DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő T/11105. számú törvényjavaslat hét büntető tárgyú jogszabály módosítását célozza. A módosítások egy része technikai és értelmezést könnyítő pontosításokat tartalmaz, valamint a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült problémák tisztázásához nyújt segítséget, ugyanakkor másik részük érdemi előrelépést jelent egyes fontos, hosszú ideje megoldásra váró kérdésekben.
Engedjék meg, hogy röviden néhány szót szóljak a törvényjavaslat fontosabb elemeiről.
A közvéleményt régóta foglalkoztatja a kapcsolaton belüli bántalmazás, a hozzátartozók egymás sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményeinek kérdése. A kormány kezdetektől fogva elkötelezett abban, és ezért kiemelt feladatának is tekinti, hogy megoldást találjon erre a sajnos a társadalom széles körét érintő problémára. Az állam felelősséget vállal állampolgáraiért, és ez a felelősségvállalás magában foglalja azt is, hogy védelmet nyújt azoknak a személyeknek, akiket az otthonukban a hozzátartozójuk részéről ér támadás.
Az elmúlt év őszén az Országgyűlés határozatot fogadott el arról, hogy a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállásban való szabályozása indokolt. A kormány a büntetőeljárásban eljáró hatóságokkal, az alapvető jogok biztosával és civil szervezetekkel történő több hónapos konzultációt követően dolgozta ki a “hozzátartozó bántalmazása” elnevezésű bűncselekmény törvényi tényállásának alapjait, amely az új büntető törvénykönyv kiegészítését teszi szükségessé.
A javaslatban szereplő új tényállás egyértelművé teszi, hogy a hozzátartozók közötti erőszak nem családi ügy, hanem súlyos bűncselekmény. A tényállás megalkotásával a kormány a nemzetközi szervezetek elvárásainak is eleget tud tenni. A tényállás a bűncselekmény jellegére tekintettel az általánoshoz képest szélesebb, speciális “hozzátartozó” fogalmat használ, mivel a Btk.-ban szereplő hozzátartozó fogalmát kiegészíti a volt házastárs, a volt élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám és gyámolt személyével.
A törvényjavaslat a bűncselekmény megvalósulásához feltételként határozza meg az együttélést, ugyanakkor nincs relevanciája annak, hogy az elkövetéskor vagy korábban élt együtt a sértett az elkövetővel.
A bűncselekmény megvalósulásához szükséges további feltétel a rendszeres elkövetés, amelynek azonos sértett sérelmére kell megvalósulnia a tényállás megállapíthatóságához.
A bűncselekmény elkövetési magatartásait a javasolt tényállás az új Btk.-ban már meglévő büntetőjogi tényállásokra történő hivatkozással határozza meg, ugyanakkor a sértett személyére és az elkövetés körülményeire tekintettel a tényállásban megjelölt bűncselekmények elkövetése szigorúbb büntetéssel, 3 évig, illetve 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel lesz fenyegetve.
Határozottan kijelenthetjük, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez az új szabályozás egy újabb lépésnek tekinthető e súlyos, a rendezett családi viszonyokat támadó és aláásó bűncselekmények elleni harcban. Azonban e küzdelem sikerességéhez elengedhetetlen a széles körű összefogás, társadalmi, tudományos, szakmai és politikai szinten egyaránt. A tudatosságnövelő kampányok és a sértettek bátorítása is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kormány hatékonyabban tudjon fellépni az elkövetőkkel szemben, és ebben a munkában a civilek segítségére és támogatására is feltétlenül számítunk.
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény módosítása a 2013. július 1-jével bevezetendő új jogintézmények, így az “elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele” kényszerintézkedés, illetve az “elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele” intézkedés tekintetében teremti meg a kölcsönös és gördülékeny jogsegélyforgalmat biztosító nemzetközi együttműködés alapjait.
Az új szabályok lehetővé teszik azt, hogy az elektronikus adatok ideiglenes vagy végleges eltávolítása érdekében a hazai hatóságok külföldre, a külföldi hatóságok pedig hazánkba irányuló eljárási vagy végrehajtási jogsegélyt kérjenek abban az esetben, ha a weboldalt más államban letelepedett tárhelyszolgáltató üzemelteti. A módosítás a jogsegély előterjesztéséhez és teljesítéséhez kapcsolódó együttműködést, hasonlóan az egyéb jogsegélyfajtákhoz, nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában is lehetővé teszi. Ez a rugalmas hozzáállás biztosítja, hogy az elektronikus adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló megkeresések olyan államok vonatkozásában is teljesíthetőek legyenek, amennyiben a megkeresés tartalmazza a szükséges adatokat és a jogsegély teljesítésének nincsenek törvényi akadályai, amelyekkel egyébként nincs bűnügyi jogsegélyegyezményünk.
A szabályozás alapkövét jelenti az Európa Tanácsnak a számítástechnikai bűnözésről szóló budapesti egyezménye, amely több mint egy évtizede elkötelezett harcot indított a napjainkban egyre terjedő, a virtuális világot átfogó és országhatárokat nem ismerő kiberbűnözés ellen.
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet érintő módosítás célszerűségi szempontok alapján új illetékességi szabályok meghatározásával bővíti a büntetés-végrehajtási bíró egyes feladatait, továbbá az elzárás és a közérdekű munka végrehajtására vonatkozó részletszabályokat pontosítja.
A törvényjavaslat az új Btk. által bevezetett rendelkezésekre tekintettel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosításával bővíti a nyilvántartásban kezelendő adatok körét, illetve az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében jogharmonizációs kötelezettségeinknek is eleget tesz, amelynek során meghatározza az Európai Unió más tagállamából érkező megkeresések esetében az adattovábbításra nyitva álló határidőket.
A gyakorlatban felmerült problémákra reagálva, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény tervezett módosítása egyrészt meghatározza, hogy a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása esetén, amennyiben az elítélt személy a végrehajtó tagállam területén tartózkodik, a büntetés-végrehajtási bíró feladata lesz annak a dokumentumnak a kiállítása, amely a másik tagállam általi végrehajtás alapjául fog szolgálni.
Másrészt megteremti az Európai Unió más tagállamában kiszabott pénzösszegről vagy eljárási költségről szóló tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának lehetőségét arra az esetre is, ha az adott cselekmény az Európai Unió más tagállamának joga alapján szabálysértésnek, a magyar jog szerint azonban bűncselekménynek minősül.
A törvényjavaslat egyebekben technikai jellegű pontosításokat tartalmaz, továbbá az új Btk., valamint a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását irányozza elő.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A fentebb ismertetett módosítások az érintett jogszabályok könnyebb alkalmazhatóságához járulnak hozzá, illetve választ jelentenek egyes, hosszabb ideje a társadalomban jelen lévő problémák hatékonyabb kezelésére, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
