DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2011 decemberében elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a Ket. módosítását, amely teljesen átalakította az elektronikus ügyintézés addigi rendszerét. A Ket. és a hozzá kapcsolódó más jogszabályok egyes szakaszai ütemezetten léptek hatályba és fognak hatályba lépni. Ezekre az eltolt határidőkre azért volt szükség, mert uniós projektek kapcsolódnak az egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások fejlesztéséhez, így nem érdemes korábbi határidőt megállapítani a teljesítéshez, mint a projektzárás határideje.
A projektek elindultak, és ezzel párhuzamosan kiderült, hogy hol kell pontosítani a jogszabályokon, finomhangolni a rendszeren.
A törvényjavaslat az alábbi húsz jogszabály elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezését módosítja; ez is igazolja azt, hogy milyen nagyfokú változásról van szó: a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól, a személyazonosító jelről, a külföldi utazásról, a közúti közlekedési nyilvántartásról, az elektronikus aláírásról, a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a szabadalmi ügyvivőkről, az igazságügyi szakértői kamaráról, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról, az ügyvédekről, a gazdasági kamarákról, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról, a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységről szóló törvény, az egészségügyben működő szakmai kamarákról, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, az Állami Számvevőszékről szóló törvény, a szabálysértésekről, a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról, és végül, de nem utolsósorban huszadikként a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény kapcsán feltétlen érdemes foglalkoznunk azzal, hogy a hagyományos papír alapú iratok hatóságok közötti átadásának eddigi feltétele volt valamely konkrét kézbesítési szereplő közreműködése, és az iratok kezeléséhez mind kiadásakor, mind átvételekor több adminisztratív lépés is tartozott. Az elektronikus ügykezelés alapja ugyanakkor már egy olyan irat, ahol mind a dokumentum, mind annak metaadatai elektronikus formában az irat- és dokumentumkezelő rendszerben rendelkezésre állnak. A közigazgatás hatékonyságnövelésében egy fontos elemet jelent, ha a hatóságok közötti iratátadás minél magasabb fokon automatizálható, a szokásos iratátadás-átvétel egyedi lépések helyett az iratkezelő rendszerek között a metaadatok átadásával együttesen, egyetlen összevont lépésben kerülhet át az irat egyik hatóságtól a másikhoz.
Új elem az ügyintézési rendelkezés: az ügyfélnek a jogszabályban kijelölt szerv által nyilvántartásba vett nyilatkozata. Az ügyintézési rendelkezés szolgáltatás lényeges funkciója a meghatalmazás adása, hiszen ez egy új lehetőség, jelentős egyszerűsítést jelent az ügyintézésben. Így az adott meghatalmazás felhasználható mind az e-ügyintézés, mind a hagyományos ügykezelés keretében.
Figyelemmel arra, hogy egyes jogszabályok legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás szintjét kívánják meg az ügyintézési rendelkezés hatékonyságához és tényleges működéséhez, szükséges annak kimondása, hogy az ügyintézési rendelkezés keretében adott meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősüljön. A meghatalmazott képviseleti jogát az ügyintézési rendelkezésekre irányadó szabályok szerint a meghatalmazásnak a beadványban történő meghivatkozásával igazolja.
Az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásának nem feladata sem a meghatalmazás, sem a képviseleti jog ellenőrzése, a nyilvántartás mindössze az ügyfél rendelkezését rögzíti, és abból lekérés alapján adatot szolgáltat az érintett hatóság számára.
A bejelentés és engedélyezés rendszere is teljesen átalakul. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtásának feltétele lesz, hogy azt be kell jelenteni - erről már államtitkár asszony is beszélt - az úgynevezett Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek, EÜF-nek, amelynél rendelkezésre fog állni egy tudásanyag a magyarországi elektronikus ügyintézés helyzetéről. A bejelentést követően a felügyelet nyilvántartásba-vételi eljárást indít. A bejelentést követő 30 napon belül kezdhető meg a tevékenység.
A kormány felhatalmazást kap arra, hogy bizonyos szolgáltatásokat engedélykötelessé nyilvánítson, amelyeknek így engedély iránti kérelmet kell benyújtaniuk. A bejelentési és engedélyezési eljárás részletes szabályait pedig végrehajtási rendeletben fogják meghatározni.
Számos, úgynevezett szeüsz esetében a szeüsz hatóság általi igénybevétele ügyintézői szinten történik. Ilyen például az iratérvényességi nyilvántartás, ahol az eljáró ügyintéző személyes azonosítása szükséges a naplózás, az eljárási jogosultság érdekében. E megoldás segít abban, hogy a jogosultságkezelés személyi adatok kezelése nélkül is megvalósulhasson, a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele a lehető legkevesebb személyes adat kezelésével járjon. E modell működésének azonban előfeltétele, hogy az igénybe vevő hatóság oldalán rendelkezésre álljon a javaslatban szabályozott jogosultsági nyilvántartás. A javaslat ezért szabályozza e nyilvántartás működését, adattartalmát.
A nyilvántartást a hatóság köteles folyamatosan frissíteni, és annak változásáról haladéktalanul értesítenie kell a szeüsz-szolgáltatót. Nem közvetlen adathozzáférésről, hanem használat esetén az ügyintézői szintű azonosítást a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató végzi el, a hozzáférést pedig attól függően adja meg a felhasználó részére, hogy korábban a hatóság az adott felhasználónak biztosított-e jogosultságot a jogosultsági nyilvántartásában. Így az érintett szereplők közötti felelősségi viszonyok egyértelműen rendezettek lesznek.
Az iratérvényességi nyilvántartás egyik megvalósítási formája, amikor a teljes tartalom tárolásra kerül, csak technikai megoldás, jellemzően titkosítás gátolja meg az illetéktelen hozzáférést, és csak az eredeti iratban szereplő adatok ismerete birtokában lehet a tárolt irat tartalmát megismerni. Az ezzel kapcsolatos kötelezést törvényi szinten szükséges előírni.
A bevezetésre kerülő új szolgáltatások: a személyre szabott ügyintézési felület, az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezési szolgáltatás, amelyről szó volt.
Új a központi érkeztetési ügynök. Az elektronikus formában érkező iratok már lehetővé teszik az iratkezeléshez kapcsolódó feladatok egy részének magasabb fokú automatizálását. Ezek egy részének hatóságoknál történő külön-külön megvalósítása felesleges terhet jelent az érintett szervezeteknek, például a beadványolvashatóság ellenőrzése, a nem megengedett formátumok szűrése, az aláírt dokumentum esetében az aláírás érvényességének ellenőrzése. Ezek központi szolgáltatásként elérhetővé tétele különösen a kisebb, önálló komplex szakigazgatási rendszerrel nem rendelkező hatósági ügyintézési helyeket jelentősen segíti az elektronikus ügyintézés bevezetésében.
(17.10)
A központi kézbesítési ügynök is új intézmény. A belső működésben elektronikus iratokra áttért hatóság számára az ügyfelekkel való kapcsolattartásnál mind az elektronikus értesítési csatorna, mind az ügyfél által igényelhető papír alapú értesítési mód figyelemmel kísérése és az ezzel járó, egymástól jelentősen eltérő műszaki megoldások együttes megvalósítása jelentős terhet jelenthet. Az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatás ezt a terhet veszi át az igénybe vevő hatóságoktól, számukra egységes értesítési felületet biztosítva, az eltérő csatornákon történő kézbesítéshez kötődő műszaki eltéréseket lekezelve.
Az azonosítási eljárás leírásának pontosítása, az adatvédelmi előírások pontos érvényesíthetősége a regisztrációs eljárás megfelelő működése miatt szükséges. A regisztráció elvégezhető személyes megjelenéssel vagy egy korábban személyes megjelenéssel elvégzett regisztráción alapuló elektronikus azonosítás használatával. Az azonosításon túl a megadott adatok a vonatkozó közhiteles nyilvántartásokban is ellenőrzésre kerülnek. Sikeres azonosítás esetén az azonosító adatok átvételre kerülnek a megfelelő nyilvántartásból. A hatóságnak minősülő regisztrációs szerv, az okmányiroda egyúttal felajánlja a regisztráló ügyfélnek az ügyintézési rendelkezés tételének lehetőségét, s ennek a műszaki feltételei adottak. E kiegészítés az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedését, az ügyfél egyszerű rendelkezését mozdítja elő. Sikertelen azonosítás esetén az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadhatja, és az esetleg már rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli. A regisztrált adatokról a szerv igazolást állít ki, az erre vonatkozó garanciális szabályt törvényi szinten kell rögzíteni. A szabályozás kiegészül a nem természetes személyek regisztrációja esetén alkalmazandó szabályokkal is.
Vannak olyan személyek, akik nem szerepelnek sem a személyiadat-, sem a lakcímnyilvántartásban, sem a központi idegenrendészeti és menekültügyi nyilvántartásban, mert olyan külföldiek, akik például csak egy lakást vásároltak maguknak, turistaként olyan balesetet okoztak, amelyből személyi sérülés nem származott, de egyébként semmilyen szállal nem kötődnek Magyarországhoz. Ahhoz, hogy ezeknek a személyeknek az ügyeik elintézéséhez ne kelljen Magyarországra utazniuk, lehetőségük van arra, hogy az ügyeiket elektronikusan intézzék.
Szükséges a jogszabályban kijelölt szervezet, egy kihelyezett ügyintézési pont által nyújtható hatósági szolgáltatások körének pontosítása, bővítése annak érdekében, hogy az ügyfelek a lehető leghatékonyabban tudják intézni ügyeiket e kijelölt szervezet útján. A kihelyezett ügyintézési pont előtti eljárás különleges szabályait egy újonnan kiadásra kerülő kormányrendelet tartalmazza majd. Az ehhez szükséges felhatalmazás beépítésére vonatkozó törvénytervezetet szintén e javaslat tartalmazza. S természetesen szükséges a korábbi szabályozás által létrehozott ügyfélkapuk további működési szabályainak pontosítása is. Részletesen szólt már államtitkár asszony az összerendelési nyilvántartással kapcsolatos összefüggő törvényi módosításokról, amit nem kívánok megismételni.
Tisztelt Országgyűlés! Összességében mindannyiunk előtt ismeretes, hogy az elektronikus ügyintézésnek ma reneszánsza van. Bármennyire is nehéz ennek a bevezetése és bármennyire is komoly problémát fog okozni - gondolok itt gyakorló ügyvédként és jogászként mondjuk, a bíróságokra, ahol ennek a technikai és anyagi feltételei még nem teljesen biztosítottak -, nyilvánvaló, hogy a XXI. században a következő évtizedekben ha tetszik, ha nem tetszik, mindenkinek át kell térnie az elektronikus ügyintézésre. Én csak azt szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy ha a különböző nyilvántartásokkal és az eddigi papír alapon történő kézbesítésekkel az utóbbi időben sajnálatos módon problémák merültek fel, akkor ez sajnos felmerülhet majd az elektronikus ügyintézésnél és érkeztetésnél is.
Úgyhogy azt hiszem, hogy itt nagyon sok pontosításra és olyan jogszabályok, végrehajtási rendeletek meghozatalára lesz szükség, ami biztonságossá teszi majd nemcsak az államigazgatásban, hanem a bírósági eljárások során is az iratkezelést, az érkeztetést. De én azt hiszem, hogy a következő évek feladatát mindannyian sikeresen meg fogjuk oldani, ezért tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy támogassuk ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
