Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem igazán értem az ön problémáját. Azért nem értem, mert elismerésemnek adtam hangot, hogy a Magyar Országgyűlésben egy előterjesztés kapcsán az ellenzék abszolút pozitív, abszolút konstruktív, építő jellegű módosító javaslatokkal rukkolt elő, felhívta az önök figyelmét arra, hogy nem tárgyaltak teljeskörűen az illetékesekkel. Azután önök tárgyaltak velük, tehát belátták ezt a hibát, kijavították. Hát mi ez, ha nem elismerésre méltó, emberi nagyságról tanúbizonyságot tevő dolog?
Mindemellett pedig - hát végre leültek Varga Istvánnal, végre leültek azokkal a szakértőkkel, akik ebben benne vannak - nemhogy nem csinálunk pártpolitikát, hanem mindenféle pártjelvény használata nélkül megosztottuk önökkel az összes jobbító ötletünket, ami felmerült. Befogadták, és az önök neve alatt keresztülmegy a Házon ez a csomag, és mi ennek örülünk, és vélhetően, ha jó lesz a végeredmény, meg is szavazzuk.
Ennél konstruktívabb ellenzékiséget nem hiszem, hogy bármely parlamentben találhatnak. Úgy érzem, értékelniük kellene azt, hogy nem szőrszálhasogató módon ezt a pár hibát csámcsogjuk még mindig, mert egyébként lehetne benne találni, hanem valóban azt akarjuk, hogy a helyi pénzek rendszere a leginkább kiterjedt legyen, a legszélesebb körben terjedjen el. És hát nagyon örülünk annak, hogy az alaphiba belátása után kijavították azt a problémát és kiköszörülték a csorbát, leültek azokkal, akikkel le kellett ülni, és önök - mint a gyakorlatban ezt a rendszert látó emberek - nyilvánvalóan ugyanezeket a problémákat, amelyeket én is észrevettem, legalább így, a maga teljességében látják. Nagyon örülök, hogy sikerült ezt kijavítani. Még egyszer: nem értem tehát a problémáját.
Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)
