DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Enyém a szó? Nem hangzott el a kulcsszó elnök úr, hogy öné a szó. (Derültség a Jobbik padsoraiban.) Köszönöm szépen a megtisztelő lehetőséget.
Rögtön önhöz fordulnék, elnök úr, mint eredendően magyartanárhoz: találjon ki nekünk valamit, hogy mit lehetne ide beírni a pénzügyi konglomerátumok helyett. Ez az idegen szó, hogy konglomerátum, egy magyar törvényjavaslatban szerintem idegen, úgyhogy elnöki munkája mellett, ha tud egy jó javaslatot, köszönettel venném. (Derültség a Jobbik padsoraiban.) S mondom még egyszer, élek a megtisztelő lehetőséggel. A legutóbbi együttműködésünk nem volt ilyen sikeres, legalábbis az én részemről.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat a pénzügyi, nem találok én sem más szót, konglomerátumok (Derültség.) vagy összeállások - azért kértem a magyartanári segítséget - kiegészítő felügyeletéről egyértelműen a pénzügyi válság terméke. Ez egy kikényszerített szabályozás, pótlólagos szabályozás mind az Európai Unióban, mind a magyar törvényhozás részéről.
Anélkül, hogy részletesebben belemennék szocialista képviselőként a tőkés rendszer rendszerkritikájába, alapvetően erről van szó. Tehát a tőkés piacgazdaság működési zavarai okozták a 2008-as pénzügyi válságot, és ez a válság kényszerítette ki ezt a felügyeleti rendszerbeli szigorítást vagy egyáltalán kiterjesztését az ellenőrzésnek, holott aki műszaki területen járatos, mint jogászként Aradszki képviselő úr is, tudja, hogy a minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás nem ugyanaz.
(14.40)
Tehát bele ellenőrizni valamibe a minőséget, nagyon nehéz, ha a folyamatok nincsenek úgy szabályozva, ami talán nagyobb garanciát ad a garantált minőség elérésére. A cél tehát alapvetően a pénzügyi rendszer jó működése, lehetőleg kikerülendő az ilyen válság idején előkerülő problémákat, csontvázakat, mint amit a fertőzött pénzpiaci termékek jelentettek az Egyesült Államokból kiindulva. Európa is jelentős mértékben kárát látta ennek, Magyarország nemkülönben. A 2008-2009-es évünket ez vitte el. Tehát igazából azt hiszem, hogy nagyon helyénvaló, hogy ez az előterjesztés idekerült a magyar parlament elé.
Az előterjesztés célja tehát, hogy egységet teremtsen a jelenleg széttagolt szabályozás tekintetében, és mind tartalmilag, mind formailag egybeépítsen három szabályozást: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi XL. törvényt, vagyis a biztosítási törvényt. Ezek együtt a pénzügyi konglomerátumok, ha együttműködnek, bár ezekből kettő elegendő, ahogy helyesen hangzott el a képviselőtársam prezentációjában. Ezekből már kettő is pénzügyi együttműködést, konglomerátumot jelent. Tehát ezeknek a kiegészítő felügyeletét értelemszerűen szükséges megoldani.
A törvényjavaslat tartalmi lényege, hogy a pénzügyi konglomerátumok szabályozása, ami uniós szinten is különös jelentőséggel bír… - mert ahogy elhangzott, onnan jönnek a nagyfiúk, ott mozognak a nagyfiúk és a még nagyobb fiúk Amerikában vannak. Itt jegyezném meg egy európai hitelminősítő szükségességét, hogy ne csak rólunk mondják meg, értve alatta egész Európát, hogy milyen az egyes országok pénzügyi helyzete, hanem célszerű lenne jelen szabályozás szükségességéből is okulva egy európai hitelminősítő, amivel elkerülhetők lennének azok a problémák, hogy mások mondják meg rólunk, hogy milyenek is vagyunk. Tehát fontos ez az előterjesztés, mert a speciális pénzügyi szektor, speciális csoportok hatalmas méreteket tudnak ölteni, sokszor több országon is átível a tevékenységük, és így jelentős kockázatot hordozhatnak magukban, különösen, ha a folyamatos működésük nincs megfelelően kontrollálva jogszabályok hiányában. Emiatt a sokat emlegetett prudenciának, világos működésnek tehát a felügyelet területén feltétlenül eleget kell tenni.
A pénzügyi konglomerátumok ellenőrzése speciális abból a szempontból is, hogy egyrészről a csoportot több különböző tevékenységet ellátó pénzügyi ágazatbeli szolgáltató alkotja, alkothatja, legalább egy biztosító és egy hitelintézet, vagy egy befektetési vállalkozás, vagy ezekből bármelyik kettő, amelyek kapcsán nem elegendő a szakágankénti felügyelet megoldása, hanem ezek együttműködésének egészére kiterjedő pótlólagos tartalmú felügyeletre is szükség van, vagyis kiegészítő felügyeletre is egyértelmű az igény, a pénzügyi válság ennek a szükségességét megmutatta.
Másrészt szeretném kiemelni, hogy a jellemzően több európai tagállami érintettség miatt több felügyeleti hatóság lesz a felügyelet ellátása során is érintett. Ezért is szükséges egy összehangolt szabályozás. Mindez természetesen azt kell hogy jelentse, hogy egy felügyeleti hatóság lesz felelős a kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásáért, azonban az adatszolgáltatás terén és egyes döntési kérdésekben a többi érintett szakmai felügyeleti hatóság is szerepkörrel fog bírni vagy bír.
A törvényjavaslat rögzíti a pénzügyi konglomerátum meghatározásának feltételeit, kritériumait. Tartalmazza, rögzíti a mentesítési lehetőségeket is. Noha elvileg nem tudok egyetérteni egyetlen jobbikos politikussal sem, de itt a szakmai érv valóban helytálló, hogy a mentességi kritériumok azért nincsenek kidolgozva. Tehát amikor szubjektíven dönthet egy… (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Most akkor egyetértünk, vagy nem értünk egyet?) Szakmailag, szakmai kérdésben, hogy ez nyitott marad. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Tanulásról szó sincs, pusztán azt mutatja, hogy a vizsgált problémának van egy objektív része, amit a törvény szubjektíven old meg. Ezt én sem tartom kellően rendezettnek. Ezt az előterjesztőnek mondom, hogy itt lehetne még haladni, mert ha ilyen súlyos érdekeket érintő kérdések szubjektív alapon is elbírálhatóak, akkor nem értve egyet a Jobbikkal természetesen semmiben, de elismerve, hogy ez egy létező szakmai kérdés, azért javaslom, hogy ezzel foglalkozzunk.
A törvényjavaslat előírja a pénzügyi konglomerátumok kötelezettségeit, a konglomerátumszintű belső kontrollrendszer működtetését, a kockázatkezelés és a tőkemegfelelés tekintetében egyaránt. Úgy gondolom, itt van az a rendkívüli jelentőségű, európai szintű együttműködés, hogy ne lehessen az országhatárok alapján eltakarni egy-egy pénzügyi vállalkozás, jelen esetben konglomerátum valódi kockázati mértékét, illetve a tőkemegfelelési képességét. Magyarul: ne jelentsen ugyanaz a tevékenység egyik országban nagyobb kockázatot, mint a másikban.
Tartalmazza helyesen az előterjesztés a kiegészítő felügyelet lényegét érintően a csoportszintű prudens működés felügyeletének szabályozását, ennek keretében a kockázati koncentráció, a csoporton belüli ügyletek szabályozása, a tőkemegfelelés, a belső kontrollrendszer és a kockázatkezelés felügyeletét érintő szabályozást is. Tartalmazza továbbá, hogy a kiegészítő felügyelet koordinátorként eljáró PSZÁF feladatai és együttműködési kötelezettségei mire terjednek ki.
Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételünk, hogy az előterjesztés erősíti a magyar jogszabályi környezet átláthatóságát, hatásosságát a pénzügyi terület felügyeletét illetően. Továbbá segíti a meglátásunk szerint szükséges európai uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését, ebben további biztosítékok vannak a magyar pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozóan. Az, hogy a törvényjavaslat erősíti a PSZÁF felügyeleti jogosítványait, úgy gondoljuk, helyes és szükséges. Ugyanakkor a szubjektív mérlegelési lehetőségeket véleményünk szerint ki kell iktatni, és oda is objektív kritériumokat kell megfogalmazni.
Mindezek figyelembevételével az MSZP támogatja a törvényjavaslat előterjesztését és elfogadását. Köszönöm, elnök úr.
