráció új távlatokat nyitott, a megnyugtató megoldások azonban a mai napig nem születtek meg, pedig Trianon sebei csak akkor gyógyulnak be, ha az elszakított nemzetrészek szülőföldön boldogulása, magyarként megmaradása biztosítottá válik. Ez a biztosíték az autonómia, a tényleges és teljes körű autonómia. Ha saját kezükbe vehetik sorsuk irányítását, az élet minden területén használhatják anyanyelvüket, ápolhatják nemzeti kultúrájukat, megbecsült és egyenrangú polgárai lehetnek annak az országnak, amelyben élnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A választópolgárok jóvoltából 2010-ben kétharmados parlamenti többségbe került Fidesz-KDNP-pártszövetség képviselői június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává tették. Ez annak kinyilvánítása volt, hogy miközben nem felejtjük el, ami történt, a sebeket be akarjuk gyógyítani. Ez a gyógyítás abban áll, hogy a nyelvileg és kulturálisan egységes Kárpát-medencei magyar nemzetet politikailag is egységessé tesszük, és biztosítjuk, hogy szülőföldjén magyarként teljes életet élhessen. A politikai egység az említett célkitűzésben nyilvánul meg, vagyis a szülőföldön egyénileg boldogulni és közösségként megmaradni.
Ezt az egységet közjogilag a kettős állampolgárság lehetősége jeleníti meg. A szülőföldön boldogulást és magyarként megmaradást az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján csak a tényleges és teljes körű autonómia biztosíthatja, ez alanyi jogon jár a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségeknek. Ott születtek, ahol őseik ezer esztendőn át falvakat, városokat létesítettek, kulturális intézményeket hoztak létre, és vérükkel védték szülőföldjüket. Az európai politikai gyakorlat alapján is jár nekik, hiszen földrészünk nyugati és északi részén virágzó, etnikai alapú, kulturális és területi autonómiák léteznek.
Mi, Kárpát-medencei magyarok valamennyi szomszéd nemzettel békében, barátságban akarunk élni, jövőnket együtt képzeljük el, a legnagyobb fokú együttműködésre törekszünk. Ha megvalósul valamennyi kisebbségi sorsba került nemzettársunk számára a kulturális és a területi autonómia, akkor az társadalmi békét, politikai stabilitást és gazdasági prosperitást jelent majd egész térségünk számára.
Tisztelt Képviselőtársaim! Június 4-e üzenete ma a Kárpát-medencei magyarságnak két szóból áll: összetartozunk és megmaradunk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)
