ERTSEY KATALIN
ERTSEY KATALIN
ERTSEY KATALIN (független): Köszönöm szépen. Szeretnék kapcsolódni a testi sértésről szóló polémiához. Hiszen, ahogy említettem, a lelki versus testi sértést nem jól kezeli a javaslat. A másik gond a testi sértéssel kapcsolatban az, hogy a családon belüli erőszak ügyében az egyik igény a jogalkotó felé éppen az volt évtizedek óta, hogy akkor is büntethető legyen a bántalmazó, ha nem okoz úgymond testi sértést, vagyis nincs látlelet, nem folyik vér. Ismerős?
Itt fontos megjegyezni, hogy létezik erre a Btk.-ban megoldás. A bántalmazás hivatalos eljárásban, 301. § az eredményétől függetlenül bünteti, ha hivatalos személy eljárása során tettleg bántalmaz; méghozzá 1-től 5 évig terjedően, tehát nem is akárhogyan. Miért nem bátorkodik a kormány a hozzátartozó sérelmére rendszeresen elkövetett bántalmazást is bűncselekménynek minősíteni, annak úgymond eredményétől függetlenül? Ismerik azt az esetet, vagy ha nem ismerik, elmondom, amikor mindig csak pont annyira verik meg a feleséget vagy a gyereket, hogy ne tudjon látleletet produkálni. És itt jegyzem meg, milyen végtelenül méltatlan, hogy ugyan más ügyben, és nem idekeveredő ügyben, még a mentelmi bizottság elnöke is így fogalmaz, hogy nem tudott a hölgy látleletet produkálni.
Igen, milyen méltatlan és megalázó dolog az, hogy látleleteket kell ahhoz produkálni és megalázó procedúrán keresztülmenni, hogy valaki be tudja mutatni, hogy őt évtizedeken keresztül rendszeresen verik. És aki ezt csinálja, az pontosan tudja, hogy meddig kell úgy verni, hogy még ne látszódjon. Ez nagyon fontos különbségtétel, és szeretném, mivel a Btk.-ban benne van, ha ide lehetne emelni, meg lehetne oldani, akkor tegyük meg együtt, és emeljük be ezt a nagyon fontos követelést.
És még egy dolog: a családon belül a garázdaságot nem büntetik, mert az nem zavarta meg a köznyugalmat, ugye, ahogy a garázdaság definiálandó. És a család nyugalmát? És a sértettét?
Köszönöm szépen. (Dr. Schiffer András tapsol.)
