SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hálás feladat írásban előre leadott képviselőként utoljára felszólalni, hiszen az érvek nagy része, illetve a vélemények nagy része elhangzott itt már a korábbiak során. Én képviselőtársaimmal ellentétben sajnos nem tudom üdvözölni még a gesztust sem, én még gesztusnak sem tudom tekinteni ezt a javaslatot, amit most itt a kormány beterjesztett. Sajnos ezzel nem leszek népszerű, de azzal kell kezdenem, hogy szégyellje magát a kormány, szégyellje magát a minisztérium, hogy 8 hónap után ezzel tudtak előállni. Ez nem önálló tényállás, ez a családon belüli erőszak vagy hozzátartozók közötti erőszaknak nem önálló tényállássá tétele, ez mindössze egy minősített eset, amiről itt beszélünk, ezért ez - nem is tudom szavakkal illetni - azon túlmenően, hogy egy nagyon komoly visszalépés az eddigiekhez képest, a civilek javaslatát teljesen semmibe vevő, a mi korábbi javaslatunkat teljesen semmibe vevő, figyelmen kívül hagyó javaslat.
Üdvözlöm én is Halász Pálmát, a népi kezdeményezés elindítóját, és azt a személyt itt mögöttünk, akinek ez az egész ügy köszönhető, az, hogy mi itt erről tárgyalhatunk, mert bármennyire vagyunk néhányan országgyűlési képviselők, akik ezt az ügyet már több éve szorgalmazzuk, igazából neki és a mögötte álló százezer embernek köszönhető az, hogy egyáltalán itt erről tudunk beszélni. Halász Pálmával kell hogy egyetértsek sajnos, aki úgy fogalmazott, hogy ez a most előterjesztett javaslat azt jelenti, hogy a családon belüli erőszak ügye meghalt. Meghalt, tisztelt képviselőtársaim, nincs többet, úgy tűnik, hogy a kormány ezzel végleg lemondott arról, hogy ezt a problémát kezelje.
Tudom, hogy itt már belementünk korábban a szakmai érvekbe, illetve a szakmai javaslatokba. Mivel nem tudtam korábban hozzászólni a vitához, mégiscsak vissza kell hogy menjek egy kicsit az időben, és összefoglaljam azt, hogy mi is történt itt az elmúlt két évben.
(15.20)
Korábban egy kétperces felszólalásomban, amit Szabó Erika államtitkár még nem tudott végighallgatni, mert nem volt bent, de elmondtam Répássy Róbert államtitkár úrnak, hogy már 2010-ben felszólaltam azzal kapcsolatban, hogy legyen önálló büntetőjogi tényállás a családon belüli erőszak. Ugyanezt megtettük 2011-ben. Nem kaptunk érdemi választ. Akkor is azt a választ kaptuk, hogy ez a Btk. már kezeli ezt az ügyet, nem kell ezt jobban kezelni, mert a probléma vagy nem létezik, vagy erre megoldást kínál. Sajnos ezzel a most benyújtott javaslattal is azt látjuk, hogy ezen hozzáállásuk semmit nem változott, hiszen érdemben nem módosítottak ezen a javaslaton.
2012-ben, tavaly szeptemberben a népi kezdeményezés tárgyalásánál ki is jött, egyértelművé vált az, hogy a kormánypárti képviselők hogyan is állnak ehhez a kérdéshez. Megjegyzem egyébként, hogy a Fidesz-KDNP 260 fős frakciójából a Fideszből most körülbelül 10-en vannak itt, a KDNP-ből senki nem volt jelen eddig a vitán. Ez is mutatja azt, hogy mennyire foglalkoznak önök ezzel a problémával, amely több százezer nőt érint, sem kétperces hozzászólással, sem normál felszólalással nem tették világossá a véleményüket ezzel a témával kapcsolatban. Ugye, Varga István képviselőtársam és más fideszes, KDNP-s képviselők is sajnos világossá tették itt szeptemberben, hogy a nők elsődleges feladata a szülés, és ha majd ennek a feladatnak eleget tettek, szültek négy-öt gyereket, akkor esetleg majd elmehetnek dolgozni. (Czunyiné dr. Bertalan Judit: Nem erről szól a javaslat! - Moraj a Fidesz soraiban.) Kedves Czunyiné, ha nem erről szól, akkor nyomjon egy kétpercest, és mondja el, mi a véleménye erről a vitáról, mert azt még nem hallottuk. Azt még nem hallottuk, hogy hogyan fogja ön szerint kezelni a családon belüli erőszak problémáját ez a silány, semmitmondó javaslat, amit most önök ide, elénk tettek.
Ennek a botrányos vitának köszönhetően Balog Zoltán miniszter úr, érezvén, hogy ez most már kezd roppant kínossá válni a kormány számára, elhívta Halász Pálmát, elhívott engem, elhívott néhány képviselőt egy tárgyalásra, hogy bejelentse, összeállít, összehív egy bizottságot, egy civilekből és szakértőkből álló bizottságot, hogy ő majd megoldja ezt a problémát. Halász Pálma vezetésével egyébként össze is állt az a civilekből álló bizottság, és Halász Pálma vezetésével komoly javaslatokat tettek ennek a problémának a kezelésére. Balog Zoltán azt ígérte, hogy december végéig benyújtják ezt a törvénymódosító javaslatot. Mi vártunk, nem történt semmi, miközben egyébként láttuk, milyen irányban megy a gondolkodás, és pontosan olyan irányban ment a gondolkodás, mert láttunk tervezeteket, amelyek már beemelték a lelki bántalmazást, beemelték a gazdasági kizsákmányolást. Miután nem történt januárban semmi, én januárban kiálltam, és benyújtottuk a saját javaslatunkat ezzel kapcsolatban, amelyben már szerepelt a lelki bántalmazás, szerepelt a gazdasági kizsákmányolás, ami szerintünk egyébként egy kodifikálható, jól körüljárható folyamat.
Azután, nem tudom, a kormány szándékosan játszott-e arra, hogy ez az ügy majd elhal, vagy valahogy mégiscsak kikerül a közbeszédből, ahányszor megkérdeztem, megkérdeztük többen azt, hogy hol van ez a módosító javaslat, a kormány mindig azt válaszolta, hogy a civilek nem tudnak megegyezni, ezért sajnos késik ez az egész. Úgy tűnik, most a civileket megint csak teljesen megkerülve nyújtották be, és megint csak azért, amiért szeptemberben előkerült ez az ügy, mert az önök volt képviselőtársa, Balogh József már megint nagyon kínos helyzetbe hozta önöket. Azt, hogy Lázár János erre még azt mondja, hogy egyébként a családon belüli erőszak ügye vagy az, hogy önök egyébként mit csinálnak, hogyan bánnak a házastársukkal, hozzátartozóikkal otthon, az magánügy, azt már nem is minősíteném, mint ahogyan azt sem minősíteném, hogy Daher Pierre képviselőtársuk ügye tegnap a Ház elé került, és Rubovszky György KDNP-s képviselő egészen odáig ment, hogy nemhogy bántalmazás nem történt, hanem ők megvizsgálták az ügyet, és kiderült, tulajdonképpen a nő volt a hibás, aki panaszt tett, hiszen nem akarta elhagyni Daher Pierre irodáját, ezért Daher Pierre kénytelen volt a karjánál fogva megragadni ezt a hölgyet és kivezetni. (Zaj a Fidesz soraiban.) Meg lehet nézni a jegyzőkönyvben, ezt mondta. Tehát az önök elmondásából megint csak az tűnik ki, hogy itt tulajdonképpen a nő a hibás azért, amiért a karjánál fogva ki kellett vezetni a teremből. Mi kértük a miniszterelnök urat is, hogy adjon választ erre, adjon világos mondást arra, hogy tulajdonképpen mi az önök hozzáállása, hogyan kívánják orvosolni ezt a problémát, egyáltalán kívánnak-e segíteni annak a több százezer magyar nőnek, a több tízezer gyereknek, akik áldozatul esnek a családon belüli erőszaknak mindennap, minden évben.
Ezzel a most benyújtott törvényjavaslattal - már nem akarom itt boncolgatni, mert MSZP-s, LMP-s képviselőtársaim is elmondták a szakmai részét, hogy mi az, ami hiányzik belőle - pont az a gond, hogy csak a probléma gyökerét nem kezeli. Mi volt eddig a gond? Nem az volt eddig a gond, hogy a Btk.-ban nem szerepelt a testi sértés, nem szerepelt a becsületsértés, hanem az, hogy ezt nem lehetett bizonyítani. Önök ezt a problémát nem is érintik ebben a most itt lévő javaslatban. Az, hogy nincs benne a testi sértés, Lendvai képviselőtársam elmondta itt a lemezek összetörése kapcsán és egyéb példák kapcsán, vagy azt, hogy a vacsorát mondjuk mindennap összetöri valaki, üvöltözve a házastársával, vagy azt, hogy ezt egy gyerek végignézi, ennek milyen testi nyomai vannak, a rendőr nem fog kimenni. Eddig is az volt a baj, hogy a rendőr nem tudott eljárni a létező Btk.-tényállás alapján, mert hiába hívták ki, azt mondták - ugye, ez is többször elhangzott -, ha nem folyik vér, akkor ők nem mennek ki. Most sem fogják tudni ezt másképpen bizonyítani. Az, hogy most szigorítják a problémát, megint egy teljes mellélövés, megint egy árnyékra vetődés. Hogy nagyon egyszerűen fogalmazzak: nem az a baj, tisztelt képviselőtársaim, hogy túl sokáig ül börtönben valaki a családon belüli erőszak elkövetése miatt, vagy túl későn jön ki, hanem az, hogy be sem megy, és ez a probléma fenn fog állni a jövőben is, ha ezt a javaslatot így elfogadják. Nagyon sajnáltam egyébként.
Ezt hadd jegyezzem még meg: az emberi jogi bizottságnak nemrég létrejött egy női esélyegyenlőséggel foglalkozó albizottsága, amelyik egy olyan szakértőt hívott meg a családon belüli erőszakkal foglalkozó ülésére, aki semmi másról nem beszélt, vagy főleg arról beszélt, hogy milyen sok női elkövetője van a családon belüli erőszaknak. Tisztelt képviselőtársaim, azt hiszem, nem lehet ennyire megalázni a magyar nőket, nem lehet ennyire megalázni a magyar gyerekeket, a magyar áldozatokat, hogy őket tesszük felelőssé azért, hogy tulajdonképpen az esetek nagy százalékában ők követik el az erőszakos bűncselekményt. Én ezt az ő nevükben is kikérem magamnak!
Tényleg nem szeretnék belemenni abba, hogy mi a baj, mert elhangzott az, hogy nincs benne a lelki bántalmazás, nincs benne a gazdasági kizsákmányolás. Önök olyan szerencsés helyzetben vannak, tisztelt képviselőtársaim, hogy valószínűleg nem is tapasztalták, és nem is fogják tapasztalni soha, hogy mit jelent a gazdasági kizsákmányolás, vagy mit jelent az, hogyha van egy olyan hozzátartozójuk, egy olyan családtagjuk, aki az utolsó fillérig elveszi önöktől, mondjuk, a fizetésüket, és mit tesznek abban az esetben, hogy egy orvoshoz nem tudnak elmenni, a gyereket nem tudják elvinni adott esetben óvodába, iskolába. Ezt értsék meg, ne a saját családi hátterükből induljanak ki, hanem képzeljék bele magukat az olyan nők, az olyan családok helyzetébe, akik nem olyan szerencsések, mint önök, akik nem tudnak úgy kiállni saját magukért, mint ahogyan önök kiállnak, de ez az önök véleményével ellentétben nem az ő hibájuk, viszont nekünk, jogalkotóknak kötelességünk, feladatunk megvédeni ezeket az embereket.
Ha ez a törvényjavaslat így megy át, akkor megint csak magukra hagyjuk azt a több százezer magyar nőt, azt a több százezer magyar gyereket, akik önökre számítanak, akik az önök segítségére számítanak, hogy nagyon sok év elteltével végre érdemben kezeljük ezt a problémát. De ezt már többször elmondtuk korábban is, hogy önmagában ez a módosító javaslat, még hogyha jól is lenne megfogalmazva, nem kezelheti az egész problémarendszert, merthogy itt egy rendszerszintű problémáról van szó. Ezek a bántalmazó férfiak - igen, nyilván minimális százalékban vannak nők is -, többségükben ezek a bántalmazó emberek elszigetelten nem tudnák végrehajtani ezeket a bántalmazásokat, hogyha a rendszer megakadályozná őket ebben.
(15.30)
De sajnos amikor azt látjuk, hogy a jelzőrendszer nem működik, hogy az oktatásban nem teszünk erőfeszítéseket arra, hogy kiküszöböljük ezt a gondolkodást a gyerekek fejéből, hogy megszüntessük a bántalmazást, amikor több évtizedekig elhúzódó büntetőperekkel kell küzdeniük a bántalmazott nőknek, kb. a rendszer arra játszva, hogy majd kifáradnak, elfáradnak, és majd visszalépnek az ilyen büntetőeljárásoktól, akkor ez a probléma nem fog megváltozni, tisztelt képviselőtársaim. A Btk. módosítása csak az első lépés, de nem az ilyen módosítása, hanem az érdemi módosítása.
Van egy úgynevezett isztambuli egyezmény, a CAHVIO-egyezmény, amit 26 ország írt alá eddig, többek között egyébként Törökország is. Ebben benne van a családon belüli erőszak definíciója, ami itt hiányzik nekünk fájóan még mindig. Ebben benne van a testi bántalmazáson túlmenően a lelki bántalmazás és a gazdasági kizsákmányolás is. Tisztelt Képviselőtársaim! 26 ország csatlakozott ehhez az egyezményhez. Kérem önöket, kérem a kormánypártiakat, hogy nézzék meg ezt az egyezményt, és csatlakozzunk mi is ehhez, mert akkor tudjuk rendszerszinten kezelni ezt a problémát.
A Btk.-ra visszatérve: itt januárban, illetve a tegnapi napon is újra benyújtottunk egy önálló indítványt, amiben javasoljuk, hogy hogy lehet ezt most itt magyar szinten kezelni. Kérem azt, hogy ne ezt a most benyújtott, civilekkel nem egyeztetett, társadalmi vitára nem bocsátott javaslatot fogadjuk el, hanem nézzék meg az ellenzéki módosítókat, és gondolják meg, hogy van-e értelme egy látszatintézkedésnek, vagy hogy önök valóban segíteni szeretnének-e annak a több százezer magyar nőnek, gyermeknek, fogyatékkal élőnek, idős embernek, akik a családon belüli erőszak áldozatává válnak nap mint nap.
Köszönöm. (Taps az MSZP és a függetlenek padsoraiból.)
