BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szólás lehetőségét, és folytatom akkor azzal, hisz két jobbikos képviselőtársam nagy elánnal megjegyezte azt, hogy milyen az ellenőrzések száma és rendszere. Szeretném elmondani, amit elmondtam már a vezérszónoklatomban is, hogy az ellenőrzési rendszer egyik fontos eleme a Számvevőszék; egyik fontos eleme: elsősorban a parlament, a törvényhozás ellenőrző szerve. Hadd mondjam el önöknek, hogy ezenkívül a kormánynak is van számtalan ellenőrző szerve, amely a közpénzeket felügyeli, többek közt a Kehi, aztán a Kincstár, azonkívül a tulajdonos, ha állami cégről van szó - legyen az önkormányzat vagy maga az állam -, van belső ellenőrzés, aztán van könyvvizsgáló, és akkor el szeretném mondani, hogy van még adóhatóság, amely szintén ellenőriz, és vannak különböző kormányhivatalok, amelyek ellenőrzéssel foglalkoznak. Nem tudom, mondtam-e a belső ellenőrzést.
Tehát az ellenőrzés rendszere nem egy ellenőrző szerv, tehát azt elvárni, tisztelt Nyikos képviselő úr, elnök úr, hogy a Számvevőszék oldjon meg minden ellenőrzést, ez vonatkozik az LMP-sekre is - kérem, azt azért tegyük már lehetővé, hogy a törvényi feladatokat kérjük tőlük számon, és úgy gondolom, ebben nem voltam elfogult, sőt igyekszem igen szakmai módon és szakmai autentikussággal megfogalmazni vélekedésemet. Szóval, van számtalan közpénzzel foglalatoskodó ellenőrző szerv, és tudja, ha már az önkormányzatokról beszélünk, én nem tudom, hogy ez másutt hol szokás, de személy szerint a képviselő-testület minden évben helyi rendeletet készít akár a zárszámadásról, akár a költségvetésről. Ezt közszemlére tesszük, és kétévenként, majd négyévenként minden család otthon megkapja a zárszámadásunkat, és ismeri a közpénzek elköltését. Úgyhogy nem tudom, milyen gyakorlat van az ön kerületében vagy az ön lakhelye tájékán, de nálunk otthon mindenki megkapja.
Úgy gondolom, nagyon fontos az az ellenőrző és közpénzekre felügyelő közvélemény, ami a helyi lakosságot és a magyar állampolgárt jelenti. Nekik kell tudnunk megfelelni nekünk is, önnek is és minden önkormányzatnak, sőt minden közpénzzel gazdálkodónak. Úgy gondolom, hogy a törvényt kifogásolta, de azt már elöljáróban is elmondtam, hogy a törvényt most ne vitassuk. Úgy gondolom, fontos lépést tett előre a törvényalkotás akkor, amikor elsőként a közpénzek ellenőrzésére vonatkozó törvényt megalkotta az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos törvény kapcsán, és ez a komoly szándék tényleg a kormány és a parlamenti többség részéről eltökéltség volt a közpénzek védelme ügyében.
Szeretnék még egy dolgot mondani, hogy tisztelt képviselőtársam, Nyikos képviselő úr - önt szólítom meg ismételten - egy kicsit mintha lemaradt volna. Szóval, amikor a laptopot lapozgatja, akkor nézze már meg a kormányrendeletek dolgát is, hisz 2012-ben a kormány pont az ÁSZ vélekedése és szakmai tanácsa kapcsán elrendelte egy kormányhatározatban - és készül a törvény - az eredményszemléletű új számviteli, államháztartási törvény készítését. Tehát 2012-ben a kormány határozott erről a kérdésről, és eredményszemléletű, ezt ön is, nagyon helyen és nagyon bölcsen, nagyon szakmai módon szorgalmazta. Tehát ebben 2012-ben előrelépés történt, és az ÁSZ vélekedése és véleménye, sőt tanácsa kapcsán, törvény-előkészítő munkája kapcsán látott hozzá a kormány ehhez a fontos munkához, és alkotta meg a 2012. évi kormányrendeletei közt az új államháztartási és új államszámviteli törvény megalkotásáról szóló kormányhatározatát.
Mondok még egy-két dolgot: a közvagyon kérdése. Nagyon fontos kérdés a közvagyon kérdése. Mert ugye, van cash és van vagyon. A vagyonnál sokszor leragad a vélekedés is, és szeretném helyére tenni, hogy én hogy gondolkodom - mármint a saját gondolkodásomat is elmondani önöknek -, hogy a közvagyonnal való gazdálkodás nem csak a teljes körű nyilvántartást jelenti. Nem, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, a vagyonnal való gondoskodás, a megőrzése, a jó gazda módjára való törődés legalább olyan fontos szempont, mint a teljes körű nyilvántartás. Természetesen első lépés a teljes körű nyilvántartás, a következő pedig a jó gazda módjára való gondoskodás, hisz közvagyonról van szó, legyen az akár gazdasági társaságban, akár önkormányzati cégben, akár önkormányzatoknál, akár az államnál vagy annak valamely szervénél, intézményénél, költségvetési alrendszerénél.
El szeretném mondani azt is, hogy nagyon bölcs megállapítást tett az elmúlt évben az önkormányzatok vagyongazdálkodására vonatkozóan is az Állami Számvevőszék - ezt a jelentéseiből olvastam ki -, amikor is fölhívta a kormány és a tisztelt Ház figyelmét, személy szerint az enyémet is, hogy óriási gond az, hogy az állami vagyon, a közvagyon leértékelődik azzal, megvalósul egy beruházás, egy beszerzés kapcsán, utána pedig nincs karbantartva, nincs felújítva.
(12.10)
Magyarul, hogy teljesen tárgyszerű legyek, nincs amortizációs költség az állami költséghelyeken, amely az állomány teljes leromlását idézi elő, magyarul: építünk, tönkremegy, építünk, tönkremegy. Ezek nagyon nagy gondot és problémát jelentenek, ugyanis az állami vagyon, a közvagyon leértékelődik azzal, hogy nincs karbantartva, felújítva, és a megfelelő védelmi intézkedéseket nem tesszük meg vele kapcsolatban.
Elmondom azt, hogy korábban már az Állami Számvevőszék elnöke is, az Állami Számvevőszék ellenőrizte a városomat ott, ahol én szolgálok. Ott is szóvá tette a vagyongazdálkodás kérdéskörét, és megerősített abban a praxisban, hogy ahol lehet - és most érdekes dolgot mondok valószínűleg, mert nem biztos, hogy gyakorlat különben az önkormányzati szakmában és területen -, ahol mondjuk, egy önkormányzat egy szociális bérlakásnál bérbe adja az ingatlant, vagy egy gazdasági társaságánál kezeli azt a közvagyont, amely a településé, vagy vízművagyonnál, ott igenis a bérleti díj, a bérbeadás bevétele felújítási alapot képez. Ha ezt a költségvetésben helyben alapként kezelem, és nem engedem a költségvetés bevételei közt felhasználni, akkor ez akkumulált forrás, amely lehetőséget ad arra, hogy ezekről a vagyontárgyakról megfelelő műszaki színvonalon gondoskodhassunk, mégpedig a vagyon megőrzése oldaláról.
Mondok konkrét példát: az önkormányzati lakások ár- és díjbevétele, ezenkívül a költségei, annak az egyenlegéből van pozitív szaldó, alapszerűen kezeljük, és nem nyúlhatunk hozzá másképp. A közművagyonnál, a víz- és csatornavagyonnál a bérleti díj amortizációs költség, amelyet szintén alapszerűen kezelünk, és csakis arra a közvagyonra lehet fordítani. Ez régen nem így volt, és ezért robbannak fel és tűnnek el a közművagyonok a települések alatt, mert senki sem újítja fel. Nagyon fontos kérdésről van szó. Aztán a hulladéklerakó-telep, ahol szintén lehet a költségek között bérleti díjat elszámolni a tulajdonos településeknek, visszakapják alapszerűen, annak a vagyontárgynak a felújítására fordíthatja. Tehát vannak technikák. Iszonyú nagy teher lenne az amortizációs költség képzése az állami költségvetés rendszerében, de meg kell kezdeni a tudatos vagyongazdálkodás ebbéli aspektusait is.
Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy ha nem akar csak beruházni és utána bontani, nem akar hűtlen lenni a közvagyonnal, akkor igenis települési szinten és minden állami intézmény szintjén is el kell kezdeni a költségvetésben az amortizációs költség, azaz a felújítási alap képzését. Egyébként az össz zusammen települési vagyontárgyakra minden évben rezerválunk, és nem lehet másra fordítani, csak a vagyontárgyak állagának a megóvására bizonyos összeget, és ezt is alapszerűen kezeljük, úgyhogy ténylegesen fontos, amit Nyikos elnök úr is emlegetett e tekintetben és az Állami Számvevőszék elnöke is.
Vannak még kérdések, amelyeket szívesen elmondanék, azt hiszem, van még annyi időm, hogy hozzálássak ahhoz, mégpedig az önkormányzatok eladósodottsága. Úgy gondolom, mint a Nemzeti Bank elnökének is tükröt tartott a Számvevőszék az orra elé, akkor elkezdte a tükröt bírálni, ugyanakkor nem a tükörben volt a hiba, hanem benne, aki nézte a tükröt. Szóval, amikor tükröt tartanak az ember elé, előfordulhat, hogy a tükröt bírálja, de nem a tükröt kell bírálni, hanem azt, hogy tényleg követtem el hibát, vagy sem.
Tisztelt volt szocialista-liberális kormánytagok, úgy gondolom, egy kicsit lapozzanak vissza a történelemben. Az biztos, és a Számvevőszék jelentéséből is megállapítható - az én jegyzetem 2. oldalán van ennek részletezése -, nagyon körültekintő volt az Állami Számvevőszék önkormányzatok gazdálkodásáról kialakított véleménye kapcsán is, hogy a fő pénzügyi kockázatokat mi jelenti. Ezért fontos, amikor a kockázatokat elemzik a Számvevőszéknél. Megállapította az Állami Számvevőszék, hogy fő pénzügyi kockázatot jelent a működési költség. Alul voltak dimenzionálva, rosszul fizették. Emlékeznek rá? Kiszárítottak minket, ezért került sor aztán eladásokra az ingatlanok tekintetében, és ezért próbált esetleg hitelből működési költséget is reparálni, azaz biztosítani az önkormányzat.
De el kell mondani azt is, hogy a működési költség nagyon sikamlós terület, mert ha többet költ a szükségesnél a közpénzből a működési költségre, megette a fene, és szintén eladósodik. Szóval helyben is van döntés, kompetencia is egyébként, a tisztelt Ház, a parlament és a költségvetés oldaláról. Na, nem megyek bele részleteibe, de beszélek a felhalmozási költségekről. Például ha valaki felhalmoz, az beruház, de nem tudja fenntartani. Következik a működésben való eladósodottság. Szóval, vannak presztízsberuházások alkalmasint, ezért kell higgadtan, nyugodtan, előre megtervezetten beruházni, hisz a felhalmozási költségvetési tételek alkalmasint tönkreverhetik majd később egy hurráoptimizmussal megvalósított beruházásnál, amit nem tud majd fenntartani az önkormányzat a működés oldaláról. A nemfizetésről most nem beszélek, mert nagyon sommásan megállapította a Számvevőszék, hogy a pénzügyi kockázatokba a nemfizetés is beletartozik oda-vissza, tehát ha ő nem fizet vagy neki nem fizetik az adót a társai.
A gazdasági társaságok működése kapcsán jelentkező helyzetek és gondok. Gondoljunk csak a fővárosra, a BKV-ra. Ugye? Mekkora gazdasági kockázatot jelent az önkormányzatnak, hogy a BKV hűtlenül gazdálkodott - az ÁSZ-jelentés egyes megjegyzései kapcsán. Szóval én úgy gondolom, az önkormányzatok eladósodottsága több körültekintést és úgymond figyelmességet igényel, tisztelt Boldvai képviselőtársam. A lelkiismeretükkel számoljanak el: amikor 2002-ben kormányra kerültek, a béremeléssel annak a kisvárosnak, ahol én élek, félmilliárd működési hiányt produkáltak a költségvetésben 2003-ra. Félmilliárdot! Onnan kellett felállni.
Nagyon fontos kérdés, kérem, az önkormányzatoknál a ténylegesen kötelező és az önként vállalt feladatok problematikája. Erre többször rávilágított a Számvevőszék elnöke és a Számvevőszék. Ezek nagyon fontos, sikamlós területek lehetnek az önkormányzati gazdálkodásban. Ha nem megfontoltan választják ki a nem kötelező feladatok vállalását, az komoly gazdasági problémákat generálhat. Tehát van helyi kompetencia és döntési felelősség az önkormányzatok eladósodottságában, de generálta, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, ez pedig több jelentésben benne van, a szocialista-liberális kormányzás. Generálta.
Elmondom konkrétan, mire gondolok pontosan. Úgy biztosították az önkormányzatok finanszírozását a kötelező feladatokhoz, hogy az kevés volt, tehát a helyi bevételek és a kötelező feladatok kiadásainak szaldója negatív volt és nem pozitív, hisz pozitívnak kellett volna lenni ahhoz, hogy ebből a pozitív szaldóból az uniós támogatásokhoz forrást akkumuláljon. Ezt annullálták annak idején Boldvai úrék, eléggé el nem ítélhető módon, és ezáltal hitelre kényszerítették az önkormányzatokat.
Azt meg már butaság mondani a kedves Boldvai úrnak Békés megyéről, mert ott élek és tudom, ismerem a gazdálkodását, amiket mondott, az nem igaz. Vagy ha nem ért valamihez, akkor inkább ne szóljon róla. Az meg egy felelős pénzügyi gazdálkodás, tisztelt Boldvai képviselő úr, hogy ha valaki pályázik valamire, kötelezettséget vállal, önök nem adtak hozzá önerőt, felvett hitelt, mert nem mondhatta a városának, falujának, hogy nem fog beruházni és nem fog fejlődni, hisz uniós források ott voltak, felvett hitelt, és amíg ezt nem használta fel, de kötelezettségvállalása volt, felelősen betétbe helyezte. Ezt el lehet mondani, ez felelős gazdálkodás, semmi egyéb, nem kalmárkodás, nem kufárkodás. Persze ezeknek a hiteleknek megvoltak a maguk kockázatai. Fel is hívták a figyelmünket, sőt amikor arról volt szó, hogy ezt a kérdést megvizsgálták 67 településnél, akkor különböző intézkedési terveket követelt meg. Nekem csak annyi volt a gondom, hogy magasabb összegű kockázati alapot kellett képezni a városunkban - üsse kő, volt különben is tartalékunk, úgyhogy semmi gondot nem jelentett. Megemeltük a Számvevőszék tanácsa szerint a kockázati tartalékot a költségvetésünkben, pontosan a hitelek kapcsán. Úgyhogy még mielőtt feketére festenénk az önkormányzatokat, és azt mondanánk, ahogy áperte Boldvai úr mondta, hogy eladósodtak és ők a felelősök, ez a mutogatás időszaka, és nem a mutiban vagyunk, úgyhogy ne mutogassunk összevissza.
Azt hiszem, a legfontosabbakat elmondtam. Köszönöm, hogy meghallgattak. Ami még nekem tetszik, és nem érti Nyikos képviselő úr, a szervezeti átalakítás, a mátrix szervezet. Célszerűen lehet forgatni. Nem árt, képviselő úr, ha ebben a kérdésben is elmélyed, szerintem jól csinálják azzal, hogy feladatorientált a szervezet, és nem az ön által ismert osztályszerkezetben működik, ami biztos önnek átláthatóbb, én viszont szintén értem, hogy mások is értik, hál’ istennek, az Állami Számvevőszéknél is ezt az operatív formát választották, amely korszerű.
Köszönöm, hogy szólhattam. Megtiszteltek figyelmükkel. (Taps a Fidesz soraiból.)
