DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Ahogy elhangzott képviselőtársaimtól is, elég részleteiben érintettük már mind a két törvényjavaslatot, úgyhogy igyekszem nem ismétlésekbe bocsátkozni, és én a felszólalásomban kizárólag a Ket.-nek a közhiteles hatósági nyilvántartásokat érintő módosításaival szeretnék foglalkozni egy kicsit részletesebben, de ígérem, hogy röviden.
A javaslatban foglalt módosítások célja a Ket. hatálya alá tartozó hatósági ügynek minősülő hatósági nyilvántartás-vezetés, nyilvántartásba való bejegyzés és az abból való törlés elhatárolása a hatóság által megvalósított egyéb nyilvántartás-vezetési cselekményektől. A Ket. szerinti hatósági nyilvántartások közhiteles hatósági nyilvántartásokra való szűkítésével megvalósulhat az a célkitűzés, amely szerint egyértelmű helyzetet szükséges teremteni abban a tekintetben, hogy a Ket. korábbi túl tágnak bizonyuló hatósági nyilvántartás kategóriájából melyek azok az ágazati jogszabályokban megjelenő nyilvántartások, amelyekkel kapcsolatban értelmezhető a Ket. szabályozási rendszere, és melyek azok, amelyek tekintetében a jövőben nem indokolt a Ket. szabályainak alkalmazása. Ilyenek például a kizárólag a hatóság saját céljára, például ellenőrzési célból vezetett nyilvántartások.
A módosítások indokaként tehát egyrészt a kormányhatározat 3. pontjában megfogalmazott feladat teljesítése szolgált. Emellett a hatósági nyilvántartásra vonatkozó joganyag felülvizsgálatát az is szükségessé tette, hogy a hatóságok működése, a jogalkalmazói gyakorlat során többször problémát okozott, hogy a Ket. hatósági nyilvántartás kategóriája túl tág volt, sok esetben bizonytalanságot is okozva az egyes jogalkalmazók, illetve ügyfelek számára azzal, hogy egy adott hatóság által vezetett nyilvántartás-adatbázis ténylegesen a Ket. szerinti hatósági nyilvántartásnak tekinthető-e. A nyilvántartások körében ugyanis a Ket. értelmezése alapján tulajdonképpen bármely nyilvántartás hatósági nyilvántartás lehetett, amelyet valamely hatóság bármely szintű jogszabály alapján vezet. Voltak és vannak olyan esetek továbbá, amikor a jogszabály a nyilvántartás konkrét adattartalmát sem rögzíti, illetve nem teljeskörűen rögzíti, csak azt írja elő, hogy valamely hatóság egy adott körülményről nyilvántartást vezet.
A felülvizsgálat a hatósági nyilvántartás-vezetésre irányuló ágazati joganyag teljességét érintette. Ennek során azonosításra kerültek azon nyilvántartások, amelyekkel kapcsolatban indokolt a Ket. hatálya alá tartozás megállapítása, azaz a nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásként való szabályozása, és azok is, amelyek közhiteles hatósági nyilvántartások körébe való besorolása nem indokolt. Megjegyzendő, hogy egyes hatósági nyilvántartások szabályozásával kapcsolatban arra tekintettel nem merült fel szabályozási igény, hogy hatályos rendelkezések eleve tartalmazzák a közhitelesség kimondását.
A közhitelesség mérlegelésénél a hatósági eljárási jelleg mellett annak figyelembevétele is indokolttá vált, hogy az adott nyilvántartás rendelkezik-e közbizalmi funkcióval, az abban foglaltakra a jogalanyok alapozhatják-e a jogi beszámítás alá eső cselekményeiket, azaz származhat-e az ügyfeleknek, egyéb érintetteknek joguk, kötelezettségük a nyilvántartásból megismert adatok alapján. Amennyiben igen, a Ket. 15. § (1) bekezdése alapján e jogalanyok ügyfélnek minősülnek, a nyilvántartás vezetése pedig Ket. szerinti hatósági eljárásnak, ezért ezen esetekben szükséges volt a kodifikációs munka elvégzése. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy például önmagában az, hogy egy nyilvántartás közzétételre kerül az interneten, még nem alapozta meg minden esetben a közhiteles hatósági nyilvántartási jelleget.
A felülvizsgálat során további, a Ket. szabályanyagából levezethető támpont volt, hogy a közhiteles hatósági nyilvántartások új rendszere szorosan összefügg a hatósági bizonyítvány intézményével is. A Ket. 83. § (4) bekezdése kimondja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalmát az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni, így ha valaki egy hatóság által kezelt adatról kér hatóság általi eseti igazolást, vagyis hatósági bizonyítványt, az alkalmas lesz a benne foglaltak közhiteles, az ellenkező bizonyításáig elfogadandó tanúsítására. Márpedig ilyen adatot a hatóság csak olyan forrásból szolgáltathat, ami szintén közhiteles, és ellenkező bizonyításig elfogadandó.
Figyelemmel volt a felülvizsgálat arra a speciális kérdésre is, hogy ha az adott nyilvántartási rendszer úgy épül fel, hogy generális háttérként tartalmaz egy központi nyilvántartást, amelynek több résznyilvántartása van, akkor indokolt-e kimondani a központi nyilvántartásra általánosságban a közhitelességet, vagy csak az egyes résznyilvántartások tekintetében mondható ki ez. Hangsúlyozandó, hogy a Ket. 2013. július 1-jétől hatályos szabályozásának megfelelően a közhitelesség kimondható a nyilvántartás egészére, illetve annak meghatározott részére, bizonyos adatokra is.
Összefoglalóan elmondható, hogy a felülvizsgálattal elérni kívánt állapot az volt, hogy a módosítások ne tágítsák ki indokolatlanul a közhiteles hatósági nyilvántartások körét, ugyanakkor e kör feltétlenül tartalmazza a legfontosabb, az ügyfelek jogát, jogos érdekét érintő nyilvántartásokat, ellenkező esetben a jogintézmény diszfunkcionálissá válhatna. A felülvizsgálat része volt továbbá annak megvizsgálása, hogy a Ket. új 86. § (1) bekezdés b) pontjában biztosított, a kötött bizonyítás ágazati kimondására lehetőséget adó szabály kitöltése indokolt-e az adott eljárás vonatkozásában. A bizonyítékok szabályozása tekintetében a felülvizsgálat során szempont volt, hogy a nyilvántartás minden adatához párosítható legyen annak forrása, például sok esetben elegendő az ügyfél adatszolgáltatása, de egyes adatok kapcsán feltétlenül szükséges mellékletek csatolása is. Ez a szempont azért lényeges, mert akkor biztosítható a hatósági nyilvántartás közhitelessége, akkor alkalmas a közbizalmi funkció betöltésére, ha olyan adatokon alapul, amelyek hitelessége, bizonyíthatósága biztosított.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Arra kérem önöket, ahogy ezt megtettem a korábbi felszólalásomban is, amikor a bizottsági véleményt ismertettem, hogy mind az egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról, mind az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat szavazataikkal támogassák majd.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
