DR. PUSKÁS IMRE
DR. PUSKÁS IMRE
DR. PUSKÁS IMRE, a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt ÁSZ-elnök Úr! Képviselőtársaim! Egy olyan témát tárgyalunk, az Állami Számvevőszék tevékenységéről szóló beszámolót, illetve gazdálkodásáról szóló pénzügyi beszámolót, amelynek jelentőségét önmagában az mutatja, hogy a közpénzek felhasználásának legfontosabb őre Magyarországon ez az intézmény. Ennek a mai napirendünknek a jelentőségét talán még tovább tudjuk méltatni és jellemezni azzal, ha arra utalok, hogy alaptörvényünk közpénzügyi fejezetet tartalmaz, és ezzel ennek a témának valóban olyan súlyt, jelentőséget ad, amelyet Magyarország elmúlt tíz évének történelme különösen indokolttá tesz, hiszen tudjuk, hogy a közpénzek felhasználásában nem minden esetben történtek olyan intézkedések, döntések, amelyek az ország költségvetési politikáját, gazdálkodását mindenképpen a célszerűség, olyakor a törvényesség vonatkozásában a próbát kiállták volna. Tudjuk, hogy e tekintetben mindenképpen szükséges volt különösen az államadósság növekedésének a megállítása, és ami a célunk, annak a csökkentése érdekében ezt a kérdést az alaptörvényben is szabályozni.
De a mai napirendünk jelentőségét és nyilvánvalóan az Állami Számvevőszék jelentőségét az is mutatja, hogy az Országgyűlés sarkalatos törvényben szabályozta az Állami Számvevőszék működését a 2011-ben elfogadott törvényben.
(9.40)
Ez a törvény egyértelműbbé tette az Állami Számvevőszék függetlenségét, és olyan hatáskört biztosított számára, amelynek köszönhetően az Állami Számvevőszék valóban sokkal erősebb jogosítványokkal rendelkezik, mint azt a megelőző időszakban tehette.
Ez nyilvánvalóan mindannyiunk érdeke, hiszen a közpénzek felhasználásának ellenőrzése önmagában is a törvények betartására sarkallja azokat, akik egy ilyen ellenőrzés lehetséges bekövetkezésével számolnak. De nem mindegy, hogy egy ilyen ellenőrzés következményei akár az asztalfiókban is végezhetik, mindenféle szankció, mindenféle következmény nélkül, vagy éppenséggel a hatályos állami számvevőszéki törvény szerint ilyen nem történhet, mert az ellenőrzést nem lehet akadályozni, nem lehet gátolni, nem lehet lassítani, hiszen a törvényi rendelkezések ebben pontos eligazítást adnak, ezt ma már egyetlen ellenőrzött szervezet vezetője sem teheti meg. Mint ahogy az ellenőrzés végén a jelentés megállapításai sem lehetnek következmények nélkül. A jelentés megállapításaira az ellenőrzött szervezetnek intézkedési tervet kell készítenie, és nyilvánvalóan ezeket az intézkedéseket végre is kell hajtania, mert minden egyes jogcselekményének jogkövetkezményei is lehetnek. Ez, azt gondolom, valóban mindannyiunk számára megnyugtató, és ez azt is jelenti, hogy az Állami Számvevőszék nemcsak egy erősebb felhatalmazást kapott, hanem azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék nagyobb felelősséget is kapott.
Ha ezen hatáskör és ezen felelősség tükrében megnézzük az Állami Számvevőszék 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, akkor érdemes ezt a beszámolót valóban többfajta dimenzióból áttekinteni, és így kaphatunk egy átfogóbb és a működést illetően tökéletesebb képet az intézmény tevékenységéről. Érdemes természetesen távolabbról nézni, érdemes az Állami Számvevőszéknek valóban a nyilvánosságban történő megjelenését is szemlélnünk, hiszen amikor arról beszélünk, hogy a közpénzek felhasználását ellenőrző szervezetet ítéljük meg, akkor nem teljesen jelentéktelen, sőt jelentős az, hogy egyáltalán ez az intézmény látható-e a nyilvánosság számára; ennek az intézménynek a működése nemcsak egyszerűen látható, hanem átlátható-e; ennek az intézménynek a megítélése ezen átlátás után kedvező vagy éppenséggel kedvezőtlen. Azt láthatjuk, hogy az Állami Számvevőszék arra törekszik, hogy tevékenysége a nyilvánosság számára elérhető legyen. Ezt számos módon megteszi, egyrészt a modern hírközlés eszközeivel, többek között pedig olyan rendezvények szervezésével, amely az intézmény működésével, az intézmény jelentéseinek a megismerésével a széles nyilvánosság számára is fontos tudást hordoz.
Ezen túlmenően természetesen a legfontosabb szempontja - és erre elnök úr hangsúllyal hivatkozott - és legfontosabb eredményességi mutatója, ha úgy tetszik, az Állami Számvevőszék tevékenységének a felhasználását illetően, hogy hogyan hasznosul a mi munkánkban, az Országgyűlés munkájában az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége, az a fajta elemző tevékenysége, amely szintén megjelenik már a Számvevőszék munkájában. Ahogy erre Domokos elnök úr hivatkozott - és pontos számokat is sorolt -, ebből kiderül, hogy valóban, az Országgyűlés a napi munkájában is hasznosítja az Állami Számvevőszéknek mindazt a felhalmozott munkáját, tevékenységét, információit, amelynek segítségével egy-egy törvényjavaslat megvitatásakor pontosabb és szerteágazóbb ismeretekkel rendelkezünk. Ezért hivatkozhat arra elnök úr, hogy szinte a plenáris ülésnapjaink többségén szóba hozzuk az Állami Számvevőszék valamilyen megállapítását, jelentését, azt az információt, amit tőlük tudtunk nyerni. Ez azt jelenti, hogy fontos tehát az Országgyűlés számára, a képviselők számára az a munka, amit végez az Állami Számvevőszék.
Ennek természetesen vannak, ha úgy tetszik, kőbe vésettebb megnyilvánulásai. Ezek a megnyilvánulások azok, amikor valóban egy-egy törvény megalkotása tekintetében is ösztönző számunkra az a tudás, amit az Állami Számvevőszék munkájából nyerünk. Én e tekintetben elsősorban hadd hivatkozzak az önkormányzati szférában történő változásokra, hiszen az elnök úr is utalt arra, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálati, ellenőrzési munkájában kiemelkedő szerepet - arányaiban és jelentőségében is - tesz ki az önkormányzatok ellenőrzése. E tekintetben, azt gondolom, mindazok a megállapítások, mindazok az ismeretek, amelyeket szerezhettünk az Állami Számvevőszék ellenőrzéseiről, azok megjelentek az új önkormányzati törvény megalkotásakor, és megjelentek az önkormányzati konszolidáció kapcsán, hiszen nyilvánvalóan mindannyian rendelkeztünk, rendelkezünk személyes tapasztalatokkal az önkormányzatok működése, munkája és feladatai, kihívásai vonatkozásában, de ezeknek a mozaiknyi ismereteknek valóban az egy képpé való összeállításában az Állami Számvevőszéknek a tevékenysége mindannyiunk számára fontos volt, és ez is komoly támaszt jelentett a tekintetben, hogy ezeket a döntéseket meghozzuk, és ezen döntéseknek - bízunk benne - segítségével az önkormányzatok működése hosszú távon fenntartható lesz, és olyan feladatvállalásaik lehetnek, amelyek a gazdálkodásukat elősegítik és a gazdálkodásukat hosszú távon kiszámíthatóvá és biztossá teszik. Nos tehát, a törvényalkotás során is megjelenik természetesen az Állami Számvevőszék munkája.
Az Állami Számvevőszéknek természetesen nem kizárólagosan az a feladata, hogy a mi munkánkhoz segítséget nyújtson, akár a jelentések tartalmával, akár olyanfajta segédanyagok, elemzések készítésével, amelyeket szintén megtalálhatunk akár csak az ÁSZ honlapján, hanem nyilvánvalóan közvetlenül egyes közpénzeket felhasználó szervezetek ellenőrzése tekintetében jelenik meg elsősorban az ÁSZ munkája. Az Állami Számvevőszék 2012-ben 112 ellenőrzést végzett különböző szervezeteknél, és nyilvánvalóan azon felhatalmazás alapján, amely alapján a munkájukat végzik, a jelentésében számos megállapítást is tett az Állami Számvevőszék, és ezen megállapítások - ahogy az első percekben erre utaltam - arra kötelezik az ellenőrzött szervezeteket, hogy a pénzkezelésüket, pénzfelhasználásukat, gazdálkodásukat törvényeknek megfelelően alakítsák ki, és ezen intézkedési tervet készítsék el, és ezen intézkedési tervek alapján ezt a fajta működést a jogszerűség irányába vezessék.
Mint ahogy elnök úr is utalt arra, valóban az lenne a kívánatos, ha az Állami Számvevőszék azt a munkát is elvégezhetné, és akár következményekkel járóan is elvégezhetné, hogy ne csak egyszerűen az ellenőrzött szervezetek pénzfelhasználásának a törvényességét vizsgálhassa, hanem esetleg annak a célszerűségét, eredményességét is, hiszen nyilvánvalóan ez lenne az a fokozat, ez lenne az a szint, amikor a közpénzek felhasználásának a leghatékonyabb módja irányába lehetne terelni a szervezeteket, amelyek közpénzeket, adóforintokat használnak fel.
Ezen dimenziókból vizsgálva készítette el a számvevőszéki és költségvetési bizottság azt a határozati javaslatát, amely a tisztelt Ház előtt most itt van, és természetesen a bizottság erről állást foglalt, a bizottság túlnyomó többsége ezzel egyetértett. Természetesen voltak olyan ellenzéki vélemények a bizottságban, miszerint az Állami Számvevőszék a munkáját nem teljes mértékben a törvényeknek megfelelően végzi, már legalábbis nem minden vonatkozásban. Önmagában az ellenzék néhány képviselője magáról a Számvevőszékről szóló törvénynek a helyességét, megfelelőségét is megkérdőjelezve foglalt állást, mint ahogy - nem meglepő módon, hiszen a korábbi években erre is számos példát, megnyilvánulást tapasztaltunk - az Állami Számvevőszéknek egyfajta politikai elfogultságát kívánták igazolni, bizonyítani, többek között azon témák alapján, amelyre szintén elnök úr is utalt itt, az államadósság helyzetére vonatkozó állami számvevőszéki jelentéssel kapcsolatban vagy éppen a Magyar Nemzeti Bankról szóló jelentéssel kapcsolatban.
(9.50)
Nyilvánvalóan azt mondhatjuk, hogy ez az elfogultsággal történő vádolás elfogult politikai szereplők részéről történik, hiszen ezek a politikai szereplők, akik ilyenfajta megnyilvánulásokat tettek, kétségtelenül részesei voltak annak a kormányzati időszaknak, amikor Magyarország súlyosan eladósodott, és olyan döntések születtek, amelyek Magyarországon nem a közpénzek helyes felhasználása irányába hatottak.
Most tehát ezen kisebbségi vélemények ellenére a bizottság többsége ezzel a határozati javaslattal ért egyet, amely határozati javaslat azon pontjára is felhívnám a figyelmet, amely egyfajta időbeli kiterjesztését tenné tehetővé az Állami Számvevőszék stratégiájára vonatkozóan. Ez nyilvánvalóan elsősorban azt a célt szolgálná, hogy az Állami Számvevőszék azon vállalások, azon hitvallások, azon koncepciós stratégia mentén, amely mentén végezte a munkáját 2012-ben is és amely munkát álláspontunk szerint helyesen, jó színvonalon, a hatályos törvény rendelkezése szerint tette, ezt a munkát olyanfajta felhatalmazás, hosszú távra szóló felhatalmazás alapján tehetné, ami ennek a stratégiának a határozatlan időre történő megerősítését szolgálná.
Ezen túlmenően egy olyan határozati javaslati pontot is találnak a képviselőtársaim, amely a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés lehetőségét adja meg az Állami Számvevőszéknek. Ez egyrészt nyilvánvalóan nemcsak az Állami Számvevőszék nemzetközi mozgásterét erősíti, nemcsak az Állami Számvevőszék nemzetközi presztízsét erősítené, hanem ha az Állami Számvevőszék nemzetközi presztízse erősödik, akkor ezáltal nyilvánvalóan Magyarország megítélése is csak jobb lehet. Ezért is kezdeményezzük és javasoljuk a tisztelt Háznak, hogy ezen határozati pontot is támogassa.
Összességében, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim, arra való tekintettel, hogy 2012-ben az Állami Számvevőszék a hatályos törvényeknek megfelelően, jó színvonalon végezte a munkáját, és olyanfajta irányokba kívánja terjeszteni a tevékenységét, amely Magyarországon a közpénzek felhasználásának az átláthatóságát és törvényességét növeli, ezért képviselőtársaimnak ajánlom és kérem, hogy a határozati javaslatot szavazatukkal majd támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen a figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
