SESZTÁK OSZKÁR
SESZTÁK OSZKÁR
SESZTÁK OSZKÁR, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nagy jelentőségű beszámoló fekszik az asztalunkon. A mai nap ennek jegyében telik el az Országgyűlésben. Azt gondolom, hogy minden olyan elfogultságtól lehetőség szerint mentesen kellene tárgyalni ezt a napirendet, amely sajnálatos módon kiérződött most különösen Boldvai képviselő úr szavaiból, de minden megszólalásukból is. Olyan ügyeket kevernek bele ebbe a napirendbe ennek a tárgyalása kapcsán, amely nem érinti nemhogy szorosan, hanem semmilyen módon sem az ÁSZ beszámolóját, illetve a mai napirendet. Önkormányzati eladósodottságról és egyebekről van szó, amely nyilvánvalóan politikai vita közöttünk, de azokat a megállapításokat, amelyeket az ÁSZ tett ebben az ügyben, érdemben nem érintik. Azt is meg kell jegyeznem, hogy vannak képviselőtársaim, akiknek mindenről ugyanaz jut eszébe, most éppen az úgynevezett trafikügy.
A tárgyra térve, az Országgyűlés határozata, illetve a szabályozási rend azt írja elő számunkra, hogy a beszámoló három nagy területet tartalmazzon, illetve az ÁSZ számára ezt írja elő: jelesül az Állami Számvevőszék 2012. évi gazdálkodását, az Állami Számvevőszék szervezetének működését, fejlesztését, valamint az ÁSZ, az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységét.
Sorrendben, amit én megállapítottam sorrendet, először a 2012. évi gazdálkodásról engedjenek meg néhány gondolatot, néhány megjegyzést. Ismert az a népi bölcsesség, hogy a susztert a munkájáról illik megítélni. Azt gondolom, hogy az nagyon fontos megállapítás, hogy az Állami Számvevőszék a saját költségvetési fejezetével is takarékosan gazdálkodott, jó példával járt elöl az összes állami és önkormányzati szervezetnek a takarékos gazdálkodást illetően, hiszen meg kell állapítanunk, hogy a saját költségvetési fejezetéből is sokat, sok pénzt, sok közpénzt takarított meg. Ennek az összege százmilliós nagyságrendű.
Ugyanakkor az ÁSZ költségvetésre vonatkozó javaslatát és a költségvetésének a végrehajtásáról szóló beszámolót természetesen maga állítja össze, és így került elénk ez a beszámoló. Az intézmény gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által közbeszerzési eljárás útján kiválasztott könyvvizsgáló is ellenőrizte. Meg kell állapítanunk, hogy a könyvvizsgáló is célszerűnek, okszerűnek és szabályosnak találta az Állami Számvevőszék 2012. évi gazdálkodását.
A tematikának megfelelően, a kötelezettségünknek megfelelően a következő megállapítási pontokat a szervezet működése, fejlesztése köré célszerű csoportosítanunk. Meg kell állapítani, hogy az Állami Számvevőszék csak kötelezettségeihez és jogosítványaihoz igazított szervezettel képes a feladatait ellátni. Azt is meg kell állapítanunk, hogy az a munka, ami elkezdődött az Állami Számvevőszéknél, egyébként az új törvényi lehetőségeknek is megfelelően, optimális szervezeti felépítés felé irányuló lépéseket tett lehetővé, csökkentette a szervezeti egységek számát, és a feladatok összevonásával hatékonyabbá tette a szervezeti működést.
Az átszervezés során közel kétharmadával csökkent a szervezeti egységek száma 2011 májusa és a 2012. év vége között. A vezetői szintek ugyancsak csökkentek, és a szervezet hierarchiája egyszerűbbé vált ennek következtében. Megszűnt az osztályszerkezet, korszerűnek mondható, vagy mindenesetre formabontónak mondható mátrixjellegű szervezet jött létre ennek eredményeképpen, és a munkavégzés is projektelven történik. Az ÁSZ kontrolling- és monitoringrendszert vezetett be a belső folyamatok követésére. Megújult a belső szabályozás.
Meg kell állapítanunk, hogy a kompetenciaalapú erőforrás-elosztás is kialakításra került. A szervezet átláthatóságát biztosítja az ÁSZ-jelentések, ellenőrzési tervek, módszertanok, munkafolyamatok nyilvánossága. A transzparencia jegyében az Állami Számvevőszék kezdeményezésére az Országgyűlés új menüpontot, a képviselői tájékoztatás új platformját, új eszközét alakította ki a honlapján, ezzel is a képviselői munkát, a képviselői jogalkotást, illetve az ellenőrzési tevékenységet segítette. Ez egy régóta szükséges szolgáltatásbővítés volt a képviselőknek. Köszönjük ezúton is az ÁSZ vezetésének, hogy ezt lehetővé teszi a képviselők számára, hogy hatékonyabban tudják végezni a munkájukat.
Harmadik pontként szükséges beszélnünk nyilván a legnagyobb időterjedelemben is az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről. Ennek keretében meg kell állapítanunk, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzései megállapításainak alapján tett intézkedések és jelentések jól hasznosultak, hiszen az Állami Számvevőszék minden eddiginél nagyobb hangsúlyt helyezett a számvevők munkájának gyakorlati hasznosulására is. Ezt persze a törvény is lehetővé teszi az Állami Számvevőszék számára, hiszen nemcsak írott malaszt marad az Állami Számvevőszék jelentése, hanem bizonyos jogkövetkezményei is vannak a jelentésének.
Az Állami Számvevőszék kiemelkedően eredményesnek tartja az önkormányzati ellenőrzések hasznosulását a törvényalkotásban. Ez is így van. Meg kell állapítanunk továbbá, hogy 2012-ben három jelentés került a plénum elé, az Országgyűlés plénuma elé, valamint a képviselők 54 bizottsági ülésen tárgyalták meg az Állami Számvevőszék további tíz jelentését. Mint már említettem, az új, Állami Számvevőszékről szóló törvény szerint az ellenőrzött szerv a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedési tervet köteles készíteni. Az intézkedési terv megvalósulását az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti és ellenőrizte is több esetben.
(10.50)
További új eszköz az Országgyűlés törvényalkotó munkájának eredményeképpen, hogy eszköz is áll az Állami Számvevőszék rendelkezésére, ez az elnöki figyelemfelhívó levél, amelyben foglaltakat az ellenőrzött szervezet köteles elbírálni és a megfelelő intézkedéseket megtenni. Általánosságban megállapítható, hogy az ellenőrzött szervek figyelembe veszik ezt az elnöki levelet, és egyre inkább ügyelnek a határidők betartására, valamint az intézkedési tervek tartalmi és formai megfelelőségére is. Fontos különbségtétel ugyanakkor, hogy az Állami Számvevőszék nem hatóság, de támogatja a hatóságok munkáját is, hiszen 11 alkalommal jelzéssel élt a nyomozó hatóság felé, és egy esetben pedig feljelentést is tett.
A számvevőszéki ellenőrzésekről engedjenek meg néhány gondolatot. 2012-ben az ÁSZ célja az volt, hogy a korábbi éveknél megalapozottabb, pontosabb és átláthatóbb képet adjon az államháztartás pénzügyeiről, kiemelten a zárszámadás ellenőrzéséről a költségvetés véleményezése által. Így kiemelt hangsúlyt kapott az államháztartás központi alrendszere adósságának, illetve az önkormányzatok adósságkezelésének ellenőrzése, az önkormányzatok pénzügyi helyzetértékelése, vagyongazdálkodása, a pártok és pártalapítványok gazdálkodásának törvényi ellenőrzése. Ugyanakkor az új törvényi eljárásoknak megfelelően készült stratégia mentén folytatta az ellenőrzési tevékenységet, kidolgozás alatt van az ellenőrzési módszertanok teljes körű megújítása. Ez a bizottsági ülésen is szóba került, és meg kell értenünk az elnök úrnak azt a szóbeli megjegyzését is, hogy igen, adott esetben a számvevők munkájának, szemléletmódjának a megújítására is szükség van. Egy ilyen nagy szervezetnél, sok emberrel dolgozó szervezetnél nagyon fontos szemléleti változást jelez számunkra, hogy ne mechanikusan - majdnem azt mondtam, hogy didaktikusan - ellenőrizzék a tevékenységet, ne csak a formai szabályszerűségre, hanem ténylegesen a közpénzek hatékony és célszerű felhasználására is tudjanak koncentrálni a számvevők. Az ezzel kapcsolatos munka elkezdődött a Számvevőszéken, és biztos vagyok benne, hogy a következő években eredményekre vezet.
A pártok, illetve a pártalapítványok gazdálkodásának az ellenőrzéséről, azt gondolom, külön is fontos beszélnünk, hiszen egy olyan érzékeny területről van szó, amely a demokrácia működésének minősége szempontjából is fontos terület, és azt gondolom, ebben is úttörőmunkát végzett az Állami Számvevőszék az utóbbi években, illetve az utóbbi évben. Ugyanakkor ezen a területen korlátozott jogkörrel végezhető az ellenőrzések száma, illetve az ellenőrzések köre, ugyanakkor viszont rendszeresen megteszi, megteheti ezt az Állami Számvevőszék, és a szabálytalanságoknál ismételten felhívják a figyelmet a párttörvény alapvető hiányosságaira, amely nyilván törvényhozói feladatot is jelent számunkra, talán már ebben az évben, az év második felében. Különösen a számviteli törvénnyel összhangban nem álló éves beszámolási rend tarthatatlan - ezt megállapítja az Állami Számvevőszék -, amely sem transzparenciát, sem összehasonlíthatóságot nem biztosít. A nyilvánosság megbízható tájékoztatásához nincsenek előírások a kötelező könyvvizsgálatra - mármint a pártok és a pártalapítványok esetében -, a képesített könyvelő alkalmazására, a közzététel elmulasztásának jogkövetkezményeire. További megállapítás, hogy a gazdálkodás során felhalmozódott adósságállomány, illetve az ezzel összefüggő fizetésképtelenség, köztartozás rendezésére a pártok esetében jelenleg nincsenek érvényes szabályok. Ez mindenféleképpen felhívja mind a kormány, mind a parlament figyelmét arra, hogy ezen a területen is rendet kell tenni.
Az Állami Számvevőszék természetszerűleg vizsgálta az államháztartás központi alrendszerének működését, és ebben a vonatkozásban a jelentéséből a következőket szükséges kiemelni. A már említett stratégiának megfelelően az Állami Számvevőszék bővítette a központi költségvetési intézmények ellenőrzését; ez is elhangzott már a mai nap folyamán, de fontosnak tartom újra elmondani. 81 ilyen intézményt ellenőrzött az Állami Számvevőszék a kockázatelemzés módszertanát figyelembe véve, ez megközelítőleg kétszer annyi, mint az elmúlt időszakban volt.
A szükséges intézkedési tervek elkészültek, mint már említettem, ezek megvalósítását az Állami Számvevőszék utóellenőrzések során ellenőrzi.
A zárszámadási jelentésben az éves államadósság nagyságrendjét és az annak kialakulásában szerepet játszó tényezőket az Állami Számvevőszék rögzítette, mármint a 2011. évi zárszámadás ellenőrzése kapcsán. Az államadósság növelésében az éves központi költségvetés kimagasló hiányai mellett fontos tényező volt az eredeti döntések hatása és az árfolyamveszteség is; azt gondolom, ez is egy tényszerű megállapítás. Fontos, már többen szóvá tették a mai nap folyamán is, hogy mennyiségileg hogyan fogható meg az ellenőrzésekkel kapcsolatos megállapítás. Az talán még nem hangzott el, hogy a 2011. évi zárszámadásról szóló állami számvevőszéki jelentésben a bevételi főösszeg 96 százalékát, a kiadási főösszeg 91 százalékát minősítette az Állami Számvevőszék, tehát ilyen módon az állami költségvetés döntő többségét minősítette, és ilyen módon erre is figyelemmel lehet a kormányzat a következő döntések megalapozásánál.
Fontos megállapítás továbbá, hogy az Állami Számvevőszék a zárszámadás ellenőrzése során úgynevezett egykapus rendszert alkalmazott, amely ugyancsak erősítette, javította az ellenőrzés hatékonyságát, valamint összevont és strukturális javaslatokat tett, amelyek célja ugyancsak a problémák komplex megközelítése volt.
Az államháztartás másik fontos alrendszere az önkormányzati alrendszer ellenőrzése és az ezzel kapcsolatos állami számvevőszéki megállapítások. Meg kell állapítanunk, hogy nagyon nagy mértékben hozzájárultak az Állami Számvevőszék jelentései annak az adósságkonszolidációnak az előkészítésében, amely új alapokra helyezte az önkormányzati működést és nagyrészt ilyen módon az állami működést is, hiszen a jelentésekből egyértelművé vált, hogy nemcsak tűzoltásszerűen kell befoltozni az önkormányzati rendszer lyukait, egyébként a pénzügyi rendszerben keletkező lyukait, hanem egészében kell hozzányúlni a rendszerhez. Sokszor támadják a kormányzatot politikai döntéshozatallal, éppen ennek kapcsán tudjuk megállapítani azt, hogy az úgynevezett önhikis rendszer ennek az átalakításnak a következtében szűnik meg, és ez a politikai jellegűnek minősíthető osztogatás, amit az önkormányzati rendszerben a kormányok időről időre megejtettek, más-más módon, de mindig vádként hangzott el az aktuális kormányzat felé, hogy ez politikai alapon történik. Ennek az új rendszernek a bevezetése kapcsán ez lehetetlenné válik, és ennek a megalapozottságát az Állami Számvevőszék jelentései szolgáltatták.
Szólni kell még a nemzeti vagyon kezelése feletti ellenőrzési tevékenységről. Azt gondolom, a rendszerváltás utáni huszonvalahány év közbölcsessége talán a politikában is az, hogy az a nemzeti vagyonnal kapcsolatos gazdálkodás, ami folyt, nem folytatható a jövőben, hiszen valamennyiünk vagyonáról, az ország egészének a vagyonáról van szó, és erre nagyobb hangsúlyt fektet az Állami Számvevőszék a munkájában, a tevékenységében. Az a megállapítása is fontos lehet a döntéshozók számára, hogy a jövőben, nyilván, ha megfelelő módon tudja konszolidálni a kormány az állam pénzügyeit, jelen pillanatban nem képződik meg a folyamatos megújításhoz szükséges amortizáció; nyilván majd erre is figyelemmel kell lenni a jövőben. Azt gondolom, ez a megállapítás is iránymutató a törvényalkotás számára.
(11.00)
A közlekedési ágazatot illetően is végzett az Állami Számvevőszék munkát, hiszen két nagy ellenőrzést végzett a vasúti közszolgáltatásban, illetve a közúthálózat felújítása kapcsán.
A fejlesztések és beruházások szempontjából meghatározó szerepet betöltő európai uniós támogatásokkal ugyancsak foglalkozott az Állami Számvevőszék. Több ilyen ellenőrzési jelentés is készült. A jelentések alapján megállapítható, hogy szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2014-2020 közötti időszakban ezt a munkát nem spórolhatja meg a kormányzat, partnerségben az önkormányzatokkal, vállalkozókkal. Nyilván jobban oda kell figyelni az európai uniós forrásfelhasználás célszerűségére.
(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Végezetül néhány megállapítást engedjenek meg. Sok esetben személyeskedő és az Állami Számvevőszék függetlenségét sértő támadásoknak lehetünk tanúi mind a médiában, mind pedig itt a Házban. Arra kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy ezt fejezzék be, hiszen demoralizálja nemcsak az Állami Számvevőszék, hanem az ellenőrzött szervezetek munkáját is. Semmilyen olyan konkrét, megfogható tényadatot nem tudnak közölni, ami a függetlenséget kétségbe vonhatná. Ezt a minden szempontból bomlasztó gyakorlatot jó lenne, ha ellenzéki képviselőtársaink befejeznék és valóban a tényszerűségre és a szakmaiságra figyelnének. Azt elnök úr nevében is vissza kell utasítani - mert nem biztos, hogy ő itt ezt megteheti a plénumon -, hogy a Békés Megyei Önkormányzat eladósodottságát idekeverik. Kollegiálisan elmondhatom megyei közgyűlési elnökként, hogy ugyancsak előremutató és jó példával elöl járó volt az az önkormányzati gyakorlat, amit elnök úr a saját háza táján, a Békés Megyei Önkormányzatnál kialakított. Ezt a megyei közgyűlési elnökök valamennyien pontosan tudják és ismerik, ezért ezt vissza kell utasítanom.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
