DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. A törvényjavaslat több jogszabály módosítását irányozza elő, és mindjárt azt mondtuk el az első mondataink között, hogy ez a gyakorlat csak akkor szerencsés, hogyha egymáshoz szorosan kapcsolódó témákat kíván szabályozni a jogalkotó. Ezt irányozza elő a jogalkotási törvény is, ugye itt kormány-előterjesztésről van szó, tehát ez elvárható követelmény lett volna.
Emiatt például pont a legfontosabb téma, tehát a hozzátartozó bántalmazása címmel most beemelni javasolt büntető törvénykönyvi tényállás olyan, más módosítási javaslatokkal is elegyítésre került, amelyek egyrészt alkalmasak arra, hogy a népi kezdeményezéssel kapcsolatos társadalmi elvárásokról eltereljék a figyelmet, másrészt meg egyébként a népi kezdeményezésben foglalt kötelezettség teljesítése elől is úgymond eltereli a figyelmet, hogy vajon tényleg a népi kezdeményezés szellemének megfelelő-e az a javaslat, amit előterjesztettek.
Összességében azt mondtuk el a kisebbségi vélemény során, hogy mi teljes mértékben támogatjuk azt, hogy a családon belüli erőszak folyamatával és jelenségével szemben fel kell lépni; ezt már többször elmondtuk. Azt is elmondtam, hogy a büntető törvénykönyvről szóló tavalyi vitában a kormány előterjesztett már egy ehhez képest egyébként sokkal tágabb, sokkal nagyobb felelősségre vonási és elrettentő hatású javaslatot, amelyet azonban a kormánypárti képviselők, összefogva az MSZP képviselőivel, kiszavaztak a javaslatból, és lényegében mi voltunk, az LMP-vel együtt azok, akik azt mondtuk, hogy ez elfogadhatatlan, és igenis Magyarországnak eleget kell tennie azon nemzetközi jogi kötelezettségeinek, amely egyébként erre kötelezi. Leginkább meg kellene tenni végre azt, hogy az Európa Tanács nők elleni erőszak egyezményéhez is csatlakoznia kellene Magyarországnak, és ebből már egy teljes intézményrendszer felállítása fakadna.
Tehát azt mondtuk el a hozzátartozó bántalmazása tényállás kapcsán, hogy mindenképpen fontos és üdvözlendő, hogy ez a népi kezdeményezés eljutott ide, és egyáltalán kilendítette arról a holtpontról a kormányokon átívelő semmittevésből az állam működését, hogy végre ismerje fel, hogy vannak olyan speciális élethelyzetek, amelyekben a kiszolgáltatottság szintje olyan mértékű, hogy a büntetőjog új intézményeivel kell védelmet adni azok számára, akik kiszolgáltatottak, és akár nőként, akár gyerekként, akár időskorúként, vagy kivételesen még előfordul, hogy férfi bántalmazottként vagy egyfajta hátrányt elszenvedőként jelennek meg ezekben az életviszonyokban.
Most a javaslatról azt mondtuk el, hogy nem tartalmaz igazi megoldást és áttörést, hiszen egy minősített esetkört vett fel. Ez fogalmazódott meg a mi részünkről is, az LMP képviselője részéről is, hogy gyakorlatilag a becsületsértés, könnyű testi sértés, súlyos testi sértés, személyes szabadság megsértése, kényszerítés törvényi tényállási elemeit a rendszeresség elemével kibővítve és bizonyos hozzátartozói körre korlátozva, súlyosabb büntetésre rendeli, tehát egyfajta minősített esetet képeztek. Azonban elmaradt a lelki bántalmazás, a gazdasági kiszolgáltatottság és mindazon tényállási elemek megfogalmazása, amelyeket egyébként az ENSZ erre vonatkozó egyezménye is tartalmaz. Ezekről majd részletesen az általános vitában fogunk véleményt mondani.
Tehát előre szeretném bocsátani, hogy természetesen támogatjuk, sőt szorgalmazzuk a családon belüli erőszak és a párkapcsolaton belüli erőszak elleni hatékony állami fellépést, csak ezt egy, a célnak sokkal megfelelőbb törvényi tényállással szeretnénk elérni, másrészt pedig egy teljes intézményrendszeri reformmal és egy teljes intézményrendszeri kiegészítéssel.
A másik, amit kritizáltunk, az az, hogy miért elegyítették ezt a javaslatot a véleménynyilvánítási szabadság megsértésére alkalmas és már többször kifogásolt, nagyon komoly kritikák alá került intézménnyel. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézményhez kapcsolódó jogsegély-rendelkezéseket emelték be most ebbe a csomagba. Ez a végrehajtási jogsegély nem kevesebbet biztosít, mintsem azt, hogy ha Magyarországon, mondjuk, terrorizmussal összefüggésbe hozható honlapot a magyar törvények szerint betiltanak vagy legalábbis elrendelik a hozzáférhetetlenné tételét, és 30 napon belül a megkeresett jogsegély szerinti állam nem lép, akkor a magyar állam közvetlenül megteheti, hogy ezeket a honlapokat lezárja. Ez pedig a véleménynyilvánítási szabadság durva megsértésének minősül, ezt semmilyen formában nem tudjuk elfogadni.
A javaslatnak vannak egyébként olyan elemei, amelyek támogathatók, de összességében jelen pillanatban még nem ért el olyan szintet ez a javaslat, hogy támogatni tudjuk. Ezt a vitában pedig majd részletesen még ki fogjuk fejteni, hogy miért.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
