DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az előbb a bizottsági véleményeknél is elhangzott, az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról beszélünk most, és én nem tartom ördögtől való gondolatnak, amit képviselőtársam az előbb felvetett, hogy miért egy törvényjavaslatban próbál rendezni az előterjesztés több büntető tárgyú törvényt is. Ezt államtitkár úr is, azt gondolom, az expozéjában jól megindokolta.
Én elsőként talán a törvényjavaslat legfontosabb eleméről szeretnék beszélni. Ez a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a módosítása, azon belül is a hozzátartozó bántalmazásának büntetőjogi tényállása. A hozzátartozó bántalmazása büntetőjogi tényállás megalkotásának egyik fő oka az volt, hogy az Országgyűlés 2012. évi őszi ülésszakán napirendjére tűzte “Az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon” címmel benyújtott országos népi kezdeményezést. Ezt követően az Országgyűlés 2012. szeptember 17-én hozott határozatot, amelyben egyetértett a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállásban történő szabályozásáról szóló népi kezdeményezéssel. Másrészt az ENSZ nők elleni diszkrimináció felszámolásával foglalkozó bizottsága Magyarország 6. kormányzati jelentésével kapcsolatban 2007-ben készített záró észrevételeiben hívta fel az állam figyelmét, hogy dolgozzon ki külön törvényt a nők elleni családon belüli erőszakról.
(13.00)
Ennek a teljesítését is szolgálja az új Btk. a hozzátartozó bántalmazásának bűncselekményével történő kiegészítése. Harmadrészt az Európa Tanács 2011. április 7-én elfogadta a nőkkel szembeni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló, mérföldkőnek számító egyezményét.
A hozzátartozó bántalmazása tényállás az egyezmény rendelkezéseinek figyelembevételével kerül megalkotásra. A hozzátartozó bántalmazása tényállás súlyosabb szankciót helyez kilátásba egyes bűncselekmények hozzátartozó sérelmére történő elkövetése esetén, ezzel biztosítja, hogy az elkövető ne kerülhesse el az általánosnál szorosabb bizalmi viszonyt és kiszolgáltatott helyzetet kihasználó, bűncselekményt megvalósító magatartásának következményeit. A bűncselekmény speciális, passzív alanyainak köre - hozzátartozó, volt házastárs, volt élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám, gyámolt - indokolja leginkább egy külön büntetőjogi törvényi tényállás megalkotását, amelyet a jogalkotó azokra a társadalmi és szociális kapcsolatrendszerekre figyelemmel határozott meg, ahol a bűncselekmény tényleges fenyegetést jelent a házasság, a család és a gyermekek sérelmére.
Annak ellenére, hogy a családon belüli erőszak komplex társadalmi problémáját elsődlegesen társadalmi szinten kell kezelni - megfelelő tudatosságnövelő kampányokkal -, amiben civil szervezetek nagy segítséget jelenthetnek, a kormány az új büntetőjogi tényállás megalkotásával azt kívánja üzenni az elkövetőknek, hogy a jogalkotó nem tolerálja a rendezett családi viszonyokat támadó és aláásó cselekményeket. Mindamellett tudatosítani akarja a sértettekben, hogy igenis merjenek lépni és feljelentést tenni, mert enélkül nem tud segítséget nyújtani az állam.
A meghatározott sértetti kör speciális alanyain kívül a javaslat a bűncselekmény megvalósulásához feltételként határozza meg az együttélést. A javaslat szerint az is elegendő a bűncselekmény megállapíthatóságához, ha nem az elkövetéskor, hanem korábban élt együtt a sértett az elkövetővel. A bűncselekmény megvalósulásához szükséges feltétel továbbá a rendszeresen megvalósuló elkövetés. A javaslatban nem szerepel a magánindítvány annak ellenére, hogy a tényállás alapjául szolgáló cselekmények közül egyesek, például a könnyű testi sértés vagy tettleges becsületsértés alapesetben magánindítványhoz kötöttek, az új tényállás esetén annak speciális és súlyosabb jellegére tekintettel - hozzátartozói viszony, rendszeresség, elkövetéskori vagy korábbi együttélés - már anélkül is elindulhat az eljárás.
Nagyon fontos eleme a törvényjavaslatnak a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló ’96. évi XXXVIII. törvény módosítása, amely kétirányú. Egyrészt amennyiben a magyar bíróság a büntetőeljárás során kényszerintézkedést rendel el és a tárhelyszolgáltató külföldön letelepedett, akkor az eljárási jogsegély általános szabályainak alkalmazásával lehet a külföldi államtól kérni a kényszerintézkedés végrehajtását, illetve irányadó ez akkor is, ha a külföldi államtól érkezik a Magyarországon letelepedett tárhelyszolgáltatóval kapcsolatos ilyen megkeresés.
Az eljárási jogsegély részletesen szabályozott, a vonatkozó joganyag kisebb módosítása indokolt ebben az esetben csupán. A módosítás iránya másrészt, amennyiben a magyar bíróság jogerős ítéletében az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést rendeli el és a tárhelyszolgáltató külföldön letelepedett, akkor a magyar állam végrehajtási jogsegély keretében fordulhat a külföldi államhoz az intézkedés végrehajtása érdekében, illetve irányadó ez fordítva is. Erre tekintettel a végrehajtási jogsegélyre vonatkozó szabályok részletes kidolgozása indokolt a törvény megfelelő módosításával. Ahogy államtitkár úr is az expozéban említette, más büntetőjogi jogszabályok módosítása is indokolt, a korábbi jogszabályok által át nem vezetett vagy pontatlanul átvezetett módosításai miatt is.
Fontosabb módosítás még az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása, ugyanis ebben az esetben a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átadásáról szóló 128. § (1) bekezdése alapján a tanúsítványt a jogerős ítélet alapján a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró állítja ki. Nem rendelkezik azonban a törvény arról, hogy ki az illetékes a tanúsítvány kiállítására abban az esetben, amikor az elítélt a törvény 127. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a végrehajtó tagállamban tartózkodik. Ezt a hiányosságot igyekszik pótolni majd a módosítás.
A törvény módosításának indoka továbbá, hogy megteremtse az Európai Unióban és más tagállamban kiszabott pénzösszegről vagy eljárási költségről szóló tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának lehetőségét arra az esetre is, ha az adott cselekmény az Európai Unió más tagállamának joga alapján szabálysértésnek, a magyar jog szerint azonban bűncselekménynek minősül. A módosítás ugyanígy lehetővé teszi a jogi személlyel szembeni szabálysértés vagy bűncselekmény miatt, de nem büntetőeljárás során hozott, pénzbírságot kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását is.
Továbbá a módosításnak még egy fontos eleme, amit szintén idézett az expozéban államtitkár úr, a büntető törvénykönyvünk, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása, amely a katona új Btk. szerinti fogalmát a 2012. évi CCXXIII. törvény, az elfogadotthoz képest eltérően állapította meg. A javaslat ehhez képest a NAV hivatásos állományú tagját kivenné ebből a személyi körből, ezért mind a 2012. évi CCXXIIII. törvény, mind a Be. - a büntetőeljárásról szóló törvény - módosítása is szükséges.
Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
