Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy stratégiai fontosságú előterjesztés részletes vitája elébe nézünk jelen pillanatban, és ígérem, hogy a részletes vita kereteit nem túlfeszítve, de azt kihasználva újabb kísérletet teszek arra, hogy pontosítsam, miről is kellene szóljon érzésünk szerint, és nemcsak a saját szubjektív véleményem szerint ez a javaslat, valamint az előttünk fekvő ajánlási pontok mennyiben pontosak, mennyiben hibásak.
Jellemzően nem a gazdasági bizottság pontosító jellegű indítványaival kívánok foglalkozni, hanem azon jelzésértékű pontokkal, ahol a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletében bizonyos újabb vagyontárgyakat emelnek be, ezek közül is a kedvencem az, amikor a Hitelgarancia Zrt. 25 százalék plusz 1 szavazatát a nemzeti vagyon tárgykörébe sorolná az előterjesztő. Adódik a kérdés, hogy a maradék majdnem 75 százalékkal akkor ugyan már mégis mi következik, vagy az kinek a vagyonához, hogyan és milyen mértékben tartozik. A Rába esetében ugyanez a kérdés felmerül, ott már indokolható a helyzet, hiszen egyfajta többségi tulajdont, tehát 50 százalék plusz 1 szavazatot kíván beemelni az előterjesztő. De még egyszer mondom, arány szinten óriási problémák merülnek fel, hiszen egy-egy plusz vasútvonal beemelése az önök által nemzeti vagyonnak gondolt tárgykörbe még mindig nem szünteti meg azt a tarthatatlan helyzetet, hogy több mint félszáz vasútvonal pedig kimaradt ebből a lajstromból, listából, és továbbra sem oldja fel azt az óriási problémát, hogy a nemzeti vagyon és az állami vagyon terminológiája elképesztő módon keveredik ebben az előterjesztésben is. Egy-két éve az ezt megelőző viták során is Nyikos László bizottsági elnök úr többszöri, egyébként felvilágosító és érdemi erejű tisztázásai ellenére sem sikerült ebben a dzsungelben rendet vágni, de azt látnunk kell, hogy továbbra sem képezi a kormányzat nemzetivagyon-lajstromának tárgyát példának okáért a Lánchíd. Elmondtuk korábban, a Parlament épülete szerencsére még igen, tehát minket nem fenyeget az a veszély, hogy itt esetleg nem a nemzeti vagyon egy birtokában hoznánk vagy hoznák önök a törvényeket, de az az elképesztő aránytalanság, és egyébként terminológiai probléma továbbra sem szűnt meg, hogy ami nem képezi a nemzeti vagyon tárgyát, tehát nem szerepel a kormányzat nemzeti vagyonra vonatkozó listájában, arra miféle védelmi szabályok vonatkoznak. Arra vonatkoznak-e ugyanolyan, adott esetben a megvédésükre lehetőséget adó utak, mint a nemzeti vagyon listáján található tárgyak esetében? Tehát ha a senki földjén hagyjuk a listáról hiányzó dolgokat, ki lesz értük a felelős? Ki lesz a felelős adott esetben az elveszejtésükért, és ki lesz a felelős azért, ha mondjuk, egy privatizációs folyamat során ezek elvesznek?
Korábban is tisztáztuk, hogy a föld, az ivóvízkészletek kérdése nagyon nehezen választható el a nemzeti vagyontól, ezzel szemben itt azt látjuk, hogy nyilvánvalóan képviselői és különböző választókerületekből jött igények alapján egy-egy vagyontárggyal, egy-egy pluszegységgel megpróbálják bővíteni ezt a listát. Bekerül egy plusz vasútvonal, bekerül egy Hitelgarancia Zrt., bekerül a Rábának egy része, de látható, hogy ennek a folyamatnak így, ebben a formában soha nem lesz vége. Ha önök évente egy, kettő vagy három újabb vagyontárgyat beemelnének egy körbe, attól még nem lesz teljes mértékben látható a nemzeti vagyonunk köre. Mondok egy nagyon egyszerű példát: mi van a jegybank aranytartalékával vagy nemesfémtartalékával? Én tudom, hogy a nagy részét elhordták, körülbelül az egyhuszada maradt meg, de azért nem ártana tudni, hogy 3 tonnáról, 6 tonnáról van szó, vagy egyáltalán mivel gazdálkodhat Magyarország.
(21.30)
Tehát olyan stratégiai kincsek hiányoznak az állítólagos nemzeti vagyon listájáról, amelyek nélkül itt most azt lehet mondani, hogy amit önök letettek az asztalra, az egy-egy helyi érdekeltségű lokalitásnak a bizonyos védelmi szándéka. Én ezt nem vitatom el, és nincs is vele problémám, tehát ezt támogatom. De ettől még a nemzeti vagyon mint olyan, nemzeti vagyonleltár elkészítése fel sem merült. Tehát valami miatt az előterjesztő a nemzeti vagyonleltár elkészítésének az igényét módszeresen kerüli.
Igazából erre szeretnénk egyfajta választ kicsikarni, hogy miért okozna kétharmados felhatalmazással rendelkező kormányzatnak megoldhatatlan feladatot az, hogy a nemzeti vagyont igenis ráncba szedje, megtudja, megtapasztalja azt, hogy mi az, amink van, mi az, amiből főzhetünk a jövőben, és ami még fontosabb, mi az, amit nem herdálhatunk el, és az unokáink számára is meg kellene őriznünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
