DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Turi-Kovács Béla által megfogalmazott gondolatokhoz, ha szabad kapcsolódni, bár az eddig elhangzottakhoz is nyilván kapcsolódik a mondandóm.
A nyitott kormányzás, azt hiszem, az egyetlen módszer, ami hosszú távon működőképessé teszi egy társadalom irányítását, és ennek nagyon fontos testületei azok a tanácsadó testületek, amelyekben a civil társadalom, a tudomány és a gazdaság szereplői részt tudnak venni. Valószínűleg nem véletlen, hogy ezeknek a testületeknek a működését általában törvényi szinten szokás szabályozni, ha nem is a működésüket, de legalábbis a hatókörüket, a jogosítványaikat, hiszen ez egyfajta garancia arra, hogy a társadalom ilyen módon részt tud venni a napi kormányzati lépések kialakításában is.
Egy nagyon széles köre alakult ki a vidékfejlesztési tárca körül - különösen az új profilnak megfelelően egy széles köre - ezeknek a tanácsadó testületeknek, és kétségtelen az, hogy az első időszakban szükség volt ezeknek az összeillesztésére, harmonizálására. Különböző tárcákhoz tartozó profilok esetében ugyanis ezek a tanácsadó testületek eltérő módon működtek, még akkor is, ha adott kormányzat alá tartoztak ezek a tanácsadó testületek, de a tárcaspecialitások mégiscsak meghatározták ezeket a különbözőségeket. Ez a folyamat el is indult, és úgy tűnt, hogy inkább szélesedni fog a jogköre ezeknek a testületeknek, és egyfajta harmónia megteremthető a VM mint új tárca új profiljai között.
Bevallom őszintén, engem meglep ebben a folyamatban, a nyitott kormányzás programja mentén, hogy a testületek egy része valóban tulajdonképpen az előterjesztés szerint indokolatlanul vagy nem kellően alátámasztott módon kikerül a törvényi szabályozás hatóköre alól, és ezzel óhatatlanul azt üzeni, hogy ezeknek a jogosítványai degradálódni, csökkenni fognak. Az egy érdekes megjegyzés volt, amit az államtitkár úr mondott egy félmondattal, hogy tulajdonképpen már megszületett a kormányhatározat - jó lenne megismerni ennek a tartalmát, ahogy ezt Turi-Kovács Béla képviselőtársam is volt szíves jelezni. Az csak egy zárójeles megjegyzés, hogy az elég furcsa volna, ha a kormányhatározat előbb születne meg, mint a törvények módosítása; valószínűleg a törvényhozásnak van először dolga egy ilyen átalakítással, ami tartalmi, lényegi kérdéseket érint, ez nem technikai jellegű, ha a tanácsadó testületeknek e széles körét érintően átszabjuk a jogosítványokat, és bizonyos testületeket a törvényi szabályozás alól kiveszünk.
(11.10)
Tehát én is elsősorban azt hiányolom, hogy nem igazán világos, milyen szempontok érvényesültek, amikor ezek a testületek kikerültek vagy éppen benne maradtak a törvényi szabályozás hatálya alatt.
Érdekes megnézni azt, mi a címe az előterjesztésnek, ennek a salátatörvénynek: a kormány és a vidékfejlesztési miniszter munkáját támogató kormányzati testületekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról van szó. Itt államtitkár úr ugyan korrigálta, tehát már ismertette azokat a testületeket, amelyekről nincs is szó ebben a rendeletben, amelyekről tehát nem tudjuk, hogy mi a szándék velük. Nagyon fontos testületek vannak ezek között is, amelyek nem szerepelnek. Itt alkalom lett volna, ha valóban az a szándék, hogy ezt az egész rendszert áttekintsük, az összes ilyen tanácsadó testületnek - amely a VM környezetében ma található - az áttekintésére.
Államtitkár úr elmondta - ha kettőt kiemelhetek, nagyon fontos szerepet játszanak -, hogy a Géntechnológiai Bizottság bent van a törvénytervezetben, ennek átgondolta újra a struktúráját. Egy megjegyzést, ha szabad tenni a géntechnológiai bizottság törvényi szabályozásához. A Géntechnológiai Bizottság, a géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottság marad most a törvényben vagy ez lesz a törvényben, szemben azzal, amit államtitkár úr mondott, hogy a “testület” kifejezés kerül be a törvénybe; tehát inkább fordítva van ez, ha szabad erre emlékeztetni, legalábbis a törvény szövege maga azt mondja, hogy a testület helyett ez fog szerepelni a továbbiakban. Mint ahogy így is hívták eddig ezt a bizottságot, tehát jó, hogy nevesíti a géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottságot.
Ez egy komoly testület. A Tudományos Akadémia, a gazdaság különböző szereplői delegálnak ide tagokat, és valóban tartalmilag képesek megítélni az egyes géntechnológiai eljárások következményeit és a termékeiket is, amelyek ebből kijöhetnek. Ez különösen azért fontos, mert az alaptörvényünk rögzíti, hogy az első generációs GM-növényeket távol kívánjuk tartani az országunktól, tehát GM-mentessé akarjuk tenni az élelmiszer-gazdaságunkat, az élelmiszer-előállításunkat, ami komoly versenyelőnyt jelent nekünk a piacon, azon túl, hogy egy egészséges élelmiszer-ellátás feltételeit teremti meg.
Ugyanakkor a Géntechnológiai Bizottsággal kapcsolatos szabályozásban az szerepel, hogy ennek a komoly testületnek, amely szakmailag és az alaptörvény szemszögéből is meg tudja ítélni a géntechnológiai eljárásnak a következményét vagy a termék következményét, ennek a döntését, javaslatát a hatóság maga fölülírhatja, és mégis engedélyezheti ezeket a termékeket, ezeket az eljárásokat Magyarországon. Valószínűleg nem szerencsés, ha egy kompetens testület ilyen típusú tanácsait egy hatóság írja fölül, amely nem tudja megítélni ennek a szakmai tartalmát, tudományos és egyéb, szakmai tartalmát. Tehát azt gondolom, érdemes még egyszer meggondolni, hogy szabad-e a hatóságra bízni egy ilyen döntést, miközben előtte már egy kompetens szakértői testület valóban megvizsgálta minden oldalról, és mérlegelte az alkotmányossági problémáit is a dolognak.
Két testületet szeretnék külön is kiemelni, amely viszont nem szerepel, és azt hiszem, érdemes lenne külön foglalkozni vele. Az egyik az Országos Környezetvédelmi Tanács, ahol valóban a civil társadalom, a tudomány és a gazdaság szereplői egy háromoldalú testületben komolyan mérlegelik a környezeti problémákat. Azt hiszem, hogy bizonyos értelemben méltatlan körülmények között működik a Környezetvédelmi Tanács, tehát érdemes lenne a működésének feltételeit jobban megteremteni, mert egy nagyon fontos területet fölügyel. Különösen egy olyan közegben, ahol a környezeti szempontokon átgázolni látszanak a tőkeérdekek, nagyon fontos, hogy a környezet szempontjait, az ökológiai szempontokat világosan a törvényhozás elé terjesszék, illetve a döntéshozó kormányzati szervek elé vigyék. Azt gondolom, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács mint ilyen testület, mint tanácsadó testülete a vidékfejlesztési miniszternek, nagyobb rangot érdemelne, mint amilyen rangban van ma. Tehát alkalom lett volna arra, hogy ha komolyan tartalmilag gondolja ezt a kérdést is, megvizsgálja.
A másik ilyen testület, ami nagyon fontos, említette államtitkár úr is, a Birtokpolitikai Tanács. Különösen az utóbbi időszakban komoly szerepe lett volna - vagy talán lesz is, reményeim szerint lesz is - abban, hogy a nemzeti vagyonunk legfontosabb részének kezelésével kapcsolatos folyamatokat fölügyelje. Értem ezalatt az állami földek bérbeadása körüli ügyeket, de értem ezalatt a törvénykezést is, a törvényhozást is, amely a földügyi csomagot készíti elő, és igazán nem látszik még mindig, hogy mi is lesz ez a szabályozás. A Birtokpolitikai Tanácsnak nagyon komoly szerepe kellene legyen ezekben a folyamatokban, és itt lett volna az alkalom, hogy a működésével kapcsolatos problémákat valóban törvényi szinten újragondoljuk. Sajnálatos, hogy ez nem történik meg.
Tehát valószínűleg a Birtokpolitikai Tanács sokkal fontosabb szerepet kellene játsszon, és a működésével kapcsolatos ügyeket érdemes lenne átgondolni, hogy azok az anomáliák, amelyek látszanak részben az állami földbérleti pályázati rendszer kapcsán, hogy tudniillik a bérbe adott földek 41,2 százalékát eddig 11 érdekeltség szerezte meg az országban, szemben azzal, amit a vidékstratégia megfogalmaz, hogy a helyben lakó, gazdálkodó családokat hozzuk az állami földvagyonnal helyzetbe, és amire a Nemzeti Földalap annak idején létrejött, hogy tudniillik ezeknek a családi gazdaságoknak a földalapját helyben fogjuk kiegészíteni… - hát valószínűleg a Birtokpolitikai Tanács nem igazán tudta elérni, hogy a folyamatok ebbe az irányba menjenek.
Tehát én különösen fájlalom, hogy ez a két testület, a Környezetvédelmi Tanács és a Birtokpolitikai Tanács mint a miniszternek két nagyon fontos tanácsadó testülete nem került be ebbe a törvényalkotási menetbe.
Összességében azt gondolom, nem jó az az üzenet, még akkor is, ha értem a deregulációs törekvéseket, és tulajdonképpen a jogalkotás oldaláról magyarázható is, hogy bizonyos kérdéseket nem föltétlenül törvényi szinten kell szabályozni, hanem lehet kormányrendelet vagy miniszteri rendelet szintjén is szabályozni, mégis azt gondolom, hogy ezeknek a tanácsadó testületeknek erre a szintre történő delegálása nem jó üzenetet hordoz a nyitott kormányzásunk és közös fejlesztési programunk tükrében. Azt gondolom, érdemes meggondolni ezeknek a tanácsoknak, tanácsadó testületeknek a szerepét, és nem föltétlenül ilyen módon kéne szabályozni, mint ahogy ez ebben a törvénycsomagban ma látszik.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban; dr. Bácskai János és dr. Schiffer András is tapsol.)
