DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon fontos kérdést említett, hogy a várható döntés után merre haladjunk tovább, de úgy gondolom én is, hogy azért illik visszatekinteni is, hiszen nagyon komoly felelősség terheli a 2002 és 2010 között működő kormányokat abban, hogy Magyarország ennyire eladósodott, és egyáltalán milyen államháztartási viszonyokat hagytak örökül. Hadd idézzek egy számot, ami talán nagyon jól mutatja magát a helyzetet!
Nyilvánvalóan az elmúlt évtizedben volt több európai uniós ország olyan helyzetben, hogy magas deficittel, vagy éppenséggel túlzottdeficit-eljárás volt vele szemben, 13 ilyen tagállam volt. Na most, 2008-ig, mire a válság kitört, addig a 13 országból 12 képes volt rendezni az államháztartási viszonyait. 12 képes volt arra, hogy az államháztartási hiányt 3 százalék alá levigye. Egyetlenegy ország nem volt képes, vagy egyetlenegy ország kormánya még pontosabban, ez pedig az akkor regnáló szocialista kormány. (Gőgös Zoltán: Ki ígért 14. havi nyugdíjat?) Így aztán 2008-ban az a válság, lehet rá hivatkozni, hogy válság volt, de nagyon felkészületlenül érte az országot, és felkészületlenül érte a kormányt is. Tehát amíg egyébként egy nagyon erős gazdasági növekedési időszakban, konjunkturális időszakban más tagállamok elvégezték a házi feladatot, addig a szocialista kormányok nem végezték el ezt a házi feladatot.
Hadd mondjak csak még három számot: 2002-ben a hiány 9 százalék volt, 2005-ben 7,9 százalék (Gőgös Zoltán: Ki mit ígért?! - Pálffy István Gőgös Zoltánnak: Fényképezz, képviselő úr! - Gőgös Zoltán: Fogok! Téged is délután! - Pálffy István: Fotóművész!), 2006-ban 9,4. (Zaj. - Az elnök csenget.) Ezekben az években ez a legrosszabb európai uniós szám, míg 2012-ben a magyar hiány 1,9 százalék, ami a hetedik legjobb. Ezek számok, nem hiszem, hogy ezeket célszerű ebben a teremben így vitatni. Ebben a három esztendőben, 2002-ben, 2005-ben, 2006-ban a legrosszabb hiányszámot produkálta Magyarország az Európai Unióban, míg 2012-ben a hetedik legjobbat. Szerintem ez önmagáért beszél.
Ami talán fontos, nem önmagában ez a 3 százalék alatti hiányszám, ami lassan ilyen mitikussá növekszik, ez azt is jelenti, hogy ha képes az ország 3 százalék alatt tartani a hiányt, akkor ezzel fokozatosan csökken az adósság szintje is. Ezért nagyon fontos ennek a tartása. Hozzátenném, hogy sok vita zajlik, az Európai Unió, Bizottság, eljárásrendek és hasonlók - ez a normális állapot, amikor egy gazdaságban 3 százalék alatt van a hiány, amikor nem költekezik túl az állam.
(9.50)
Képviselő úr említette, hogy lassan már gyermekeink is tudják betéve a 3 százalékos hiányt, ha valaki visszagondol, két-három év alatt itt egész közgazdasági iskola zajlott le Magyarországon: CDS-felárral találkozunk, meg mit mondanak a hitelminősítők, tehát teljesen újfajta fogalmakkal. Gondolom, a német gyerekek például nem tudják, mi az, hogy CDS-felár, vagy nem tudják minden reggel, hogy 3 százalék alatt a hiány, és ez így van rendjén, ez a normális eset. Ez a gazdaság normális működése, és ez a kormányzat normális működése is, hogy nem költekezik túl, 3 százalék alatt képes tartani a hiányt.
Ugyanakkor valóban érdemes elgondolkodni azon, amit képviselő úr is említett, hogy nyilvánvalóan megszületik majd a döntés, és utána elérkezünk egy olyan időszakba, amikor már a fejlesztések kerülhetnek előtérbe. Eddig ugye, a kormányzati munka központjában a pénzügyi stabilizálás lépései voltak, azoknak a reformoknak a végigvitele, amelyek versenyképessé teszik az országot, és most jutunk el oda, hogy erről beszélni tudunk: milyen fejlesztéseket szeretnénk, hova tegyük a súlypontokat. Úgy gondolom, mindaz, amit említett - legyen ez pedagógus-életpálya, családi szja, kutatás-fejlesztés vagy a népesedési folyamatok kezelése -, mindegyik fontos, de az talán a legfontosabb a változásban, hogy végre olyan dolgokról tudunk beszélni, ami fejlesztés, fejlesztéspolitika vagy iparpolitika és gazdaságfejlesztés.
Egyben hadd utaljak arra, hogy most zajlik a 2014-20 között érkező uniós források tervezése, és ezekbe a tervezési dokumentumokba, ezekbe a tervezési folyamatokba szélesen be kell kapcsolni mindazokat a javaslatokat, amiket képviselő úr is említett, ahhoz, hogy ’14-20 között értelmesen, okosan tudjuk felhasználni a forrásokat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
