HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Május 9-én ünnepeltük az Európa-napot. Mindnyájan tudjuk, hogy Robert Schuman 1950. május 9-én adta azt a nyilatkozatot, amely végső soron az Európai Unió alapját képezi. Ebben egyetlen gondolat volt: az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásának szükségessége, amit azért élt át ez a kiváló politikus, mert elzász-lotaringiai lévén naponta tapasztalta Franciaország és Németország ütközőzónájának a sajátosságait, és a hosszú távú béke biztosítékaként gondolta el az Európai Szén- és Acélközösséget. De nemcsak a konkrét mondanivaló jelent meg ebben a megnyilatkozásban, hanem mögötte volt egy gondolat, ami nem más, mint az egységes Európa víziója. Ez is Schuman személyiségéből fakadt, hiszen ő mélyen hívő emberként a keresztény emberkép képviselője volt.
Mi köze a kettőnek egymáshoz? Az ember képessége, hogy túllépjen önmagán, és a másik szempontját figyelembe vegye: ez nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is számára, és ezt Schuman komolyan vette, de ha az ember képes erre, akkor bizonyára a nemzetek is képesek, vagyis egyszerre lehet megélni a schumani gondolat szerint a nemzeti és az európai identitást. Ennek a kettőnek egyensúlyban kell lennie. Ő a hagyományos európai értékeket képviselte, amiben megjelenik a mai megfogalmazás szerint az európai alapérték mint a személy méltósága, a szabadság, a demokrácia és a többi.
A Schuman által képviselt európai gondolatot mi is valljuk. Nyugodtan kimondhatom, hogy a frakciószövetség minden tagja képviseli ezt, és hozzátehetjük nyugodtan azt is, hogy szeretjük ezt az Európát. Mégis miért van az, hogy Európa mai vezetőinek egy része és a brüsszeli bürokraták mintha eltávolodtak volna ettől a schumani gondolattól? Vegyünk egy példát, hogy hogyan értelmezzük mi és ők Európa alapértékeit, mondjuk, a szabadságot. Mi azt gondoljuk, hogy szabadon választjuk az élet feltétlen tiszteletét, nem pedig olyan törekvéseket támogatunk, mint az eutanázia. Mi a szabad személyiség helyett nem a függőséget, például a drogliberalizációt választjuk; az egészséges társadalom alapkövének a családot tartjuk, és nem különböző alternatív együttéléseket. Tehát lényeges különbség van a két szemlélet között, és talán abból adódik a Magyarország elleni támadások jelentős része, hogy ez a fajta különbség jelenik meg egyes európai vezetők és a Magyarországon immár három éve gyakorolt út között.
Kétségtelen, hogy egy dekadens világnézetből extrém magatartás következik, és az is tény, hogy azok, akik ezt megélik, a másság tiszteletét hirdetik, de mégis nehezen viselik el a tőlük különbözőket. Ez az igazi oka a Magyarországot ért támadásoknak is; persze a gazdasági és a politikai okot sem felejtjük el.
Még egyszer szeretném kimondani és világossá tenni, hogy mi Európa pártján vagyunk, az európai hagyományok és alapértékek schumani értelmezése mellett.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.)
