DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Asszony! Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról, illetve a közigazgatási hatósági eljárási törvény módosításáról szóló csomag, amit most egyben tárgyalunk, sajnos egy rossz példája annak, hogy lehet igazából jó szakmai ügyeket is úgy idetenni az Országgyűlés asztalára, hogy ne tudjunk vele érdemben foglalkozni.
Kifejezetten megnéztem, megszámoltam, hogy hány joghely és hány törvény módosításáról van szó. A két törvényjavaslat együttesen a százhoz közelít, és ebből 76 olyan, ami csak vasárnap óta olvasható a törvényjavaslatban. Én közigazgatással foglalkozó szakjogászként, meg ezzel a szakterülettel foglalkozó képviselőként kifejezetten igénylem azt, hogy legyen arra rendesen idő, hogy átolvassuk ezeket a tervezeteket. Ha vasárnap kapjuk meg - szombat este 21 órakor az elektronikus már fenn volt, de a Ket. még nem volt fenn, akkor néztem meg utoljára -, akkor nem lehet komolyan dolgozni a parlamentben.
Arról nem is beszélve, hogy amikor vasárnap ezzel foglalatoskodtam és posztoltam a Facebookon - vasárnap is volt elég sok dolgom, ezért nem főztem nagy ebédet, csak spenótot és bundáskenyeret, mert az gyorsan megvan -, akkor egy hívő keresztény megrótt engem, hogy a vasárnapot a Jóisten pihenésre rendeli, és én miért dolgozom ilyenkor, ezért kritikus mondatokat fogalmazott meg. Én akkor azt válaszoltam, hogy próbálja meg a Fidesz-KDNP-képviselőcsoportot meg a kormányt meggyőzni arról, hogy ne vasárnap rakják fel nekünk azokat a törvényeket, amiket hétfőn már tárgyalni kell a bizottságban, aztán kedden vagy már hétfőn este a plenáris ülésen, mert akkor nem tudunk vele érdemben is rendesen foglalkozni. Nekem pedig igényem van erre. Ezt a tanulságot minden alkalommal el fogom mondani. Elmondtam már sokszor, falra hányt borsó hatású volt az ilyen mondandóm, de meg fogom tenni minden egyes alkalommal, hátha egyszer elszégyelli magát az, akinek el kell, és valami változást elérünk.
Na most beszéljünk a tartalomról! A közigazgatási hatósági eljárás szabályait ebben a ciklusban negyedszer módosítja átfogóan a kormányzat. Ezért én azt gondolom, hogy vagy nem voltak teljesen átgondoltak az eddigi módosítások, vagy valami egyéb szándék, aktuális politikai szándék vagy valami van mögötte, mert normálisan nem kellene egy ilyen kódexhez négyszer hozzányúlni.
Az Országgyűlés 2011 decemberében fogadta el a Ket.-nek azt a módosítását, ami egyébként az elektronikus ügyintézés eddigi rendszerét teljesen átalakította. A közigazgatási eljárási törvény és a hozzá kapcsolódó más jogszabályok egyes szakaszai ütemezetten léptek hatályba, és a jövőben is ilyen ütemezést terveznek. Az indokolás szerint erre az eltolt határidőre azért volt szükség - erről Varga képviselőtársam is beszélt az imént -, merthogy uniós projektek kapcsolódhatnak az egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásfejlesztéshez.
Mivel a projektek elindultak, kiderült, hogy hol kell pontosítani a jogszabályokon. A jelenlegi módosítás ugyanis csak néhány esetben jelent új szabályozást, a többi részben viszont a jelenlegi szabályozás pontosításáról van szó. Látható tehát, hogy 2011-ben átgondolatlan volt az előkészítés, és az addig működő elektronikus közszolgáltatási rendszert gyakorlatilag szétverték, és ennek részeként lényegében valamennyi korábbi ezzel kapcsolatos jogszabályt hatályon kívül helyeztek, és megpróbáltak helyettük újakat alkotni. A közigazgatási eljárási törvény akkori módosításában szereplő határidőkre lényegében egyetlen elképzelt szolgáltatást sem sikerült működésbe állítani, és a korábbi szolgáltatások megbízhatósága is erősen romlott ettől a barkácsmunkától.
A múlt év végén aztán újabb módosítással a rendelkezések túlnyomó többségében hatálybalépésével járó feladatokat a következő kormány nyakába varrták. A fejlesztési projektek épp csak elindultak, de ezek túlnyomó többsége még nem jutott abba a fázisba, hogy annak alapján megalapozott szabályozási módosításokra lehessen javaslatot tenni a részleteket illetően. Nagyon fontos lenne, hogy a módosításokra úgy kerüljön sor, hogy a rendszerek működésbe állását megelőzően már ne legyen szükség újabb korrekciókra.
Mindezek előrebocsátása után akár azt is mondhatnám, hogy a benyújtott javaslat javít a korábbi szövegen, mondhatnám azt is, hogyha nem lenne néhány figyelemre méltó probléma az elektronikus ügyintézéssel összefüggő Ket.-módosításban.
(17.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Bár a tervezet végre szakít a korábbi engedélyezési rendszerrel, ami közvetlenül egyébként ellentétes az információs társadalmi szolgáltatásokra vonatkozó európai irányelvvel, de hát utalt arra, hogy egyes szolgáltatások mégis engedélyhez köthetők, kormányrendeletben meghatározott egyes szolgáltatások az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet engedélye alapján gyakorolhatók. A kormányrendelet a felhatalmazás szerint csak közérdeken alapuló kényszerítő indok fennállása esetén írhat elő engedélyezési eljárást. Úgy látszik, hogy a közérdeken alapuló kényszerítő indokokat csak a kormány ismeri. A törvényjavaslat előterjesztője az uniós irányelvben meghatározott kivételes lehetőségre utalást szó szerint emelte ugyanis a törvénybe. Nem vették a fáradtságot arra, hogy pontosan állapítsák meg a kormányzati szabályozás kereteit. Ez szerintem nem jó. Ha ez így marad, nagy valószínűséggel számíthatunk arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítanak ellenünk.
Hasonló módon uniós követelményekbe ütközik, hogy külföldiek számára kizárólag hazai regisztráció mellett akar a tervezet lehetőséget biztosítani az elektronikus ügyintézésre. Ez tételesen ellentétes a szolgáltatási irányelv és az ehhez kapcsolódó, közvetlenül végrehajtható határozatok követelményével.
Menjünk tovább: kormányrendelet valamely szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti, illetve előírhatja, hogy valamely szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást kizárólag a jogszabályban kijelölt szolgáltató nyújthat. Ezzel a felhatalmazással összefüggésben az eljárási törvény nem határozza meg azokat a törvényi kereteket, amelyeken belül kötelezővé lehet tenni az elektronikus szolgáltatások igénybevételét. Ilyenformán a szabály alkotmányossági aggályokat is felvet.
A tervezet elég távol áll a sokszor hangoztatott megközelítéstől: a szolgáltató állam víziójától. Míg ugyanis a törvényjavaslat az összerendelési nyilvántartás szolgáltatásainak igénybevételét csak a technikai lehetőségek függvényében kívánja biztosítani, eközben az állampolgárt egy sor dologra feltétel nélkül kötelezi. Ha már az összerendelési nyilvántartásnál tartunk, kérdésként merül fel, hogy a személyes adatok védelme okán a tervezetet véleményezte-e az Információszabadság Hatóság elnöke, illetve az alapvető jogok biztosa, mert erre nézve nem találtam információt.
Kérdésként merül fel, hogy a törvényjavaslat esetében milyen hatásokkal számol az előterjesztő. Jó lett volna, hogyha az előzetes hatásvizsgálat eredménye is hozzáférhető, legalább az országgyűlési képviselők számára. Most ugyanis ilyet nem találtunk.
Az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításokkal együtt tárgyalja a tisztelt Ház a közhiteles nyilvántartásokról és egyebekről szóló törvényjavaslatot, ahogyan azt az elején szóba hoztam. Nem véletlen, hogy a módosító csomag második felét “egyebeknek” neveztem, ugyanis a módosított törvények egy részének sem az alapvető tárgykörhöz, sem egymáshoz nincs köze. A törvényjavaslat korrektebb felének vállalt célja az, hogy a közigazgatási eljárási törvény hatálya alá tartozó, hatósági ügynek minősülő hatósági nyilvántartások vezetését elhatárolja a hatóság által megvalósított egyéb nyilvántartás-vezetési cselekményektől.
Az eljárási törvény szerinti hatósági nyilvántartások közhiteles hatósági nyilvántartásokra való szűkítésével egyértelmű helyzet jön létre abból a szempontból, hogy mely nyilvántartások tartoznak a Ket. hatálya alá. Ez jó, ez szerintem rendben van, ez egyszerűsíti sok szempontból az ügyintézést, és főleg a joghatásokat illetően.
Helyes törekvés, hogy a hatóságok által 2013. július 1-jét követően kezelt egyéb nyilvántartások nem minősülnek majd hatósági nyilvántartásnak, vezetésük nem minősül hatósági ügynek, így tisztább jogi helyzet áll elő. Én azt gondolom, hogy ez egy gondos szakmai előkészítés, szakszerű, azok a kollégák, akik ezt csinálták, látszik, hogy értenek a dolgukhoz, és látszik, hogy értik azt a problémát, hogy a hatósági nyilvántartás és az egyéb, nem hatósági nyilvántartás tekintetében, jogkövetkezmények tekintetében ez milyen súllyal bír.
Az érintett törvények felülvizsgálata során egy nyilvántartás adatkörét három csoportba sorolják: adatkapcsolatot biztosító adatok, egyéb kapcsolódó adatok és végül a nyilvántartás fő tárgyköre.
A közhitelesség mérlegelésénél a hatósági eljárási jelleg mellett azt vették figyelembe, hogy az adott nyilvántartás az adatkörei és a tárgyköre alapján rendelkezik-e közbizalmi funkcióval, az abban foglaltakra a jogalanyok alapozhatják-e a jogi beszámítás alá eső cselekményeket, azaz származhat-e az ügyfeleknek, egyéb érintetteknek joguk vagy kötelezettségük a nyilvántartásból megismert adatok alapján. Egyébként ezek nagyon fontos dolgok, ha egy laikusnak magyarázzuk ezt el, jogász kollégáim bizonyára megerősítik, hogyha próbáljuk elmagyarázni, hogy nem mindegy, hogy mi van beírva az ingatlan-nyilvántartásba például. Hát azt mondja: de hát nem úgy van az! Szóval nem egyszerű elmagyarázni nem szakmabelieknek, hogy ennek milyen iszonyú súlya van. Ezért én helyeslem szakemberként ezt a megközelítést, ami ebben a tervezetben van.
A törvényjavaslatban szereplő törvények egy részében szereplő nyilvántartások egésze közhitelesnek minősül, más esetekben meg csak néhány adat; az átvezetést a törvényjavaslat formailag elvégzi, szerintem gondosan, úgyhogy a törvénytervezet ezen részével nekem nincsen bajom.
Tisztelt Képviselőtársaim! A tavaszi törvényalkotási program 54. pontjában májusi benyújtással szerepel az állami nyilvántartások összehangolásáról szóló törvényjavaslat. A program az állami nyilvántartások összhangjához szükséges törvényi szabályok megteremtése, az indokolatlan, többszörös adatgyűjtés felszámolása, az adatbázisok hitelességéhez szükséges szabályok megalkotása, az adatcsere és az adatátadás hatékonyságának növelése célját jelöli meg. Ez egy szó szerinti idézet volt, illetve egy szót kicseréltem: az interoperabilitáshoz - ezt kicseréltem egy magyar szóra, hogy mindenki értse, de itt erről volt szó. Tehát ezt tűzte ki a kormány a saját programjában célként. Vagyis láthatóan a kormány sem csak annyit akart elvégezni, amit most behoztak ide elénk, hanem ennél nagyobb ambícióval rendelkezett, amikor a programot megalkotta. De hát jól látszik, hogy a nyilvántartások felülvizsgálatát végül is még nem vitték végig. Az én számomra nem világos, hogy a törvényalkotási programban megjelölt cél ellenére miért nem végezték el a nyilvántartások felülvizsgálatát a párhuzamos adattartalmak tekintetében. Ha pedig nem végezték el, akkor miért nem? Nem volt rá idő vagy bármi más ok miatt? Akkor meg miért kell ezt a részét lóhalálában elvégezni? Miért kell úgy tárgyalnunk erről, hogy vasárnap vagy szombat éjjel benyújtják, és hétfőn már bizottságban, kedden meg itt tárgyaljuk. Szóval szerintem ez nem helyes.
Az is megválaszolatlan kérdés, hogy a törvény előzetes hatásvizsgálata megtörtént-e, és hogy milyen költségkihatása van ennek a szabályozásnak. Ugyanis azt nem bonyolult belátni, hogy ezek a változtatások informatikai fejlesztést is igényelnek, márpedig hát itt ebben bőven van változás. Tehát az ehhez párosuló informatikai fejlesztésnek a költségét, illetve a hatásvizsgálatot joggal igényeljük. Nem késő még, államtitkár úr, aki most váltotta az államtitkár asszonyt itt a kormányképviselők székében, talán tud majd abban segíteni, hogy a képviselők ezt megismerhessék. Mindenesetre majd faggatni fogjuk itt a vita során.
Szintén csak szépségtapasz a kormányablakok hatáskörének bővítésére vonatkozó szabály szerintem. A törvényjavaslat indokolása pedig nem kisebb célt tűz ki maga elé, mint a nemzeti együttműködés programja azon célkitűzésének megvalósítását, idézem a nemzeti együttműködés programját, hogy Magyarország váljék a kelet-közép-európai régió egyik leginkább vállalkozásbarát országává, olyanná, ahol a vállalkozások működésének állami szabályozása egyszerű és kiszámítható.
(17.30)
Ezen még a fideszes képviselők is mosolyognak. Ha valami nem egyszerű és kiszámítható ma Magyarországon, akkor sok-sok minden más mellett a vállalkozásbarát, illetve a vállalkozások működésére vonatkozó szabályozás. Ha most elkezdeném sorolni a példákat, akkor kimennék az időből, úgyhogy most nem teszem.
Ezen magasztos cél ellenére a kormányablakokban intézhető ügyek bővítésére valójában nem kerül sor. Tudom, hogy milyen nagy ambíciói vannak ezen a területen a kormánynak, de azok a sikerpropagandisztikus szövegek, amik itt elhangzanak és a valóság köszönő viszonyban nincsenek egymással.
Itt most az történik, hogy a törvényjavaslat a Ket.-be általános hatásköri szabályokat iktat be; kormányablak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak minősül majd. Megint nem világos, hogy akkor meg most minek is rohanunk ennyire.
Tisztelt Ház! Mint ahogyan már említettem, a kormány most is időt akar spórolni a parlamenti vitán, mert olyan törvények módosítását csomagolták itt egybe, amelyeknek sok-sok területen nincs közük egymáshoz. Arról sincs szó, hogy ezeket a módosításokat valamilyen közös szándék, tárgykör vagy bármi más, legtávolabbi összefüggés is összekötné.
Nézzünk ebből néhány példát! Szeretném iróniával üdvözölni, hogy a Kossuth tér lebontásának kellős közepén eszébe jutott a tisztelt kormánypárti képviselőknek, hogy nemcsak a fákat és szégyenszemre a Károlyi-szobrot tüntették el a térről, hanem a zászlórudat is, ezért úgy gondolták, hogy a közigazgatási hatósági eljárások szabályai között éppen ebben a törvényben kell helyet kapnia annak a rendelkezésnek, hogy a nemzeti lobogót az Országház helyett a Hősök terén kell felvonni. Ezt a célt szolgálja Magyarország címerének, zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetésekről szóló törvény módosítása itt, ebben a csomagban.
Aztán érdekes és szerintem magyarázatra szorul az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény módosítása, eszerint ugyanis a hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, alapvető jogok biztosa, valamint a bíróság tevékenysége mellett az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit sem.
Eddig úgy gondoltam, hogy az alaptörvény negyedik módosításával nem véletlenül került az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésébe az a szó, hogy az ügyészség független. Most már azt is tudjuk, hogy például mitől független; például az egyenlő bánásmód következményeitől. Azt gondolom, hogy ez így nem támogatható.
Aztán e szabályozás keretében módosul a mozgóképről szóló törvény, az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvény, a tisztességes piaci magatartásról, a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény, az ügyvédekről szóló törvény és sorolhatnám. Ezekben az esetekben is magyarázatra szorul, hogy miért kell ezt ilyen lóhalálában így összecsomagolni. Szeretném, ha Varga képviselő úr itt is elmondaná ügyvédként a véleményét, mert nekem is elmondják az ügyvédek: követhetetlen a jogalkotás. Teljesen váratlan helyeken bukkannak fel egészen más törvények módosításai, ez egyszerűen a jogalkalmazásban követhetetlen. Azt gondolom, hogy ha már ilyet csinálnak, legalább mondják meg, hogy miért, mert itt ezeknek semmilyen okát nem találtuk.
Úgyhogy nagyon sajnálom, tisztelt képviselőtársaim, hogy egyébként egy jó szakmai anyagot, mert a közigazgatási eljárási törvény módosítását, amihez talán leginkább értek, megdicsértem, és ma is megismétlem itt a végén, hogy jó színvonalú munkát végeztek a kollégák, de ez nem jó, hogy ezt ilyen módon hozzák ide, és kénytelenek lerontani egy ilyen színvonalas munkát, és az arról elmondott hozzászólást kénytelen vagyok ezzel zárni, hogy ez sokat árt. És ezt a politika dönti el ilyenkor, nem a szakemberek, úgyhogy a politikusoknak mondom: tessenek ezen változtatni!
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
