MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék jelentését átfutva, ami engem a leginkább zavart és leginkább hiányzott ebből a jelentésből, az annak a 4,5 millió hektárnak a sorsa, ami mint állami földterület valamilyen szinten az Állami Számvevőszék véleményéért kiált. Elindult egy olyan állami földbérleti pályázat, ami a jó gazda módjára történő hasznosítást tűzte ki célul - legalábbis kommunikációs szempontból ez volt a kormánynak a legfontosabb, amit aláhúzott -, és látjuk, hogy a gyakorlatban ez nem így működik. Komoly közfigyelemnek is örvendenek az állami földbérletekkel kapcsolatos problémák, és úgy gondolom, itt az Állami Számvevőszéknek is lenne keresnivalója, és érdemes lenne sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni ezekre a területekre.
65 ezer hektár állami földbérlet járt le, de ebből csak harminc-egynéhányezer hektárt adott bérbe az állam. Az ezzel kapcsolatos problémákat most nem fogom itt felsorolni, hiszen nem a jelentés tartalma, azt viszont szeretném kérni az elnök úrtól, hogy ha jövőre ugyanez a vita lezajlik majd itt a Házban, akkor térjen ki arra, hogy az Állami Számvevőszék szempontjai szerint hogyan zajlottak le ezek a pályázatok, és milyen megállapításokat tudtak ezekből levonni.
Ugyanúgy érdekelne az a 30 ezer hektár, ami lejárt pályázat, de nem pályáztatta meg az állam, hiszen olyan tőkéstársaságok kezében van, amelyek az ő klikkjéhez, az ő társaságához tartoznak, így ott nem kívánt beleköpni a levesükbe. Ezeket a földterületeket még ott hagyta náluk ideiglenes hasznosítás címszóval, ami úgy gondolom, szintén érdekes lehet az Állami Számvevőszéknek, hiszen egyáltalán nem azt mutatja, hogy a magyar állam a magyar állami földekkel jó gazda módjára bánna, és a hatályos jogszabályokat betartaná.
Szintén ezt a témát érinti az EU-s pénzekkel kapcsolatos észrevételem, amit szintén hiányoltam a jelentésből, hiszen mégiscsak közpénzről van szó, és óriási pénzekről van szó. Ha csak néhány számot említek, talán az elég lesz ahhoz, hogy az Állami Számvevőszék figyelmét felhívjam ezekre, és a következő jelentésben talán kitérnek ezekre a kérdésekre.
Az ország leggazdagabb 1 százaléka viszi el a támogatások több mint 40 százalékát. Ez a mezőgazdaságban azt jelenti, hogy a felső 10 százalékhoz kerül az agrártámogatások 76 százaléka. Úgy gondolom, erre is lehetőségük lenne és kellene is hogy odafigyeljenek, hogy valóban a közjó szempontjából költődnek-e el ezek az összegek, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon nem.
Amióta a második Orbán-kormány elkezdte működését, egyébként a kis- és középbirtokos gazdák még kisebb mértékben jutnak uniós pénzekhez, mint korábban, és tovább erősödött ezáltal a támogatások eloszlásának a koncentrációja, ami szintén homlokegyenest ellenkező azzal, amit egyébként kommunikáltak a kampányban, de ez sem az Állami Számvevőszékre tartozik, ugye.
Szintén érdekes adat, hogy a hat nagytőkés érdekeltsége, a hat legnagyobb 14 milliárd forintnyi közpénzt nyert el, és ezt sem vizsgálták eddig önök. Ebből 3,2 milliárd forint területalapú támogatás, de ami érdekesebb, az a 10,7 milliárd forintnyi fejlesztési támogatás, ahol szintén lenne az ÁSZ-nak szerintem mit vizsgálnia. Csak arányszám miatt mondom, hogy a 300 ezer embert érintő tanyaprogramra összesen 1 milliárd forint jutott. Tehát csak tényleg azért, hogy érzékeltessem: a hat nagytőkéshez 14 milliárd, a 300 ezer magyarhoz pedig 1 milliárd forint.
Egy más történet, de idekapcsolódik: arra szeretném az ÁSZ-t megkérni, hogy a Fertő tavi nádasokkal kapcsolatban is nézzen körül, hiszen 6 ezer hektár állami nádterületről van szó, amit a korábbi kormányokhoz köthető vállalkozói csoport játszott ki önmagának örökös ingyenes nádaratási jogcímmel. Szeretném, ha az ÁSZ erről is véleményt mondana, mert a kormányzati szervek eddig ilyen irányú kéréseimet - itt a legkülönbözőbb minisztériumokat, a kormányhivatalt és a többit idehozhatnám, mind az én igazamat támasztották alá, a helyiek igazát. Az ÁSZ-tól ilyen jellegű véleményt még nem kaptam, de úgy gondolom, ez is egy pluszérv lehet arra vonatkozóan, hogy ott sem jó gazda módjára történik a területek hasznosítása.
Szintén érdekelne az, hogy az Állami Számvevőszéknek mi a véleménye az olyan esetekről, amikor közpénzmilliárdok tűnnek el, vagy éppen hiúsulnak meg befektetések során a különböző bürokratikus útvesztők miatt és feltételezhetően a minisztériumokban fellelhető külső lobbik nyomására is. Szeretném, ha az Állami Számvevőszék, mondjuk, ilyen esetekben jogszabály-módosításokra is tenne javaslatot - természetesen ami az ellenőrzésével összefüggésében derült ki, olyan esetekre gondolok -, hiszen itt is óriási visszaélésékre lehetne fényt deríteni, illetve ezeket meg lehetne akadályozni jogszabály-módosításokkal. Itt konkrétan a gönyűi kikötő esetére gondolok, ahol európai uniós milliárdokat bukhatunk különböző minisztériumi belső csatározások miatt. Itt is az Állami Számvevőszék ellenőrzése után talán tisztább képet kaphatnánk, már ha megtörténne.
Az összefoglalóban én tényleg ezekre az állami földbérletekre szerettem volna a hangsúlyt fektetni, az ÁSZ-nak szerintem nagyobb szerepet kell vállalni ezekből. A jelentésben néhány mondattal elintézik, semmiféle konkrétumot nem tartalmaznak, pedig amennyire tágan értelmezzük ma az Állami Számvevőszék feladatkörét, ez bőven beleférne, bele kell hogy férjen. Remélem, hogy a jövőben ez így lesz, hiszen gyakorlatilag ez hazánk utolsó komoly nemzeti vagyona, amivel jó lenne, ha megfelelőképpen élne, és a mindenkori kormányok birtokpolitikai irányelveinek megfelelően lenne hasznosítva, nem pedig úgy, ahogy a gyakorlatban látjuk.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
(13.00)
