DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország kormánya a nemzeti együttműködés programjában kiemelt célként határozta meg a közigazgatás egyszerűsítését, ésszerűsítését, a közigazgatással kapcsolatba kerülő ügyfelek helyzetének könnyítését, az erős és hatékony állam működtetésének megteremtését. Az állam szerepében, feladatkörében napjainkban egyre inkább eltolódnak a hangsúlyok a modern, szolgáltató állam irányába. E tendenciának megfelelően az a feladatunk, hogy kialakítsuk és erősítsük a szolgáltató állam megvalósulását lehetővé tevő jogszabályi kereteket. Az önök előtt lévő törvényjavaslat a 2010 tavaszán megkezdett, a közigazgatás rendszerének átfogó, történelmi léptékű átalakítási folyamatának egy újabb mérföldköveként szintén e célok jogalkotói megjelenítését szolgálja.
Ami a konkrétumokat illeti, engedjék meg, hogy felsoroljak néhány fontosabb változást. A kormányablakok létrehozásával a kormány a közigazgatásba vetett bizalom helyreállításának, az ügyfélbarát közigazgatás erősítésének, valamint a jó állam megteremtésének szándékát reprezentálta. E cél jegyében 2011. január 3-án az ország 29 pontján nyíltak meg kormányablakok. Ezek még viszonylag kevés ügykör intézését vállalták fel, azonban folyamatos célkitűzésünkké vált, hogy az egyablakos ügyintézés lehetősége minél több ügyfél életét könnyítse meg. Erre tekintettel a közeljövőben egyrészt folyamatosan bővülni fog a kormányablakok helyszíneinek száma, másrészt ezzel párhuzamosan növekedni fog az ott intézhető ügykörök száma is. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzendő, hogy a kormányrendeleti szabályozással idén július 1-jétől a kormányablakokban megjelenő ügytípusok száma jelentősen emelkedik, és az év végére több mint kétezer ügytípus lesz a kormányablakban egy ablakban intézhető.
Ezen ügykörök bővítése érdekében jelen törvényjavaslat egyik kiemelt célja a Ket.-ben olyan általános hatásköri szabályok megalkotása, amelyek révén bizonyos ügytípusok esetén a kormányablak hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságként járhat majd el az ügyfajtára vonatkozó külön jogszabályban kijelölt hatóság mellett. Ezzel megalapozható, hogy az ügyfél valamely kérelmét a kormányablak az eredetileg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság mellett közvetlenül is elintézhesse.
Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos elemei a törvényjavaslatnak, valamint ezzel párhuzamosan egy külön kormányrendeletnek is a fővárosi és megyei kormányhivatalok egyes feladatainak, eljárásainak racionalizálására irányuló javaslatok. A fővárosi és megyei kormányhivatalok a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium koordinációja mellett felülvizsgálták szakigazgatási feladataikat, eljárásaikat, és ezekkel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat fogalmaztak meg. A javaslatok alapvetően a hatósági ügyintézés hatékonyabb ellátására, a működés fejlesztésére irányultak. Engedjék meg, hogy néhány példát említsek.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása értelmében például a jövőben nem kell építési hatósági engedélyt kérni a kisfeszültségű magánvezetékek építéséhez, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerülne megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult. Mindezek eredményeként a módosítás jelentős mértékben megkönnyítheti a megújuló energiahordozók elterjedését a háztartásokban.
Feladatracionalizálási intézkedés történik továbbá a bűncselekmények áldozatainak segítése kapcsán akként, hogy a jobb információáramlás érdekében a büntetőeljárás befejezéséről döntő szervek minden esetben tájékoztatják majd az áldozatsegítési feladatokat ellátó igazságügyi szolgálatot az ügyek eredményéről.
Jelen törvényjavaslat keretében módosul a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény is. A szabályozás célja egyszerűsíteni az önkormányzati tulajdonban lévő közterületek filmforgatási célú használatával kapcsolatos szabályokat. A jelen törvénymódosítás csak a szabályozás gerincét adja, a módosítás az elmúlt hónapok gyakorlatából kiindulva változásokat hoz például a törvény tárgyi hatálya kapcsán. Egyértelműen filmforgatási célú közterületi használatnak minősülne majd a közterület használata akkor is, ha az csak a filmforgatáshoz kapcsolódó kiegészítő, technikai jellegű tevékenységhez, illetve a stáb parkolásához szükséges. Emellett a szabályozás egyértelműen tárgyi hatályába vonja a filmforgatáshoz kapcsolódó hatósági eljárásokat is, és ezekre nézve fő szabályként a bejelentési kötelezettséget írja elő, akkor is, ha adott esetben egyébként engedélyezési eljárásnak lenne helye. Szakmai okokból azonban indokolt, hogy ennek ellenére egyes esetekben mégis megmaradjon az engedélyezési rendszer, például a színházi fegyverek engedélyezése esetén közbiztonsági okokból.
Tisztelt Országgyűlés! A parlament által 2012 végén elfogadott törvénymódosítás alapján 2013. július 1-jétől a Ket. hatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályozása leszűkül a közhiteles hatósági nyilvántartásokra.
(16.50)
A hatóságok által 2013. július 1-jét követően kezelt egyéb nyilvántartások nem minősülnek majd hatósági nyilvántartásnak, vezetésük pedig nem minősül hatósági ügynek.
Az elmúlt fél évben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium koordinációjával az egyes szaktárcák felülvizsgálták a szakterületükhöz tartozó nyilvántartásokat, és javaslatot tettek arra, hogy mely nyilvántartásokat indokolt a továbbiakban hatósági nyilvántartásként kezelni. A felülvizsgálat során összesen 698 nyilvántartást vizsgáltunk meg, ebből 438 nyilvántartás volt olyan közhitelesnek javasolt hatósági nyilvántartás, amely miatt végül törvénymódosítás vagy egyéb jogszabály-módosítás volt szükséges.
Megjegyzendő, hogy a jelen törvényjavaslatban foglalt módosítások mellett egyes nyilvántartások közhitelesként való megjelölésére külön törvényekben kerül sor. A közhiteles hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatos új szabályok legfontosabb jelentősége azok közbizalmi jellegének erősítése. A közbizalmi jelleg tipikusan abban nyilvánul meg, hogy az ügyfelek, egyéb érintettek további jogi érdekeire, jogaira, kötelezettségeire, illetve ezek érvényesítésére kihatással lehetnek az adott nyilvántartásból megismert adatok, ezért nem mindegy, hogy megbízhatnak-e a nyilvántartás adattartalmában.
Ugyanez azonban igaz más olyan hatóságokra, szervekre is, amelyek valamely hatóság nyilvántartásának adattartalmát fel kívánják használni saját eljárásukban. Ehhez képest azonban a hatóság saját célú, például a hatósági ellenőrzések során használt nyilvántartásai már olyan belső nyilvántartások, amelyeknél nem indokolt a közhiteles hatósági jelleg kimondása. A közhiteles hatósági nyilvántartások körének meghatározása mindamellett azért is fontos volt, mert így egyértelművé vált, hogy melyek azok a nyilvántartások, amelyeknél a közigazgatási eljárásjogban használt fogalmak, például a tényállás tisztázása vagy a jogerő relevanciával bírhat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslattal kapcsolatban szólni kell még néhány további fontosabb módosításról is. 2012. január 1-jétől az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján az Egyenlő Bánásmód Hatóság autonóm államigazgatási szervnek minősül. Erre tekintettel az EBH szervezetének, működésének, illetve eljárásának szabályozása kizárólag törvényben történhet. Mivel az eljárási szabályok egy részét jelenleg kormányrendelet tartalmazza, rendezni kell az EBH eljárási szabályainak törvényi szintre történő emelését is. Ezzel párhuzamosan a jelenleg a Ket.-ben lévő eljárási szabályok is átkerülnének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénybe.
Másik módosítás, hogy a jelen javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a mozgáskorlátozott parkolási igazolványra alanyi jogon jogosult gyermekek ellátását, gondozását és szállítását végző intézmények gépjárművei is jogosultak legyenek parkolási igazolvány használatára. A Ket. egyik tervezett módosítása alapján - a hatósági eljárások gyorsítása érdekében - jogszabályban meghatározott esetekben biztosítani lehet majd, hogy egyes eljárási cselekményeket az ügyfél telefonon is elintézhessen. A módosítás következtében lehetővé válik például a hiánypótlás vagy az adatváltozás-bejelentés telefonon történő teljesítése. A tanúvallomással, valamint a fellebbezéssel kapcsolatban viszont például - tekintettel azok speciális garanciális jellegére - nem lesz lehetőség a telefonon történő ügyintézésre. Kiemelendő ezzel összefüggésben, hogy a Ket.-nek ezek az új szabályai sehol sem engedik meg, hogy az ágazati jogszabály kizárólagossá, kötelezővé tegye a telefonon történő kapcsolattartást.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szükséges néhány szót ejteni még az egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/10906. számú törvényjavaslatról is, amely az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szabályozás átalakítása kapcsán hoz változásokat. Fontos ezzel kapcsolatban kiemelni, hogy a törvényjavaslat a legutóbbi időben követett irányvonal mentén, az elektronikus ügyintézés szabályozása tekintetében most is az egyes ágazatok és hatóságok igényeire összepontosít. Ennek lényege, hogy a szabályozás nem lép fel azzal az igénnyel, hogy a teljes e-közigazgatási rendszert próbálja meg egységesen kötelező keretbe foglalni, hanem úgynevezett szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat határoz meg, amelyeket az adott ágazat, illetve hatóság külön-külön is alkalmazhat. Ha a hatóság ilyen szolgáltatást kíván használni, akkor azt be kell jelentenie vagy engedélyeztetnie kell az Elektronikus Ügyintézési Felügyelettel.
A törvényjavaslat ennek az irányvonalnak a mentén most újabb szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vezet be. Ezek közül kiemelendő például az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezési szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy két hatóság iratkezelő rendszere képes legyen egymással kapcsolatot teremteni, adatot cserélni, időt és pénzt takarítva meg ezáltal. Elérhető lesz továbbá a központi érkeztetési ügynök igénybevételének lehetősége mint új szolgáltatás is. Ennek alapja, hogy minden hatóság végez érkeztetést, de nem minden hatóságnak van olyan informatikai érkeztető felülete, amely a nap 24 órájában rendelkezésre állna.
Az ügyfélkapu az adóbevallással kapcsolatban már jelenleg is képes ilyen szolgáltatást végezni, de hogy más hatóságok is képesek legyenek erre, ehhez szükséges a központi érkeztetési ügynök intézményét megteremteni. Felismertük azt is, hogy az egyes hatóságoknak szüksége lehet olyan szolgáltatásra is, amely biztosítja a papír alapon vagy más módon kiküldendő küldemények egységes kézbesítését is. Mivel az ahhoz fűződő joghatások miatt a hatósági eljárások fontos mozzanata a kézbesítés, így szükséges, hogy legyen egy ilyen állami szolgáltatás is; mindezt a központi kézbesítési ügynök testesíti majd meg. Mindemellett az egyes kamarai törvényekbe bekerül a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások használatának lehetősége is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Záró gondolatként szeretném hangsúlyozni, hogy a közigazgatás fejlesztésének 2010 őszén megkezdett folyamatában - mint láthatják - új hangsúlyokkal, új elképzelésekkel folyamatosan igyekszünk kielégíteni a szolgáltató közigazgatás iránti társadalmi és gazdasági igényeket. A közigazgatás különböző területei tekintetében nagyon fontos az ügyfeleket és a közigazgatás szervezeteit egyaránt terhelő, a belső és külső ügyintézési folyamatokat jelentős mértékben bonyolító mechanizmusok felszámolása, az átláthatatlan eljárások és folyamatok egyszerűsítése.
Mindezek alapján kérem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
