BOLDVAI LÁSZLÓ
BOLDVAI LÁSZLÓ
BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Domokos Elnök Úr! 2012 különleges volt az Állami Számvevőszék működése szempontjából. Ez volt ugyanis az első olyan teljes év, amelyben az Állami Számvevőszék az új törvényi szabályozás alapján kibővített jogkörrel, anyagiakban is kifejezhető szélesebb lehetőségekkel működött. A fideszes többségű Országgyűlés ugyanis a korábbi aktív fideszes politikusa által vezetett ÁSZ-nek adott pénzt, paripát és fegyvert, így elméletileg még nagyobb, még magasabb színvonalú és még hatékonyabb munkavégzés lett volna elvárható az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervezetétől. Csak emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat, hogy az ÁSZ-ra vonatkozó, 2011-ben elfogadott törvénnyel egy erősen centralizált szervezet jött létre, amelyben az elnök számára biztosított széles körű diszkrecionális jogkörök és nagyfokú pénzügyi függetlenség jelentős mozgásteret teremtett az ellenőrzések meghatározásához és elvégzéséhez. Mi korábban is jeleztük, hogy mindez azonban nem feltétlenül jelenti az államháztartás gazdálkodásának és a nemzeti vagyon kezelésének magas szakmai színvonalú ellenőrzését. Az előttünk fekvő, első ránézésre talán tetszetős beszámoló alapján sajnos úgy tűnik, hogy korábbi félelmeink váltak valóra.
Az Országgyűlés elláthat szinte bármilyen jogosítványokkal és eszköztárral egy ellenőrző szervezetet, de sok múlik a munka eredményessége szempontjából a működést meghatározó vezetőn.
Tisztelt Képviselőtársaim! A korábbi szabályozás alapján működő ÁSZ-nak kisebb költségvetése, a tisztségviselőknek, a tisztviselőknek alacsonyabb bérezése, a szervezetnek kevesebb jogosítványa volt az ellenőrzések megállapításainak következményeivel kapcsolatban. Ezzel együtt az a szervezet olyan munkát végzett, amely során valóban megpróbálták betölteni a számvevőszéki intézmény valódi funkcióját. Vizsgálataik során valóban súlyos, nagy jelentőségű ügyeket vizsgáltak, nem törődtek azzal, hogy a vizsgált terület vagy téma kényelmetlenségeket okozhat az aktuális állami vagy önkormányzati vezetésnek, hiszen javaslataik létező problémákra mutattak rá, megjelölve sokszor a helyes megoldást is. Minderről az Országgyűlés pedig évente részletes beszámolót kapott.
(10.30)
Tisztelt Képviselőtársaim! Kovács Árpád elnöklése alatt az Országgyűlés valóban alapos jelentéseket kapott. Elég, ha összehasonlítjuk az ő elnöklése idején készített éves jelentéseket: Kovács elnök úr időszakában 220-240 oldal volt előttünk, a mostani 55-60 oldallal szemben.
Tisztelt Képviselőtársaim! A probléma alapvetően nem azzal van, hogy kevesebbet kell olvasnunk. A probléma az, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás helyzete az utóbb két évben jelentősen romlott, az ÁSZ ugyanakkor elsiklik a problémák felett, és nem a valós, nagyjelentőségű ügyekkel foglalkozik. Ennyit jelenthet, ha egy, korábban a pártoktól és a kormánytól független szervezet élére korábbi pártpolitikus kerül, nagyobb döntési szabadsággal.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának az Állami Számvevőszék 2012. évi beszámolójával tehát az a legnagyobb problémája, hogy nem ad valódi, értékelhető áttekintést a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzéséről, a megállapításokról és azok következményeiről, nem foglalkozott az ÁSZ az igazán jelentős ügyek ellenőrzésével. Az ÁSZ-nak tehát a rendelkezésére bocsátott pénz, paripa és fegyver ellenére sem sikerült lefednie minden olyan területet, ahol valóban jelentős közpénzekkel történő gazdálkodás folyik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egy példát szeretnék említeni és az ÁSZ figyelmébe ajánlani. A kormány 2010-ben döntött arról, hogy elvonja közel hárommillió ember időskorra félretett megtakarításait, és azt államadósság-csökkentésre, illetve folyó költségvetési kiadások finanszírozására fordítja. Ennek érdekében jött létre 2010 decemberében a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, amely átvette a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett magán-nyugdíjpénztári tag természetes személyek portfólióját képező eszközöket és vagyont. Az alap részére átadott eszközök felett az átadással tulajdonjogot szerzett, azok kizárólag a 2010. évi CLIV. törvényben meghatározott célokra használhatók fel. Az alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ, legfőbb döntéshozó szerve az alap irányítótestülete. Az irányítótestületet illeti meg az alap vagyona feletti rendelkezési jogosultság, az alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működését és gazdálkodását ugyanakkor az ÁSZ valójában nem ellenőrzi, mivel sem a 2011. évi jelentésében, sem a 2012. évi, előttünk fekvő beszámolóban nincs megemlítve, hogy az ÁSZ foglalkozott volna a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal. Véleményünk szerint ez azért súlyos mulasztás, mert ez az alap rendkívül jelentős mennyiségű közpénzzel gazdálkodott, illetve gazdálkodik, működéséről, annak szabályszerűségéről, valamint gazdálkodásáról csak korlátozott információk állnak az Országgyűlés rendelkezésére. Úgy gondoljuk, hogy a számvevőknek nemcsak az egy-kétmilliárdos ügyekre, hanem az ennél ezerszeresen nagyobb ügyekre is kellene időt és energiát fordítaniuk, hiszen a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap az éves magyar GDP több mint 10 százalékának megfelelő, közel 3000 milliárd forintot vett át a pénztáraktól, és mára ebből a vagyonból csak 300 milliárd forint van meg. Eközben bevallottan történt egy 18,4 milliárd forintos vagyonvesztés, és a meglévő csomag értéke jelenleg az átvételkori értéknél akár több száz milliárd forinttal is kevesebbet ér.
Itt szeretném megjegyezni, hogy a szaksajtóban napvilágot láttak olyan számítások, amelyek az alap értékvesztését az átvételi időponthoz képest 280 milliárd forintra becsülik, ami a magyar GDP 1 százalékának felel meg. Másként fogalmazva: kétszer akkora összegről van szó, mint amit ma Magyarország az önök döntése eredményeképpen 2013-ban a teljes magyar felsőoktatási rendszerre költ.
Mindez számos kérdést vet fel, amire az adhatna megnyugtató választ, ha az Állami Számvevőszék munkatársai alaposan górcső alá vennék ennek a szervezetnek is a működését. Úgy gondoljuk, hogy az alap működésének szabályozottságával kapcsolatban meg lehetne vizsgálni, hogy mennyire volt előkészített és szabályszerű a működés, így például a következőket.
Hogyan lehet az, hogy a 2010. december 22-én felállított alap megkezdte úgy a működését, hogy a működésének részletes szabályairól szóló rendelet csak lényegesen később, 2011. május 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben? Hogyan fordulhatott elő, hogy az alap kezelőjeként kijelölt Államadósság Kezelő Központ a végrehajtási rendelet és az alap irányítótestületének döntése nélkül döntött egy piaci szereplőnél történő, 400-500 milliárd forintos letétkezelői szolgáltatás igénybevételéről? Hogyan fordulhatott elő, hogy megkezdődött 2011 júniusában a vagyonelemek piaci értékesítése úgy, hogy az alap értékesítési stratégiáját csak 2011 októberében fogadta el az irányítótestület? Hogyan fordulhatott elő, hogy a kockázatkezelési szolgáltatást végző szereplővel csak az értékesítések megkezdése után szerződött az alap? Hogyan fordulhatott elő, hogy az alap kezelője csak 2011 októberének végén fogadta el az alapra vonatkozó ügyviteli szabályzatát? Hogyan fordulhatott elő, hogy az alap irányítótestületi elnöki tisztségét öt hónapon összeférhetetlenül töltötte be Nátrán Roland, akit 2012. június 25-én kineveztek az Eximbank Zrt. vezérigazgatójává? Terhel-e valakit felelősség a vagyonvesztésért, illetve a nem megfelelő szabályozásból eredő veszteségekért?
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek csak példálózó kérdések, de jól mutatják, hogy míg a korábbi aktív fideszes politikusból lett ÁSZ-elnök vezetésével működő számvevők néhány milliós ügyekkel vannak leterhelve, az igazán jelentős közpénzfelhasználás ellenőrzéséig nem nagyon jutnak el. Úgy gondoljuk tehát, hogy az Állami Számvevőszéknek lett volna feladata a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működésének ellenőrzésével kapcsolatban is. Erre azonban - számunkra ismeretlen okból - nem tudtak időt szakítani. Mindezt rendkívül sajnálatosnak tartjuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolatot mondanék az Állami Számvevőszék 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolónak az önkormányzati alrendszer ellenőrzéséről szóló részével kapcsolatban is. Van annak egyfajta diszkrét bája, amikor a Domokos László által vezetett Állami Számvevőszék az önkormányzati alrendszer eladósodásainak okairól és a megoldás érdekében tett erőfeszítésekről számol be. Bár kétségtelen, hogy ma Magyarországon erről a témáról valóban csak kevesen tudnak többet az elnök úrnál, hiszen az ő irányítása alatt adósodott el jelentős mértékben a Békés Megyei Önkormányzat (Babák Mihály: Ez nem igaz.), de mégiscsak groteszk, amikor az egyik legfelelőtlenebb eladósító számol be az általa okozott súlyos problémáról. (Babák Mihály: Ez hülyeség.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ÁSZ korábbi vizsgálataiból és az MNB elemzéseiből megállapítható, hogy az önkormányzatok nagy mennyiségű, nagymértékű, megfontolatlan eladósodását, hitelfelvételét a kormány által - az előző kormány által - 2007 elején meghirdetett szigorú fiskális szabályozás önkormányzatokra kiterjesztésétől való félelem ösztönözte. Vagyis azért vettek fel nagy mennyiségű hitelt, mert féltek a költségvetési fegyelem szigorításától. A hitelek felvételekor tehát szó sem volt kényszerről, mivel a felvett hitelek mindössze 15 százalékát fordították az önkormányzatok a működési kiadások fedezésére. Közel kétharmadát konkrét cél nélkül, igen nagy kockázatot vállalva, forintbetétben, felhalmozási célra helyezték el. Az árfolyamváltozásból eredő kockázatvállaláson túl az önkormányzatok gyakorlata előreláthatóan felesleges tehernövekedést eredményezett, hiszen a hitelkamatok általában magasabbak a betéti kamatoknál, vagyis a bankoktól kért pénz költsége előre kalkulálható módon lényegesen magasabb a betéti kamatoknál. Ezzel gyakorlatilag az önkormányzatok a bankok számára teremtettek biztos bevételt.
Ezt látva a kormány - az előző kormány - 2007-ben több javaslattal is előállt az önkormányzatokat érintően, amely arról szólt, hogy a nagymértékben indokolatlan eladósodásnak racionális korlátok közé szorítására tegyenek lépéseket. Így kezdeményeztek ötpárti egyeztetést, illetve törvénymódosítást, amelyet benyújtottak az Országgyűlésnek. Ennek elfogadásához legalább kétharmados támogatásra lett volna szükség, ez azonban - feltehetően a többségében fideszes vezetésű önkormányzatok érdekérvényesítésének köszönhetően - a Fidesz-KDNP akkori ellenállásán megbukott.
Mindezek alapján képmutató és álságos a Fidesz vezető politikusai részéről, hogy a korábbi meggondolatlan és az érdemi megoldásban nem érdekelt ellenzéki szerepvállalás eredményeként az önkormányzatok megnövekvő terheinek viselésében végső soron mégis az államnak, közvetve pedig minden adófizető állampolgárnak kell részt vállalnia.
(10.40)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék közpénzfelhasználásának átláthatóságával kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy ennek a szervezetnek kellene példát mutatni abban, hogy működési tevékenysége a lehető legnagyobb transzparenciát, átláthatóságot biztosítja. Ehhez képest ugyanakkor sajnálatos, hogy a mai napig sem lehet tudni például arról, hogy a fideszes vezetésű önkormányzatok kötvénykibocsátásával és nagymértékű eladósításával kapcsolatban jelentős szerepet játszó gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét alkalmazza-e valamilyen módon közpénzből a jelenlegi ÁSZ vezetése.
Úgy gondolom, hogy ez egy olyan szimbolikus ügy, amelyben a titkolózást lehet folytatni egy ideig, de a végletekig bizonyosan nem. Ugyanakkor minden ilyen bizonytalanságban töltött perc rombolja ennek a jelentős szakmai múlttal és nagy tekintéllyel rendelkező szervezetnek a megítélését, rombolja az Állami Számvevőszék munkájába vetett közbizalmat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül kizárólag jobbító szándékkal szeretném felhívni az Állami Számvevőszék figyelmét egy olyan ügyre, amelynek a körülményeit, folyamatát a jövőben mindenképpen hasznos lenne vizsgálnia. Ez pedig nem más, mint a dohánykoncesszió kiosztásának folyamata. Úgy gondoljuk, hogy a nemzeti vagyonnal történő gazdálkodás keretében az ÁSZ-nak is vizsgálatot kellene folytatnia a vagyonhasznosítás körülményeinek, eredményeinek ellenőrzése érdekében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportja minden eszközzel támogatni kívánja, hogy az ÁSZ elvégezze a törvényben foglalt feladatait, ellenőrizze a közpénzekkel és az állami, valamint önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást. Ennek érdekében még hatékonyabb és eredményesebb munkavégzésre és a jelenleginél alaposabb és részletesebb beszámoló készítésére kívánjuk felkérni az Állami Számvevőszék elnökét.
Az általam itt felsorolt tények alapján azt tudom mondani az Országgyűlésnek, hogy a szocialista frakció nem tudja támogatni a benyújtott határozati javaslatot. Nem fogjuk a későbbiekben ezt megszavazni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból. - Babák Mihály: Nem vártunk mást.)
